HIRDETÉS

Hunyadi János, a legnagyobb törökverő

Garda Dezső 2018. május 18., 10:27 utolsó módosítás: 2018. május 18., 10:31

Származását legendák övezik, későbbi tetteinek híre pedig Európa-szerte ismertté vált. Hunyadi János saját vagyonát sem kímélte, amikor a törökök ellen kellett megvédenie hazáját.

Hunyadi János ábrázolása a a Thuróczi-krónika brünni kiadásában

(folytatás a 18. lapszá­munkból)

Hunyadi János származása napjainkban is igen vitatott. A román történészek álláspontja szerint a család havasalföldi román bojárcsaládból származott. Más álláspont szerint családja kun eredetű. Apja Sorba fia, Vajk volt, aki Havasalföldről költözött Erdélybe, anyja pedig Morzsinai Erzsébet. A kun származás hívei szerint ellentmond román származásának az, hogy a román nemesség akkoriban döntően a még megmaradt kun, besenyő, úz és tatár elemek közül került ki, továbbá a Vajk név nem román hangzású. Egy másik elmélet szerint Hunyadi Jánosnak Zsigmond magyar király volt az apja, és Morzsinai Erzsébetet csak a látszat kedvéért házasították össze Vajkkal, aki így az ifjú nevelőapja lett. E tettéért és hallgatásáért Vajkot a Hunyadi-birtokkal jutalmazta a király, amelynek révén rövid idő alatt Erdély igen tehetős földesurává vált. Az elmélet fenntartói arra is hivatkoznak, hogy Hunyadinak volt egy János nevű öccse. Ilyen névadás pedig csak akkor volt szokásban, ha a két testvér más apától származott. Arra is felhívják a figyelmet, hogy Zsigmond király egyik fő bizalmasára, Ozorai Pipóra bízta az ifjú János katonai nevelését, és életének egyik legjelentősebb eseményére a császári koronázására Hunyadi Jánost, nem pedig feleségét és leányát vitte magával Itáliába, bár Hunyadi Milánóban maradt, és nem vett részt a római császárkoronázáson. Zsigmond apaságával magyarázzák I. Mátyásnak, az unokának az igyekezetét a császári korona és a cseh királyi korona megszerzésére.

Hunyadi János ifjúsága

Katonai pályafutását apródként kezdte. Előbb Ozorai Pipó, majd Lazarevics István szerb despota szolgálatában állt. Mellettük ismerte meg a törökök harcmodorát, katonai stratégiáját. 1427-től Újlaki László, majd Csupor Demeter csapataiban szolgált. 1430 körül feleségül vette horogszegi Szilágyi Erzsébetet. Házasságukból két fiú, László (1431) és Mátyás (1443) született.

Hunyadi János 1430-ban közvetlenül Zsigmond király szolgálatában állott. A királyt elkísérte Itáliába, 1431 októberétől 1433 őszéig Milánóban tartózkodott Filippo Maria Visconti milánói herceg udvarában. Itt ismerte meg a kor egyik legfejlettebb zsoldos hadseregét, a condottieri haderőt.

Hadvezérré való formálódásához hozzájárult az is, hogy megismerte a kor legfejlettebb hadművészeteit és a török harcmodort. Ezek tanulmányozásának köszönhetően, később jelentős sikereket tudott elérni a törökök ellen.

Hunyadi 1433-tól Zsigmond udvari lovagjává vált. A császárt 1434-ben Bázelbe, majd Csehországba kísérte el, és részt vett a huszita háborúkban. Az itt szerzett tapasztalatokat később a törökök elleni harcaiban is értékesítette. Zsigmond császár uralkodásának utolsó éveiben, a királyi tanácsban is helyet kapott. 1439-ben kinevezték Szörényi bánnak. 1441-től kezdődően az erdélyi vajda és a temesi ispáni tisztségeket töltötte be. Albert király halála után Ulászló megválasztásáért harcolt. A lengyel lovagkirály bizalmasa lett, s uralma elején Újlaki Miklóssal együtt látta el a magyar–török határ védelmét.

Hunyadi katonai stratégiája

A 15. századi magyarországi belharcok közepette, egész Szerbia elfoglalása után, Hunyadi János felismerte az egyre súlyosbodó török veszedelmet országára nézve. Kortársaitól eltérően a támadó hadjáratot pártolta, s hittel vallotta, hogy hiba megvárni, amíg az ellenség betör az országba. Úgy vélte, a Magyarországon kívüli támadásokkal kell elvenni a törökök harci kedvét a mértéktelen terjeszkedéstől. Egyik levelében így fogalmazott: „elég volt látni annyi igába hajtott férfit, meggyalázott nőt, fejekkel telerakott szekeret, bilincsbe vert rabok gyalázatos elárverezését, vallásunknak ezt az évente ismétlődő megcsúfolását. Ellenségeink, kik annyiszor támadtak ránk, sohasem fogják abbahagyni támadásaikat, ha le nem verjük őket. Velük nincs, nem lehet tartós béke.”

Hunyadi János kezdetben a törökök kisebb csapatait verte szét, de a későbbi törökverő vezér, I. Ulászló király uralkodása alatt bontakozott ki.

Életét és tevékenységét végigkísérte a törökök elleni küzdelem. Győztes háborúi jutalmaként óriási birtokokat kapott a királytól, így a leggazdagabb bárók sorába emelkedett. Ő volt az egyetlen a főurak közül, aki birtokainak jövedelmét, családi kapcsolatait, nagyszámú magánhadseregét, tehetségét Magyarország védelmének szentelte. Bonfini, a neves humanista történetíró így írt Hunyadi Jánosról: „erkölcsei minden tekintetben a legnemesebbek voltak, mentesek minden durvaságtól. Nagy híve volt a vallásnak és az igazságnak, ugyanúgy a szabadságnak és a bőkezűségnek.”

Hunyadi János minden erejét és tehetségét arra fordította, hogy megállítsa a törökök terjeszkedését. E terve valóra váltásában számított a balkáni népek és az európai országok segítségére, de azok nem álltak ki a magyarok mellett.

Nándorfehérvárnál még csak szemlélő volt

A 15. századi magyarországi belharcok közepette Hunyadi felismerte az egyre súlyosbodó török veszedelmet. Az I. Ulászló és Erzsébet közötti eredménytelen egyezkedési kísérletek idején a törökök újra megjelentek a déli határon. II. Murád szultán vezetésével 1440 áprilisában jelentős számú oszmán hadsereg jelent meg a Dunánál, s ostrom alá vette Nándorfehérvárt. A várat Tallóci János várnai perjel védelmezte, aki előbb csatába bocsátkozott, majd a túlerő elől a várba zárkózott, s hónapokon át következetes visszaszorításával fárasztotta ki Murád szultán hadseregét. A török császár végül kénytelen volt elvonulni, de kudarca ellenére súlyos békefeltételeket próbált kierőszakolni a magyaroktól. Követelte Nándorfehérvár átadását és Szerbia zavartalan birtoklását. Nyilvánvaló volt: Murád szultán csak az alkalomra várt, hogy támadását megismételje. Amíg a szultán és serege el nem vonult, 1440. őszéig Hunyadi János is készenlétben maradt seregével Nándorfehérvár környékén. A törökök elvonulása után elindult katonáival Erzsébet királyné hívei ellen. Seregéhez Újlaki Miklós macsói bán, mint a délvidék egyik leghatalmasabb birtokosa is csatlakozott. Bátaszéknél szétverték az Erzsébet párti Garai László seregét. A bátaszéki csata két győztesét – Hunyadi Jánost és Újlaki Miklóst – 1441-ben együttesen nevezte ki Ulászló király erdélyi vajdának, temesi főispánnak és nándorfehérvári főkapitánynak. Hunyadi János olyan erőforrásokhoz jutott, amelyekkel folytathatta a törökellenes harcot.

Iszhák szendrői bég legyőzése

Az új vajdák teljes erővel láttak hozzá a honvédelem megszervezéséhez. A sikerek nem maradtak el, s 1441-ben Hunyadinak alkalma nyílt megcsillantani hadvezéri tehetségét, amikor megvívta első nagyobb csatáját a török ellen. A tehetséges hadvezér szerb földön szállt szembe Iszhák szendrői bég seregével. A török derékhad gyalogosaival ő is gyalogosokat állított hadba, s melléjük kétoldalt könnyűlovasokat, mögéjük pedig páncélos lovagokat, íjászokat és kopjásokat.

Hunyadi János győzelme visszaadta a magyaroknak az 1439. évi kudarc után elvesztett önbizalmát, amikor Szendrő török uralom alá került, s a szultán hódolatra kényszerítette II. Tvartkó bosnyák királyt.

Mezid bég támadása Erdély ellen

II. Murád szultán 1442-ben Dél-Erdély ellen indított hadjáratot. A szultán Havasalföld és Erdély teljes bekebelezését tervezte. Havasalföld földjét katonái között kívánta szétosztani, és Erdélyt is török fennhatóság alá akarta kényszeríteni. A hadműveletek vezetését Mezid bégre bízta, aki az egész európai török sereg élén betört Erdélybe. Hunyadinak a harc során a saját erejére kellett alapoznia, mivel a király pénzzel és katonával nem tudta segíteni. Ő azonban hamar feltalálta magát, mert szolgálatai és katonái elmaradt zsoldja fejében kapott birtokai jövedelméből, az igazgatása alatt álló területek adóiból jól szervezett népfelkelő és zsoldos sereget hozott létre, amelynek magvát a cseh zsoldosok, valamint a hazájukból elűzött huszita harcosok képezték. Rajtuk kívül Hunyadi elsősorban személyes híveire, rokonaira, köznemesi familiárisaira számíthatott. Hunyadi Gyulafehérváron hallott először a törökök betöréséről. Sietve kisebb hadat gyűjtött, hogy szembeszállhasson Mezid bég nagyszámú seregével. Először alulmaradt velük szemben, de néhány nap múlva jól szervezett seregével és korszerű harci taktikájával a Gyulafehérvár melletti Szentimrénél mért vereséget rájuk. Az ütközet bebizonyította a nagy erőkkel támadó oszmán hadsereg megállításának lehetőségét.

A szultán még ebben az évben újabb hatalmas sereget indított Erdély ellen, hogy bosszút álljon a tavaszi vereségért. Hunyadi János ismét magára maradt. Bár csekély számú sereget sikerült összegyűjtenie, mégsem hátrált meg. Ügyes hadicselhez folyamodott: megelőzte az ellenséget, átkelt a Kárpátokon, és 15 000 zsoldosból és székelyből álló seregével a Vaskapunál váratlanul rajtaütött a törökökön. A hosszú ideig tartó súlyos küzdelmet a huszita szekerészek döntötték el, amelyek minden oldalukon kiélesített kaszákkal fölszerelve rohantak a megrémült ellenségre, összekaszabolva őket. Először fordult elő, hogy nagyobb török hadsereg megsemmisítő vereséget szenvedett Európában.

A székelyek és szászok ellentéte

Hunyadi János vajdasága kezdetén összeütközésre került sor székelyek és szászok között Földvárnál, amelynek során a szászok néhány székelyt megöltek. Hunyadi a székelyek panaszára Hermányba hívta a székely főembereket és a brassói tanács küldötteit, az utóbbiak azonban nem jelentek meg. Erre Hunyadi írt Brassónak, hogy azonnal küldje el követeit: reméli, hogy egyezséget tud létrehozni, különben a székelyek bosszút fognak állni. A következő években a panaszok a szászok részéről merültek fel a székelyek ellen amiatt, hogy bár a székely szorosokon át vámmentesen kereskedhetnének, a székely tisztek ajándékokat követelnek tőlük, sőt elveszik ökreiket.  A szászok amiatt is panaszkodtak, hogy a székelyek a moldvai utat önkényesen elzárták, és a kereskedőket megrabolták. Mindebből per keletkezett, amelyben Bogdán moldvai vajda a székelyek védelmére kelt, és megcáfolta a vádat, hogy a székely Csernátoni Domokos a kereskedőket megrabolta és az ország vámját megkárosította volna.

(folytatjuk)

 

HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS