Várni kell a fizetésemelésre

Kőrössy Andrea 2016. december 22., 16:57

A vasárnapi szavazás nyomán meghatározatlan időre kitolódhatnak a közalakalmazottak egységes bérezéséről szóló kormányzati elképzelések. A Cioloş-kormány a szociáldemokraták választás előtti pénzosztási lázát az Alkotmánybíróságon támadta meg. 

galéria

Hónapok óta tartó vita zajlik a parlament és a Dacian Cioloș által vezetett technokrata kormány között a közalkalmazottak béréről, a nézeteltérés pedig az elmúlt időszakban a parlamenti választásokra készülő pártok kampányában egyre nagyobb méreteket öltő egymásra licitálásról szólt. A közalkalmazottak számára közben továbbra sem világos, hogy jövő évtől a régóta várt egységes bérezési törvény alapján kapják-e majd juttatásukat, vagy más, az egyes szektorokban alkalmazott kritériumok alapján módosulhat fizetésük. Egyelőre arra is várni kell, hogy hatályba léphet-e a parlament által november elején elfogadott, az egészségügyi és az oktatási rendszerben dolgozók bérének emelését is előíró kormányrendelet-tervezet. A dokumentum többek között azt írja elő, hogy 25 százalékkal emelkedik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS), valamint a megyei biztosítók, illetve 15 százalékkal a szociális ellátórendszer alkalmazottainak bruttó fizetése. A honatyák megszavazták azt is, hogy az egészségügyi rendszerben dolgozók pluszjuttatását ne a 2009-es, hanem az idei alapbérre számolják rá – ez volt egyébként a hónapok óta tiltakozó akciót folytató, novemberben általános sztrájkot tartott Sanitas egészségügyi szakszervezet egyik fő követelése.

A döntéshozó kamaraként szavazó képviselőház nemcsak az egészségügyre gondolt, a Spiru Haret tanügyi szakszervezet követelése nyomán ugyanis elfogadtak egy kiegészítést, amely alapján 2017. január elsejétől átlagosan 15 százalékkal emelkedik az oktatási rendszerben dolgozók – a pedagógusok és a kisegítő személyzet – bére, azonban még nem világos, hogy az egyes kategóriák esetében mi alapján, illetve mekkora mértékben hajtják végre az intézkedést. A parlamenti szavazás egyébként nem volt zökkenőmentes: a módosító tervezet legtöbb kiegészítését a szociáldemokrata (PSD) honatyák javasolták, mire a nemzeti liberális (PNL) képviselők azzal vádolták meg őket, hogy a populista intézkedésekkel csak szavazatokat akarnak vásárolni. Végül azonban a PNL-s és – a dokumentum kapcsán ugyancsak bírálatot megfogalmazott – RMDSZ-s honatyák is megszavazták a tervezetet, az indoklás szerint nem akartak keresztbetenni a közalkalmazottak által régóta várt intézkedéseknek.

Dacian Cioloș kormányfő és Dragoș Pâslaru munkaügyi miniszter még akkor hevesen ellenezte a tervezetet. Mint rámutattak: az ország költségvetése egyszerűen nem bír meg ekkora terhet ahhoz, hogy teljesíteni lehessen, máshonnan – minden bizonnyal a beruházási szektorból – kell majd forrásokat elvonni.

Az Alkotmánybíróság kezében van a döntés

A kormány ennek megfelelően még akkor az alkotmánybírósághoz fordult a rendeletet törvényerőre emelni hivatott parlamenti döntés miatt. Cioloș azzal érvelt: a honatyák három pontban is törvényt sértettek, egyrészt a tervezett módosításokról nem tartottak átlátható vitát. Ugyanakkor nem tartották be a pénzügyi és költségvetési felelősségről szóló törvény előírásait, miszerint hat hónappal a parlamenti választások előtt nem lehet fizetésemelést tartalmazó törvényeket hozni. Továbbá a honatyák nem tartották tiszteletben a kétkamarás parlamenti rendszert sem, hiszen a döntéshozó kamarának számító alsóházban alapvetően megváltozott a jogszabály a szenátusban elfogadotthoz képest – emiatt pedig vissza kellett volna küldeni a béremeléseket a felsőháznak. Az alkotmánybíróság néhány napja közölte: a parlamenti választások utánra, december 14-ére halasztja a döntést.

A kabinet eközben egységes bérezési törvényen dolgozik, amely meglátása szerint valós megoldást jelenthet a közalkalmazottak juttatásával kapcsolatos problémákra. Dacian Cioloș szerint a mindenki számára érvényes arányos béremelés nem feltétlenül megoldás, hiszen így a közszférában továbbra is óriási eltérések lennének az egyes alkalmazotti kategóriák fizetése között. Ehelyett olyan jogszabályt javasolnak, amely megadott kritériumok mentén gyakorlatilag újraszámolja a közalkalmazottak fizetését, így mindenki a ráháruló munka és felelősség, illetve minőségi mutató alapján kapná a bérét. Dragoş Pîslaru munkaügyi miniszter többször is arra kérte a rendszeresen sztrájkkal fenyegetőző szakszervezeteket, hogy várják meg az egységes bérezési törvényt, amely elmondása szerint 60–70 százalékos fizetésemelést hoz majd a közigazgatásban, a szociális ellátásban, valamint a kulturális intézményekben dolgozók számára, mint ahogy azoknak a katonáknak is nő a fizetése, akik jelenleg minimálbérben részesülnek. A tárcavezető arról is beszélt, hogy már régóta dolgoznak a jogszabályon, de hosszú ideig nem állt rendelkezésükre a közszférában dolgozók fizetésének pontos összege, mint ahogy az sem, ezek hogyan tevődnek össze.

A következő kormány feladata

Dacian Cioloș nemrég egy interjúban arról beszélt, hogy a tervezet szerint a béremelések jövő évtől 2021-ig fokozatosan valósulnának meg, és első körben a kiskeresetűek juttatása emelkedne. A törvénytervezetet az érintett szakszervezeteknek is elküldték. A projekt 116 fizetési kategóriát javasol, eszerint az állami alkalmazottak számára előirányzott legalacsonyabb bér 1625 lej, míg a legmagasabb 22 ezer lej lenne. A közszolgák fizetése a következő hat évben több lépcsőben, összesen 37 százalékkal nőne, ugyanakkor a legkisebb és a legnagyobb állami jövedelem közötti különbség legtöbb tizenháromszoros lenne. A munkaügyi minisztérium tervei szerint a jogszabály 2017. július 1-jétől lépne életbe. Az egységes bérezési törvény kidolgozása ugyanakkor minden bizonnyal a következő kormányra hárul, a vasárnapi parlamenti választások után ugyanis a technokrata kabinetnek távoznia kell, így elképzelhető, hogy a közalkalmazottaknak még hosszú ideig várniuk kell a bérezésükkel kapcsolatos reformokra.

Az egységes jogszabály hiányát valamelyest ellensúlyozva 2016 folyamán az egészségügyi és a tanügyi rendszerben is hajtottak végre kisebb-nagyobb mértékű béremeléseket. Augusztus elsejétől egy sürgősségi kormányrendelet nyomán mintegy 650 ezer közalkalmazott részesült bérkiegészítésben – jól jártak például a rezidens- és a szakorvosok, a sürgősségi osztályok, valamint a mentőszolgálatok alkalmazottai, ugyanakkor a munkaidőn kívüli ügyeletet is rendezték. A rendelet szabályozta, hogy a kórházak részmunkaidős szerződést köthetnek a szakemberekkel, ez alapján kell biztosítaniuk számukra a pluszjuttatást. A dokumentum ráadásul konkrétan előírta, hogy egy bizonyos típusú intézményben a megadott végzettséggel, illetve bizonyos idejű munkaviszonnyal rendelkező orvosnak mekkora keresetkiegészítés jár. Igaz ugyan az is, hogy a rendelkezés inkább papíron hangzott jól, hiszen az ügyeletek folyamatos biztosítása sok helyen elsősorban nem pénzkérdés, a legnagyobb problémát ugyanis az okozza, hogy a kivándorlás, illetve szakemberhiány miatt a romániai kórházakban dolgozó orvosok túlterheltek, és képtelenek túlórázni. Az intézkedés ugyanakkor sokaknál kiverte a biztosítékot, hiszen a rendelet alapján számos alkalmazotti kategória nem részesült béremelésben, így például a kórházak kisegítő személyzete, az iskolai és óvodai orvosok és a biztosítási pénztár alkalmazottai. Főként ezért kezdett hónapokkal ezelőtt tiltakozó akcióba a Sanitas és más kisebb egészségügyi szakszervezet is, amelyek egyenlő bánásmódot követeltek mindegyik alkalmazott számára.

Az augusztustól hatályba lépett sürgősségi rendelet az oktatási rendszert is érintette, ugyanis például a kezdő tanároknak 10 százalékos bérkiegészítést írt elő. A dokumentummal ezen kívül a minisztériumokban jelentkező méltánytalanságokat is megpróbálták kiegyenlíteni. Így előírták, hogy a fizetéseket a kormányhivatal főtitkárságán biztosított juttatások 70 százalékára emelik. A tűzoltásszerű intézkedések ellenére azonban nagy szükség lenne az egységes bérezési törvényre, hiszen például egy másik közalkalmazotti kategória, a helyi közigazgatási egységekben alkalmazott bérek kapcsán is elkelne már a reform, a különböző hivatalok munkatársai ugyanis rendszeresen arra panaszkodnak, hogy legtöbbjük fizetése alig haladja meg a minimálbért.

Nemcsak a bérekre kellene több pénzt fordítani

Az egészségügyi, oktatási és közigazgatási ágazat problémáit nem lehet kizárólag béremelésekkel megoldani, a rendszer ugyanis sokkal súlyosabb, mélyrehatóbb gondokkal küzd. Mint ahogyan gyakran a szakszervezeti vezetők is felhívják rá a figyelmet: a kórházak, iskolák, közintézmények azért sem tudnak hatékonyan, kielégítően működni, mert továbbra is szegényes a felszerelés, nincsenek korszerű berendezések, az alkalmazottaknak pedig nem biztosítanak ideális munkakörülményeket. A bérkiegészítés mellett így általában kellene több pénzt fordítani e szektorokra.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.