Román államfőválasztás: a második helyezett a kérdés

Makkay József 2019. november 08., 11:40

Vasárnap tartják a romániai elnökválasztás első fordulóját, ahol előreláthatólag Klaus Johannis jelenlegi államfő jut biztosan a második fordulóba. A november 24-én sorra kerülő második fordulóbeli kihívója egyelőre kérdéses: Viorica Dăncilă, Mircea Diaconu vagy Dan Barna egyaránt esélyesek. Az RMDSZ jelöltjének, Kelemen Hunornak a közvélemény-kutatók 3 százalékot jósolnak.

Kelemen Hunor kortesúton. Három százalékon áll az RMDSZ-jelölt támogatottsága Fotó: Haáz Vince

A romániai elnökválasztás első fordulójára november 10-én, vasárnap kerül sor, a második forduló időpontja november 24. A hivatalosan október 12-én elkezdődött egyhónapos kampányban 14 jelölt állt rajthoz, ennyien kerülnek fel a szavazólapokra. Közülük hat jelölt egy-egy parlamenti frakció vagy pártszövetség támogatását élvezi, további hat jelölt parlamenten kívüli pártok képviseletében indul, ketten pedig függetlenként pályáznak a legfőbb közjogi méltóságra. Az eddigi közvélemény-kutatásokban hat jelölt szerepel, aki egy százaléknál több szavazatot kapna. A főesélyes Klaus Johannis, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje, a hivatalban levő szász származású államfő. Őt követi Mircea Diaconu színművész, volt európai parlamenti képviselő, akit a kormánykoalícióból augusztusban kilépett Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és a Victor Ponta volt miniszterelnök vezette baloldali Pro Romania párt támogat. Harmadik helyen a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje, Viorica Dăncilă, a napokban leváltott miniszterelnök áll. Sorban a negyedik helyen található Dan Barna, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR–PLUS) elnökjelöltje. Theodor Paleologu volt kulturális miniszter – a Traian Băsescu volt államfő Népi Mozgalom Pártja (PMP) által támogatott jelölt – 7 százalék körül az ötödik helyen áll.

A közvélemény-kutatók által mérhető szavazatszámmal rendelkező politikusok listáját az RMDSZ jelöltje, Kelemen Hunor zárja, akinek a szociológusok három százaléknyi voksot jósolnak.

A romániai összlakosság 6,5 százalékát kitevő magyarság képviseletének esélyét a román közvélemény-kutató cégek rendszerint alul szokták becsülni, most azonban megtörténhet, hogy a magyar jelölt támogatottsága reális. Ez egyrészt az RMDSZ-es államfőjelölt esélytelenségével hozható összefüggésbe, másrészt vannak román jelöltek, akik reklámkampányaikkal magyar szavazatokra is utaznak.

A Dan Barna-jelenség

Noha Kelemen Hunor kampányának alapeleme, hogy az erdélyi magyarok által eddig támogatott román államelnökök magyarellenes megnyilatkozásaira, magatartására próbálja felhívni a figyelmet, ez lényegesen aligha befolyásolja a román államfőválasztás első fordulóját. Az újrázásra esélyes Klaus Johannis államfő az első forduló előtt messze elkerüli a magyar választók megszólítását. A májusi európai parlamenti választások tanulsága szerint ugyanakkor

Dan Barnának, az USR–PLUS szövetség jelöltjének van esélye, hogy magyar voksokat is kapjon a liberális érzelmű szavazók részéről,

de ezek száma az erdélyi magyar közösségen belül elenyésző. Támogatottsága elsősorban a nagyvárosokban – Kolozsvár, Marosvásárhely és Nagyvárad – mérhető valamelyest a magyarság körében.
Nem meglepő módon a magyarországi Momentum elnöke, Fekete-Győr András vett részt az USR-PLUS elmúlt hétvégi, kolozsvári rendezvényén, ahol előbb angol nyelven köszöntötte a házigazdákat és a résztvevőket, majd magyarul tartott egy rövid beszédet. Többek között úgy fogalmazott, hogy „bűnt követ el az, aki figyelmen kívül hagyja a kisebbségek kérdését”. Az ellenzéki párt elnöke szerint erdélyi származású dédnagyapja városába jött kampányolni, ahol majd minden ötödik polgár magyar. Fekete-Győr szerint azért támogatja a román elnökjelöltet, Dan Barnát, mert hiszi, hogy „Romániának és benne az erdélyi magyarságnak tiszta kezű, európai léptékű, haladó szellemű vezetőkre van szüksége! Olyan vezetőkre, akik megértik, hogy nemcsak a többség érdekeit kell védeni, hanem a kisebbségekét is”.
Az persze

talány, hogy miből gondolja Fekete-Győr András, miszerint a magyar felmenőkkel rendelkező Dan Barnát érdekli a magyar közösség gondja-baja.

Eddigi választási kampányában ilyen irányú törekvéseiről egyetlen szót sem ejtett, mi több, bő egy hónappal ezelőtt éppen ő jelentette ki aláírásgyűjtő körútján Marosvásárhelyen, hogy Romániának túl kell lépnie az etnikai megosztottságon. Az ultraliberális pártszövetség államfőjelöltje akkor úgy fogalmazott, hogy egy civilizált, modern és kiművelt Romániában az etnikai kérdésnek már meghaladottnak kellene lennie. Barna szerint az etnikai kérdésben azzal mutatnak utat, hogy pártjában normális együttműködés van románok és magyarok között. A román pártvezető az etnikai megosztottságon úgy lépne túl, hogy a kisebbségek ne kisebbségi szervezetekre szavazzanak, hanem az őket képviselő román pártokra. Ennyit tehát az USR-PLUS „kisebbségvédelmi” elképzeléseiről, ami Fekete Győr András szerint haladó európai politikát jelent. Erre reagálva mondotta Hollik István, a magyar kormány szóvivője, hogy „Fekete-Győr András, a Momentum elnöke a korrupciós botrányba keveredett Dan Barna államfőjelölt mellett kampányolt Kolozsváron, akinek nem fontos a magyar emberek sorsa.” Hollik úgy fogalmazott: „a Fidesz továbbra is kiáll az erdélyi magyarok saját jelöltje, Kelemen Hunor mellett. Fontosnak tartjuk, hogy minél több erdélyi magyar vegyen részt a november 10-i romániai államfőválasztáson és adja le voksát a magyar jelöltre.”

Elmaradó közös viták

Az idei államelnök-választás újdonságának számít, hogy gyakorlatilag elmaradtak a jelöltek közötti nyilvános viták. Miután Klaus Johannis a televíziós vitáktól elzárkózott, elmaradtak a közszolgálati tévének és a hírtelevízióknak a korábbi államfőválasztások alkalmával megszokott kerekasztal-beszélgetései, ahol a jelöltek meghatározott időintervallumban fejthették ki véleményüket. Ennek egyik lehetséges okát Theodor Paleologu, a PMP jelöltje abban látja, hogy Klaus Johannis államelnöki hivatalát saját kampányának rendelte alá. Egy hírtelevízió választási műsorában nyilatkozó volt kultuszminiszter szerint

Johannis azért provokálta ki a kormányválságot, hogy ne a jelöltek elképzeléseiről és terveiről folyjon vita, hanem a volt kormány lemondásáról és az új kormány megalakításáról.

Mesterkedésével Klaus Johannis egyértelmű helyzeti előnybe került: különösebb kampány nélkül is a romániai belpolitika főszereplője, aki megszabadította az országot a PSD-kormánytól. Tettével eléri, hogy a baloldali kormányzással elégedetlen tömegek újabb mandátumhoz juttassák.
Már csak az a kérdés, ki kerül be a második fordulóba. Az új liberális kormány hétfői beiktatása előtt az Europa FM rádió által rendelt felmérés még azt mutatta, hogy a román államfőválasztás második fordulójába Johannis mellett a voksok 16,7 százalékára esélyes Mircea Diaconu színművész kerülne, azóta azonban a jelölt egyik támogatója, a Szociáldemokrata Pártból korábban kivált Pro Romania maga is bomlásnak indult. A párt vezetője, Vic­tor Ponta bejelentette, megválik azoktól, akik tiltása ellenére is megszavazták a Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben beiktatott új kormányt. Ponta döntése kisebb forradalmat okozott pártjában, ahol a vezetőség több tagja azzal vádolta meg, hogy több hónapja nem volt egyeztetés a párt vezető testületében. Kiderült, Victor Ponta egy személyben dönt stratégiai kérdésekben. Politológusok szerint egyértelmű, hogy a Pro Romania körüli cirkusz sokat árthat a második fordulóra esélyes Mircea Diaconu megmérettetésének, ami­ből a PSD jelöltje, Viorica Dăncilă nyerhet pár százalékot.
Amúgy

a kis pártoknak egyértelműen a jövő évi helyhatósági és a parlamenti választások szempontjából van fontos szerepe a mostani államelnök-választásnak.

Igaz ez az RMDSZ-re is. Ha Kelemen Hunornak nem sikerül a szokásos hat százalék körüli eredményt elérnie, ez fontos előrejelzés lehet a jövő évi megmérettetésekre is.

Választási tudnivalók
Az államelnök-választás első fordulóján, november 10-én a szavazókörzetek reggel 7 órakor nyitnak és este 21 órakor zárnak. A kampánycsend huszonnégy órával korábban lép életbe. A rendszerváltás utáni szavazások idei újdonsága, hogy a külföldi választókörökben nemcsak november 10-én, hanem az azt megelőző pénteken és szombaton is leadhatják szavazatukat a diaszpórában élők. A külföldi szavazókörök november 8-án helyi idő szerint 12-től 21 óráig, 9-én és 10-én (akárcsak Romániában) 7-től 21 óráig tartanak nyitva. A külföldön élő román állampolgárok közül 41 ezren regisztráltak a szeptember 15-i határidő lejárta előtt, hogy levélben akarnak voksolni. A korábbi botrányok után a külföldi voksolást most a szavazókörök számának bővítésével is könnyíteni próbálják: a májusi EP-választáshoz képest szinte megduplázódik, 800 fölé emelkedik a külföldi szavazókörök száma.
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat