Erdélyi Napló
2017. április 25., kedd; Ma Márk napja van
Rss Facebook oldal

Igazi csíki koccintás a nemzeti érdekért

Szucher Ervin | 2017.04.05. [18:11]

Lázár János kancelláriaminiszternek az Igazi Csíki Sör szentsimoni gyárában tett látogatásából és a koccintás után elhangzott nyilatkozatából egyértelműen kiderült: a magyar kormány kiáll a határon túli vállalkozásokért is. A kabinet nyomására hétfőn megegyezett a két vállalat.

Latogatas a sorgyarban_bLázár János csíkszentsimoni látogatása után a Heineken visszakozott (Gecse Noémi felvétele) 

Lénárd a „sörbékekötés” után: nekünk volt igazunk
Lénárd András, a csíkszent­simoni Csíki Sör Manufaktúra többségi tulajdonosa lapcsaládunknak elmondta, bebizonyosodott, hogy nekik volt igazuk, és hosszú távon a Heineken nem tudta volna megnyerni a csíkszentsimoni sörgyár ellen indított pereket, hiszen korábban európai uniós védjegyként bejegyezték a Csíki Sör márkanevet, ami hamarosan Romániában is érvényes lesz.
A magyar kormány csíkszent­simoni látogatását követően hét elején megegyezett a Csíki Sör márkanév használatáról a Heineken Románia és az Igazi Csíki Sört levédő Csíki Sör Manufaktúra. Hétfői közleményük szerint mindkét fél érdekévé vált, hogy a Csíki Sör márkanév körüli vita barátságos úton rendeződjék. Kérdésünkre, hogy mi történik a román táblabíróság jogerős döntésével, miszerint nem használhatják az Igazi Csíki Sör márkanevet, Lénárd azt válaszolta, közös megegyezéssel ezt fölülírják, a megállapodás szerint ugyanis a Csíki Sör márkanevet biztosan használhatják.
„Született egy megállapodás, és a következő 30 napban írunk egy szerződést erről. Ez idő alatt döntjük majd el, mi legyen a termék pontos megnevezése. Az biztos, hogy Csíki Sör lesz, de az még egyelőre kérdéses, hogy használjuk-e az »igazi« vagy a »tiltott« kifejezést” – magyarázta a manufaktúra többségi tulajdonosa.
Lénárd András szerint nagy szerepe volt a magyar kormánynak abban, hogy ez a megállapodás létrejöhetett, hiszen „nem hagyott magunkra itt a végeken, hanem kiállt a magyar tulajdonú, 141 embert foglalkoztató cégünk mellett”.
A csíkszentsimoni sörgyárat működtető Lixid Project Kft. tulajdonosa a Transindex megkeresésére már arról beszélt, hogy a kompromisszumos megállapodás részeként elhagyják az „Igazi” megnevezést a sör nevéből. „A mi részünkről az a kompromisszum, hogy elengedjük az Igazi megnevezést. Valószínű, ez sértette a multinacionális céget, hogy mi igazinak nevezzük a termékünket. Részükről az egyezség része az, hogy lemondanak a Csíki Premium megnevezésről, amelyet ők utólag védtek le” – nyilatkozta a hírportálnak a csíkszeredai üzletember.
Az AFP hírügynökségnek eljuttatott válaszában a holland multinacionális társaság részben azzal indokolja a székelyföldi sörmanufaktúrával kötött egyezséget, hogy elismeri, miszerint a Csíki elnevezésű márka „fontossággal és érzelmi értékkel bír a gyártó és a fogyasztók számára”.

Bár mind az Orbán-kormány, mind a csíki manufaktúra vezetői még bíznak a párbeszéd lehetőségében, a Lázár János és Semjén Zsolt által jegyzett önkényuralmi jelképek kereskedelmi célokra való felhasználása ellen fellépő törvény tervezete komoly arculcsapás lehet az eddig Góliátként viselkedő Heineken számára. „Meg kell védenünk minden nemzeti érdeket, magyar érdek nem sérülhet következmények nélkül” – szögezte le a miniszterelnökséget vezető miniszter. A kormány a Szovjetunióba elhurcolt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (Szorakész) és a Szabadságvédő Alapítvány (Szava) jogvédő hátszelét élvezi, hisz a civilek pert indítottak a Heineken és a jelvényében megjelenő vörös csillag ellen.

A magyar kormány részben módosítaná a büntetőtörvénykönyvet, és megtiltaná a horogkereszt, az SS-jelvény, a nyilaskereszt, a sarló-kalapács, az ötágú vörös csillag haszonszerzés céljából történő felhasználását. Ha az Országgyűlés elfogadja a Lá­zár János kancelláriaminiszter és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett törvénytervezetet, a jogszabály megakadályozná például a Heineken sörök szokásos címkével való árusítását, mert vörös csillag látható rajtuk. Az előterjesztés szerint – amelyről Lázár János azt mondta, nem igazán nyerte el az anyaországi sajtó tetszését – az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célból történő felhasználása nem olyan jog, amely a véleménynyilvánítás szabadságával ellentétben magasabb rendű lenne az önkényuralmi jelképek tiltásához fűződő közérdeknél. A törvényjavaslat szerint a kormány egyedileg felmentést adhatna a tilalom alól, ha a kérelmező bizonyítja: „különös méltánylást érdemlő magánérdeke fűződik” a jelkép használatához. Az indoklás szerint azonban „önmagában az a tény, hogy a kérelmező önkényuralmi jelképet tartalmazó védjegy jogosultja, nem minősül különös méltánylást érdemlő magánérdeknek”. A sajtó által csak Lex Heinekennek nevezett törvénytervezet szülőatyja, Lá­zár János – aki februárban, a hódmezővásárhelyi közgyűlésen a holland cég által gyártott sör nyílt bojkottjára szólította a fel a város lakóit – az Igazi Csíki Sör manufaktúra udvarán újságíróknak arról beszélt, hogy a Heineken vörös csillaga Magyarország polgárainak méltóságát sérti. „Mi lényegében a Heineken gyakorlatából írtunk törvénytervezetet, hiszen a cég 1951-ben kénytelen volt lecserélnie a vörös csillagot fehérre” – mondta Lázár János. A kancelláriaminiszter ugyanakkor arról biztosította a baloldali mozgalmak tagjait és szimpatizánsait, hogy a törvény bevezetése után is kampányolhatnak vörös csillaggal, mindössze kereskedelmi célokra nem használhatják.

Lázár: kiállunk a Csíki Sör mellett

Bár a törvénytervezet nyilvánosságra kerülését követő első napokban a kormány tagadta, hogy annak köze lenne a multinacionális céghez, a későbbiekben Lázár János közvetett módon elismerte: az elképzelés lényegében válaszlépés az Igazi Csíki Sörrel perben álló Heineken túlkapásaira. „Nyilvánvalóan ki fogunk állni a Tiltott Csíki Sör gyártója mellett. A Heinekennek tudnia kell, mire vállalkozik” – mondta Lá­zár még a csíkszentsimoni látogatását megelőző napokban. A székelyföldi sörfőzdében a miniszter már teljesen világosan fogalmazott: a kabinetnek kötelessége, hogy minden vállalkozásnak az ország határain belül és kívül segítséget nyújtson, amennyiben az bajban van vagy fejlődni akar. „Meg kell védenünk minden nemzeti érdeket, magyar érdek nem sérülhet következmények nélkül. Védenünk kell a magyar vállalkozásokat abban az esetben, ha mások visszaélnek hatalmukkal. Itt arról van szó, hogy egy nagyvállalat, a Heineken-csoport visszaélt hatalmával, és kis híján térdre kényszerített egy magyar vállalkozást Csíkban” – mondta a sörkóstolással egybekötött gyárlátogatás után a miniszter.

Sértett polgári hátszél a kormánynak

Mintegy ráerősítve a magyar kormány álláspontjára, a Szovjetunióba elhurcolt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunká­sok Szervezete, a Szabadságvédő Alapítvány jogvédő támogatásával pert indított a budapesti törvényszéken a Heineken ellen. A két civil szervezet úgy véli, a holland sörgyártó cég termékein található vörös csillag egyrészt az áldozatokat, másrészt a polgári törvénykönyvet sérti, amelynek értelmében mindenki köteles tiszteletben tartani az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat. „A Heineken az általa értékesített Heineken típusú söröket jól látható ötágú vörös csillagot tartalmazó címkével hozza forgalomba. Ez a külső szemlélő számára teljesen megegyezik a magyarországi kommunista önkényuralom által a fentiekben leírtak szerint használt szimbólummal” – olvasható többek közt a Szorakész és a Szava közös közleményében.

A felperes emlékeztetni kíván arra is, hogy az Európai Unió törvényszéke egyszer már megtagadta az önkényuralmi jelképek – mint például a sarlót és kalapácsot, valamint vörös csillagot tartalmazó szovjet címer – lajstromozását védjegyként, elejét véve annak, hogy kereskedelmi célú hasznosítását levédhessék. Eközben az amszterdami gyár azt állítja a Heineken-emblémában szereplő vörös csillagról, hogy középkori motívum, amelynek sarkai a levegőt, a tüzet, a földet és a vizet, továbbá egy mágikus ötödik elemet, a főzet minőségét jelképezik.

A csíkiak köszönik szépen

A magyar kormánynak Lázár János által a helyszínen tolmácsolt támogatása mind a Hargita megyei elöljáróknak, mind a Csíki Sör tulajdonosainak öröméül szolgál és bizalomra ad okot. Míg Lénárd András, a manufaktúra tulajdonosa azért mondott köszönetet Orbán Viktornak és a magyar kormánynak, mert „itt vannak velünk, amikor bajban vagyunk, és segítő kezet nyújtanak”, Borboly Csaba megyeelnök úgy véli: azon túl, hogy Lázár óriási gesztust tett a csíkszentsimoni látogatásával, a kabinet kiállása a teljes Székelyföld számára komoly üzenetet jelent. „Azt gondolom, hogy ott szövetségesek, ahol kell. Hargita megye tanácsát nemcsak a becsület kötelezi, hanem a szerződés is, hiszen 2015 novemberétől az Igazi Csíki Sör a székely termékmozgalom tagja. Együttes erővel tudjuk megvédeni magunkat, még ha kevésnek is tűnünk. De nem vagyunk kevesen, hiszen ez a példa is jól mutatja, hogy az 1,3 milliós erdélyi magyarság mindig ki tud egészülni a 13 milliós Kárpát-medencei magyarsággal” – fogalmazott az RMDSZ politikusa.

Arról nem esett szó, hogy a Székelyföldön még mindig nagyobb a csíkszeredai gyárban készülő Heineken-termékek keletje, és hogy a holland cég is javarészt magyaroknak kínál munkát. Viszont bizakodásra adhat okot, hogy a magyar kormány közreműködésével elkezdődött egyfajta párbeszéd a multinacionális cég és a helyi manufaktúra között.

Mi lesz az egyetemmel?

A csíkszentsimoni esemény során lapunk azt kérdezte Lá­zár Jánostól, hogy mikor láthatjuk a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem udvarán is hasonló jellegű sajtótájékoztatót tartani. Ott, ahol az érvényben lévő tanügyi törvényt, majd egy többpontos egyezséget megszegve az intézményvezetés a magyar nyelvű oktatás elsorvasztásán munkálkodik. „A magyar kormánynak több tagja is van, nem csak én” – hárított a miniszterelnökséget vezető miniszter, majd hozzátette, kollégái folyamatosan dolgoznak azon, hogy az erdélyi magyarság helyzetét segítsék. Ebben a csomagban természetesen fontos helyet foglal el az anyanyelvű oktatás kérdése is – emelte ki. „A nemzeti összetartozásnak nem csak a nagy ügyekben kell megmutatkoznia, a kisebb kérdésekben is össze kell fognunk” – tette hozzá Lá­zár. A tárcavezető pontosítani is kívánt székelyföldi látogatásával kapcsolatosan. Mint mondta, őt két dologra kérte Orbán Viktor kormányfő: egyeztessen a fejlesztési tervekről Borboly Csabával, Hargita megye elnökével, majd Sepsiszentgyörgyön tárgyaljon Tamás Sándorral, a háromszéki önkormányzat vezetőjével. Ami a sörgyári kitérőt illeti, kifejtette, oda is a miniszterelnök megbízásából érkezett, „hogy a magyar kormány segítségét Dávid és Góliát harcában felajánljam nemcsak az Igazi Csíki Sörnek, hanem minden hazai és határon túli magyar vállalkozásnak”. „Azzal, hogy a miniszterelnök úr ideküldött és arra kért, hogy kérdezzem meg a tulajdonost, a cég dolgozóit, miben tudunk segíteni, azt akarjuk üzenni, hogy minden magyar vállalkozás számít a kormánynak, minden magyar érdeket meg fogunk védeni” – szögezte le Lázár János.

 

Komment




Hozzászólás száma:
Név:
Biztonsági kód
Elfogadom a mércét