Radosza-gyűrűk: a titok nélküli siker

A leírás szerint „a Radosza-gyűrűk bármely változatának használata fejleszti a logikus gondolkodást, a térlátást, a memóriát, a kombinációs és koncentrációs képességet, a kézügyességet, valamint a finommotorikát. Alkalmas otthoni játékra, házi feladatok elkészítésére, tanórai gyakorlásra, napközis foglalkozásra, táborban és osztály- illetve évfolyamverseny rendezésére. Alkalmazásával az unalmas gyakorlás izgalmassá válik.” A kolozsvári Báthory István Elméleti Líceumban szülők és pedagógusok előtt bemutatott, alapvetően öt-tíz éves gyermekek térbeli képességeinek fejlesztését szolgáló taneszköz- és logikaijáték-csoport meggyőzőnek bizonyult – bár talán kevésbé a szavaknak köszönhetően.

Három gyűrű, egy erő

Radosza Sándor (portrénkon) szavai ugyanis sokszor alig voltak kivehetők: a gyerekek zsivaja és a gyűrűk forgásának zaja nem egyszer elnyomta a halk szavú fejlesztőt. Hisz a bemutatón nemcsak elméletben lehetett okosodni, hanem gyakorlatban is lehetett tesztelni.

„Minden gyűrűn az egyik kisebb, mint a másik. Ennek nem esztétikai okai vannak, hanem az, hogy a két gyűrű egyetlen helyen keresztezze egymást, és ne kettőn. Ha kettőn találkoznának, »fejre állhatnának« a jelek, és ezáltal használhatatlanná válna. Minden gyűrűn 23 elem helyezkedik el vízszintesen, és 21 a kisebb függőlegesen. Az egyetlen kereszteződésben lehet fel-le, balra-jobbra mozgatni a megfelelő jeleket. Mindegyikben van egy zöld és egy piros kocka. Ez nem nemzetiségre utal, hanem arra: »zöld lámpánál indulunk, a pirosnál megállunk«. Ha az a feladat, hogy valaki kirakja saját nevét, ami adott esetben Zoli, akkor „zöld- Z-O-L-I-piros”. Arra kérem, hogy akinek írógyűrűje van, és nem Gyöngyvérnek hívják – mert annak nevében túl sok a G és Y, és ezen nincs annyi –, rakja ki a keresztnevét. Zöld-…-piros” – adja az utasításokat Radosza Sándor, ám ez a feladat már senkinek nem volt a legelső: így jár egy felnőtt, ha játékot adnak a kezébe, rögtön elkezdi használni. Jómagam helyzeti előnyben voltam az igencsak rövid keresztnevemmel, így figyelhettem mások nagy koncentrálását. A számológyűrűsök azt a feladatot kapták, hogy a „zöld 7×8 = 56 pirost” rakják ki, az óvodásgyűrűsöknek a „zöld-gomba-labda-levél-pirosat”, így egyértelművé vált, hogy az írógyűrű a legmulatságosabb, mert nem kell fejben számolni hozzá, az ábrák pedig tényleg a legkisebbeknek szólnak. Valamennyi feladatot minden gyűrűn a vízszintes, nagyobb gyűrűn, balról-jobbra haladva raktunk ki, úgy, ahogy írunk is.

„Csak egy helyen keresztezik egymást a jelek. Szándékosan mondtam jeleket, mert a betű, a körte és a nyolcas is jel, csak a körtét a jóisten találta ki, míg a betűket és számokat mi alkottuk. Az óvodás gyerek is megtanulhat »írni«, csak ő nem azt írja le, hogy »sál«, hanem azt, hogy »gomba, labda, levél«” – magyarázta a feltaláló, kiemelve az óvodásgyűrű legfontosabb jellemzőjét. Ha ugyanis egy hatéves gyerek kellő gyakorlás után sem tudja kirakni például, hogy „gomba, labda, levél”, azt sem fogja tudni leírni az iskolában, hogy „sál”. „A gyűrű nem varázsszer, nem neveli ki a diszlexiát a gyerekből, de ha ezt már az óvodában észreveszik, idejében elkezdhetik fejleszteni, s így jobb esélyekkel indul majd az iskolában” – fejtette ki a Radosza-gyűrűk atyja.

Nem varázsszer tehát, ám kétségtelenül fejleszt: a kézügyességet, a finommotoros mozgást, az iránytartást, logikus gondolkodást, térlátást, memóriát, kombinációs és koncentrációs képességet, elősegíti az irányok megtanulását, és hozzájárul a kicsik szabálytartásának kialakításához. „Míg számítógépes játék a karácsonyi ajándék, hogy addig se kelljen a gyerekkel foglalkozni, a Radosza-gyűrű feltételezi a gyerekkel való aktív foglalkozást. Nem úgy van, hogy odaadom neki, és tovább fogalmam sincs róla. Együtt kell játszani vele, főleg az elején” – emelte ki a bemutatóban a feltaláló. Ezzel biztosan célba is talált, mert olyan szülőknek mondta mindezt, akik fontosnak tartják a gyermekük fejlesztését, ezért ültek be a hallgatóság soraiba. A „fejlesztés, nem videojáték” varázsszavai, no meg a személyes tesztelés után már csak kevesekben maradhatott kétség.
Nemzetközi érdeklődés is mutatkozik a termék iránt: ahol élnek magyarok, onnan rendelnek is, de készül már a szlovák és román ábécés írógyűrű is. Érdekesség, hogy a szlovákban nem hagytak szóköznek üres elemet, mert azt is fel kellett használni, annyi a betű a szlovák ábécében. Németországból nagybetűs írógyűrűt kértek. A számológyűrűknél is oda kell figyelni a különbségekre, mert míg Magyarországon a pontot használják szorzásjelként, sok országban – így nálunk is – ugyanezt x-szel jelölik.

A zsíros C betű emléke
„Hogyan jutott eszembe? Gyerekkoromban édesapám kivágott egy táblát, bele zsilettpengével csíkot, abba rakosgattuk a szintén kivágott betűket. Hétfőn már elvesztettem a b betűt, keddre zsíros lett a c betű. Akkor ez még bűn volt, nagyon kikaptam a tanítótól. Hatévesen tudtam, hogy ez nem igazságos, hanem a felnőttek hibája. Csináljanak olyan eszközt, ami nem romlik el, ne a gyereken verjék el a port. Húsz évvel később, amikor tanítottam iskolában, még változatlan volt a módszer. Aztán nem túl rég arra gondoltam, hogy ezt műanyagból kéne elkészíteni, hogy ne lehessen elveszíteni, és ne gyűrődjön be a sarka” – mesélte Radosza Sándor, s már-már kezdtük sajnálni a gyerekkori traumát feldolgozni igyekvő felnőttet. Ám szerencsére támadt egy ötlete, amivel megoldott egy évtizedes problémát, és amivel a mai gyerekek és szülők is jól járnak.

A gyűrűt Baróton mutatták be először, ahol használják is, majd a kissé keserű szájízt hagyó magyarországi bemutató után Hoffmann Rózsa közoktatási államtitkárnak is ismertethette találmányát Radosza Sándor. A fejlesztő azt szeretné, hogy a magyarországi tanrendbe bekerüljön a találmánya. Egy indiai pedagógiai szervezet arra kérte: három európai országban tesztelje találmányát, Magyarország és Szlovákia mellett pedig épp Románia a harmadik kiválasztott.

A kolozsvári bemutató után megrohamozták a feltalálót: kit a gyereke vonszolt oda, kit az a szándék hajt, hogy gyermekének vagy tanítványainak segíthessen. Olyan is akadt, aki aláírást is kért a dobozra – ki tudja, egyszer aranyat ér majd az aláírás, a gyűrűk népszerűsége tényleg a Rubik-kocka magasságaiban szárnyal majd? Tímea, Noémi édesanyja mindenesetre megvett egy számolósat, mert tetszik neki a gyűrű, és szerinte hasznos is. Döntését az is motiválta, hogy kislánya még nem kezdte el az iskolát, a betűket tehát még nem ismeri. Nagy Szilárd pedagógusként és szülőként is szenzációsnak tartja, hogy a Radosza-gyűrű térben mozog. „A betűkihagyás jól kivehető vele, és osztályban is vagány lehet a használata, akár versenyszerűen is, ha mindenkinek jut egy darab”.

Ovis, számoló, író
A Radosza-gyűrűknek három változata van: ovisgyűrű, számológyűrű és írógyűrű. Mindhárom gyermekek számára készített térbeli képességfejlesztő taneszköz és logikai játék. A Radosza-ovigyűrűk öt–hét éves gyermekek számára készültek, használhatók színek, síkidomok, mesefigurák, növények, állatok és más ismeretterjesztő ábrák megadott sorrendbe történő kirakására. A Radosza-számológyűrű hat–tíz éves gyermekek számára a legalkalmasabb, rajta matematikai műveleteket számjegyenként, megadott sorrendben, balról jobbra lehet kirakni másolás vagy szóbeli közlés alapján. Ennek értelmében a számjegyeken túl műveleti jeleket tartalmaz. „Az eszköz nem számológép! Nem oldja meg a gyermek helyett a feladatot, és nem adja ki az eredményt!” – olvasható a figyelmeztetés részletes leírásában. A Radosza-írógyűrűk eredményesen használhatóak a betűk, szótagok, szavak, szóösszetételek, szópárok és találós kérdések megfejtésének kirakására, vagyis írás- és olvasásgyakorlásra. Az összesen 44 csúszó elemet tartalmazó eszköz nem tartalmaz nagybetűket, van benne viszont egy dzsóker (*) és szóköz (egy üres, jeltelen csúszó elem). A dzsóker valamely, a kirakáshoz szükséges, de csak kisebb számban található betűt helyettesíti, de használatával kiegészítő feladatokat is fel lehet adni (például: melyik az a két betű, amelyeket a dzsóker helyére írva értelmes szavakat kapunk? *enyér. Megoldás: t, k, vagyis tenyér, illetve kenyér). Pálfordulás?
Hogyan lett az Echo Tv újságírójából feltaláló, hisz nem mindenki keres gyermekkori problémáira felnőttként megoldást? – kérdeztük Radosza Sándortól. A pontos választ nem ismeri, csak azt, hogy foglalkoztatta a kérdés és azt, hogy vannak még további problémák, amelyeket feltalálóként szeretne egyszerűen és ésszerűen megoldani. „Nemrég olyan játékkal találkoztam, amelyben sakktáblaszerűen tologatnak kis négyzeteket. Azt szeretném kifejleszteni, hogy ne legyen benne lyuk, mégis mozgatható legyen, ki lehessen rakni szavakat” – vázolta Radosza, aki azt szeretné, ha száz iskola és száz óvoda jelentkezne egy egyhetes felmérésre, amelynek végén kiértékelnék a gyűrűket.

„Attól nem lesz atomfizikus a gyerek, ha elkezdi használni, de biztos, hogy arról a gyerekről, akiről azt hinnénk, hogy bizonyos dolgokhoz nem ért, kiderülnek olyan képességek, amelyek sikerélményt jelentenek. És ha ez így van, elkezd írni-olvasni, ahogy egyébként a tankönyvben, füzetben nem teheti” – mondta a feltaláló. A gyűrűket egyébként nem saját családjában tesztelte először, hiszen lányai már felnőttek, tanítónő felesége azonban segített neki.

A gyűrűk jövőjét nem merte megjósolni Radosza Sándor. „Ha nekem valaki azt mondja a baróti bemutató után, hogy Indiától Új-Zélandig, Svájctól Amerikáig, Angliától Finnországig érdeklődnek és vásárolnak, kizárólagos terjesztői jogokat kérnek, akkor azt mondom, hogy ez több mint szép álom. S hogy meghívnak Kolozsvárra, Sepsiszentgyörgyre, egy indiai pedagógusszövetség tesztelést kér, szintén nem láthattam előre. Nem tudom, mi lesz, de ez máris a sors nagy ajándéka”.
Bár az írógyűrűt találta ki először, a számológyűrűben látott igazán nagy lehetőséget. „Ehhez képest a legnagyobb érdeklődés az óvodásgyűrű iránt mutatkozik, százból nagyjából negyvenet abból igényelnek. A további harmincnyolc író és huszonkettő a számoló. Ez az arány a »piaci igény«, s fogalmam sincs, miért így van. Örülök, hogy itt tartunk” – zárta szavait a Radosza-gyűrűk atyja. S bár az továbbra is kérdés, hogy a világ ugyanúgy „rákkattan”-e majd, mint annak idején a Rubik-kockára, a gyerekek számára mindenképpen hasznos tárggyal lettünk gazdagabbak.