Szentanna első Nobel-díjasa

Pataky Lehel Zsolt 2014. október 25., 07:59 utolsó módosítás: 2014. október 25., 08:01

Nagyon büszkék Szentannán a település leghíresebb emberére: az Arad megyei településen végezte ugyanis általános iskoláit Stefan Hell, aki két amerikai tudós, Eric Betzig és William E. Moerner társaságában a nanoszkópia módszerének kidolgozásáért kapta az idei kémiai Nobel-díjat.

 

Szentanna első Nobel-díjasa
galéria

Egykor virágzó sváb nagyközség volt az Aradtól 25 kilométerre észak-keletre fekvő Szentanna. A 11 éve városi rangra emelt településen azonban a 11 és fél ezer lakosból csak mintegy 350-en vallották magukat német ajkúnak a legutóbbi népszámlálás alkalmával. Az egykor többségben lévő svábok nagy része az 1970-es években költözött el – ez volt az az időszak, amikor a Német Szövetségi Köztársaság „kivásárolta” a Ceauşescu-rezsimtől a romániai német kisebbséget. Ebben a periódusban, 1978-ban vándorolt ki a Hell-család is, amikor fiuk, Stefan első évét kezdte a temesvári német nyelvű líceumban.

„Aradon született ugyan, mert az édesanyja az aradi szülészetet választotta, de igazából szentannai, itt nőtt fel – meséli az 1962. december 23-án született Stefan Hellről Barbara Costin nyugdíjas tanítónő. – Egyedüli gyerek volt, az édesanyja meghalt, testvérei nincsenek. Hogy az apja él-e, nem tudom, Németországban nem tartottuk a kapcsolatot.”

Sok szentannaihoz hasonlóan a Costin-házaspár is az 1989 utáni határnyitást követően választotta az anyaországot – gyermekeik már korábban „dobbantottak”. A nyugdíjas házaspár azóta a nyarakat a szülővárosban, a teleket Németországban tölti, így tartja kényelmesebbnek. „Barátnők voltunk Stefan édesanyjával. Nem jártam hozzájuk naponta, de egy osztályban tanultunk – folytatja a visszaemlékezést Barbara. – Így Stefant is gyerekkora óta ismertem. Nyugodt gyerek volt, minden érdekelte, szorgalmas volt, jól tanult, az édesanyja mindig dicsérte.”

Szentannán elsősorban az egymással párhuzamos, illetve az egymásra merőleges mellékutcák, a széles utak, tágas porták, masszív öreg házak emlékeztetnek az egykori sváb telepesekre. A városközpontban azonban már a régi épületeket háttérbe szorító szocialista betonvívmányok, vagy éppen a 21. század divatját követő építészeti stílus, no meg cigánypaloták bizánci színkavalkádja adja értésünkre, hogy már más világot élünk.

„Nagyon hiányoznak innen a svábok – jegyzi meg alkalmi idegenvezetőnk, a kiváló helyismerettel rendelkező városházi biztonsági őr, akit a polgármester bízott meg a kalauzolással. – Régen is egyértelműen látszott, hol laknak a németek, és hol a románok. Télen a német hajnali háromkor-négykor már seperte a havat az utcán, hogy a reggel munkába sietők tiszta járdán mehessenek el a háza előtt. Vagy ha jött a szombat délután, agyerekeknek meg volt mondva, ki sepri az első udvart, ki a hátsót, ki takarítja az ólakat, szóval mindenki tudta a dolgát. És az a sok szép májusfa-ünnep, a„maier pom”, meg a kirchweih (a templombúcsú, amit a helyiek „chervai”-nak ejtenek – a szerző). Volt, hogy a felszegen és az alszegen is tartottak ünnepet” – magyarázza az őr, majd egy „mehetünk” legyintéssel széles ívben dobja a cigarettacsikket az út közepére…

A büszke iskola

Szentannán több mint 260 éves múltra tekint vissza az oktatás. Az egykor önálló német iskolában ma már a diákok zöme román anyanyelvű. Románul folyik a tanítás is, de van német tagozat, illetve intenzív angol osztály. A Szent Anna Általános Iskola a tanügyi „reform” során évekkel ezelőtt elveszítette jogi személyiségét, jelenleg a Szentannai Műszaki Szakközépiskola szervezeti egységéhez tartozik. Az iskola vezetőit is büszkeséggel tölti el, hogy ebben ez épületben végezte a nyolc általánost Stefan Hell, és hogy ő is kísérletezett annak idején a kémia laborban.

„Nagy dolog ez nekünk, és elsők között gratuláltunk Stefan Hellnek, sőt, kértük a beleegyezését, hogy a líceum az ő nevét vehesse fel” – újságolja Ana Höniges biológiatanár, a szakközép aligazgatója, a nyolcosztályos iskola vezetője. Szerinte a multietnikus környezet, a többnyelvű oktatás jó hatással van a diákokra: „A szentannai oktatás hagyományosan interkulturális. Az interdiszciplináris tanításra, az esélyegyenlőségre fektetjük a hangsúlyt, ami a végzőseinknek rátermettséget ad, különleges világlátást és pozitív hozzáállást a tudományokhoz. Megismertetjük velük a kutatómunkát, amit később a pályájuk során hasznosíthatnak.”

A diákok már példaképként tekintenek a friss Nobel-díjas tudósra. „A rádióban hallottam, és el sem hittem! Én is szoktam járni kémia tantárgyversenyekre, és azt hiszem, hogy elindulhatok a nyomdokain” – mondja kissé megilletődötten Cristina Moroşan nyolcadik osztályos tanuló.

Díszpolgárjelölt

A Hell-család egykori házát a jelenlegi Bistriţei utcában az új tulajdonosok két portára osztották. A saroképület tulajdonosát nem találtuk odahaza, egy kőműves dolgozott a házon. Ő irányított a másik épülethez, egy kívül-belül igényesen felújított házhoz, ahol egy kora nyugdíjas éveit töltő házaspár él. Ők azonban – bár büszkék rá, hogy ilyen híres ember házában élnek – nem vállalták a nyilvánosságot. Annyit elárultak, hogy csak az 1980-as évek elejétől élnek itt, ezért aztán nincsenek emlékeik a Hell családról. 2012-ben, amikor díszdoktorrá avatták az aradi Vasile Goldiş Nyugati Egyetemen, Stefan Hell járt náluk a németországi feleségével, akinek megmutatta gyermekéveinek helyszíneit. „Akkor mondta nekem Johannis, a pék, hogy valami nagy dolgot talált fel, de nem gondoltam volna, hogy ennyire” – mondja a ház ura. A Hell-családnak egyébként ma is van egy háza Szentannán; az egykor államosított ingatlant néhány éve igényelték vissza a restitúciós törvények alapján.

A nanoszkópia haszna
Stefan Hell és kollégái Nobel-díjas kutatása, a nanoszkópia egyebek közt lehetővé tette az élő sejteken belül az egyes molekulák nyomon követését, és annak megfigyelését, miképpen alakulnak ki a patológiás fehérje-elváltozások olyan betegségekben, mint az Alzheimer-, a Parkinson- vagy a Huntington-kór.

Az önkormányzat díszpolgári címmel tüntetné ki a település leghíresebb szülöttét. „Nagy szó egy ilyen kisváros számára, hogy egyik szülötte Nobel-díjat kap! Ez nekünk is hírnevet hoz, és büszkék vagyunk rá, mind az önkormányzat, mind a lakosok – fogalmaz Daniel Tomuţa polgármester. – A helyi tanács első ülésén szavazásra bocsátjuk a díszpolgári cím odaítélését Stefan Hellnek, és reméljük, hogy a professzor úr időt tud majd szakítani, hogy személyesen vehesse át a kitüntetést.”

Stefan Hell amúgy nem az egyetlen német nemzetiségű, aki hírnevet szerez Aradnak: Adam Müller Guttenbrunn író, bécsi színházigazgató, a száz éve elhunyt Lambert Steiner karmester, aki 50 évig turnézott és három kontinensre is eljutott fúvószenekarával szintén a város hírét öregbítették. „Mindez bizonyítéka annak, hogy a bánsági svábok tényleg olyan emberek, akikben lehet bízni, és akik tényleg képesek különleges dolgok megvalósítására” – mondja Michael Szellner, a Német Demokrata Fórum Arad megyei szervezetének elnöke. A mintegy háromezres lélekszámú Arad megyei német közösség ma mindenesetre Stefan Hell-lel együtt örül a Nobel-díjnak.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.