Hagyományos és modern fajták – Pap Loránd Lehel nyikómalomfalvi faiskola-tulajdonos a gyümölcsfatermesztésről

Pap Loránd vállalkozása 2010 tavaszán jött létre. Frissen végzett kertészmérnökként fametszést, kertfenntartást és kertépítést vállalt, de már abban az évben elkezdett gyümölcsfaoltványokkal is foglalkozni – forgalmazóként. Egyre növekedett a kereslet, de rájött, hogy

helyben termelt gyümölcsfacsemetékre van szükség, amelyek jól bírják a helyi viszonyokat és az időjárási körülményeket.

Úgy döntött, szülőfalujában létrehozza faiskoláját, hogy saját oltványokat állítson elő. Bevallása szerint az emberekben nagyobb a bizalom, ha a vállalkozó saját termékét értékesíti, nem pedig viszonteladó.
A napi teendőket igyekeznek állandó alkalmazottjával megoldani, de amikor több a teendő – például tavasszal a telepítés –, akkor alkalmi munkásokat is fogadnak. A facsemetéket a Fehér-Nyikómentén, a szülői háznál árusítják, hogy a vásárlók ne menjenek a falu határában található faiskoláig. A főút mellett tábla jelzi, hogy az udvarban facsemete eladó. Az Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program keretében Loránd vállalkozásának sikerült magyarországi pályázatot elnyernie, amiből a faiskolához szükséges munkagépeket vásárolt: traktort, ültetőgépet, rotációs kapát, permetezőt és talajelőkészítő gépeket.

A gyümölcsfaiskola területét vetésforgó rendszerben művelik • Fotó: Jakab Mónika

Loránd nagyapja népnevelő, tanító volt a helyi iskolában. Egy, az iskolához tartozó földterületen faiskolát alakított ki, ahol a gyermekekkel csemetéket oltottak, és mindenki hazavihette az általa sikeresen beoltott fát, hogy otthon elültesse. A faiskola azonban idővel megszűnt, a területet eperfákkal ültették be, amelyek levelével selyemhernyókat neveltek. Vendéglátóm elmeséli, hogy erdész nagybátyjával szeretett erdőbe járni, és ő is erdész szeretett volna lenni. Amikor azonban egyetemre készült, az erdőket visszaadták magántulajdonba, így nem lehetett tudni, mi lesz az erdészek sorsa. Mivel ehhez a szakterülethez közel állt a kertészet, kertészmérnöki szakra iratkozott Marosvásárhelyre.

A tulajdonos a könnyebb átláthatóságért a faiskoláról térképet készít • Fotó: Jakab Mónika

Ma már a faiskola 5,5 hektár területen fekszik. Évente több ezer vad-alanyt ültetnek el, amelyekre különböző fajtákat oltanak. Azonban csak a területük egy részén működik faiskola, mivel a termőföldet vetésforgóval pihentetik a betegségek és kártevők elszaporodásának megakadályozása érdekében.

az alma-, körte-, szilva-, cseresznye-, meggy-, őszibarack, kajszi- és birsalmafajták széles választéka”. Pap Loránd a könnyebb átláthatóság érdekében a faiskoláról évente térképet készít, ahol megszámozott sorokon van felrajzolva minden gyümölcsfajta. Az ábrákon pedig könnyen eligazodik, hogy melyik sorban milyen csemete található.

A faiskolában hagyományos székelyföldi, illetve modern fajták egyaránt megtalálhatóak. Igen

kedvelt hagyományos almafajták a pónyik, batul, Budai Domokos vagy a kisasszonyalma: közös jellemzőjük, hogy nagyra nőnek, későn kezdenek teremni, viszont nyolcvan-száz évet is megérnek.

A pónyiknak nyolc-kilenc év is kell, amíg teremni kezd. Körtéből a pirosbelű vackor, szilvából a zöldringló és a besztercei szilva a kedveltebb hagyományos fajta.
Az intenzív termesztésre szánt fajtákat eleve olyan alanyra oltják, hogy a fának középerős növekedése legyen. Nincs túl nagy fájuk, viszont a hagyományos fajtákhoz képest hamarabb, már a harmadik-negyedik évben teremnek. Hátrányuk, hogy nem olyan hosszú életűek: élettartamuk megközelítőleg harminc év, viszont ez idő alatt igen sokat teremnek.
Egyesek a régi és a betegségre rezisztensebb fajtákat választják, hogy minél kevesebbet kelljen permetezniük. Akik viszont piacos árut akarnak termelni, azok az intenzív fajtákat választják – fogalmaz a szakember.
A gazdák már ősszel is ültetnek csemetét, pedig Loránd a vállalkozás indulásakor ősszel alig árult valamit.

A székely ember inkább tavasszal szeret fát ültetni, holott ősszel, ha földbe kerül, sokkal jobban megfogan a csemete,

szebben is fejlődik első évben, és locsolást is kevesebbet igényel, ugyanis a hólével sok vízhez jut – magyarázza a kertészmérnök.

Az alanycsemeték első éve a felnevelésükről szól, majd augusztus végén, szeptember elején kezdődik az oltási szezon. „Hogy ne vadalma teremjen abból az alanyból, amit elültetünk, hanem pl. jonatán, a gyökér feletti részen egy kis bevágást ejtünk és a fa egy rügyét illesztjük be. Ezt a műveletet szemzésnek nevezzük. Következő őszre e kis rügyből neveljük fel az oltványt”. Loránd az oltáshoz törzsültetvényből, származási igazolvánnyal rendelkező, vírusmentes vesszőket vásárol. A megvásárolt vesszőn mintegy húsz rügy található.

– részletezi a szakember. „A fa gyökere vad, de a fenti rész már jonatán” – avat be az oltás részleteibe. A gyökérnyakba került rügyet lekötözik, három hét múlva leveszik róla a kötést, a csemete pedig végigalussza „téli álmát”. Tavasszal a vad részt visszavágják a szemig, ezt nevezik szemre metszésnek. A következő évben már a szemet (rügyet) nevelik fel. Az oltás valójában nemesítés: ugyanazok a tulajdonságai lesznek a fának, amit beoltottak, mint az anyafának, amiről a rügyet, az oltógallyat vették. „Az oltványnevelés kétéves folyamat. Mindig két generációt nevelünk egyszerre. Az elsőéveseket neveljük, hogy ősszel tudjuk oltani. A másodévesek már be vannak oltva. Az egész folyamat egy körforgás” – magyarázza a faiskola tulajdonosa.

A malomfalvi faiskolának kedvező helyzete van, hiszen patak folyik a földterületük mellett. A csemeték vízszükségletét csepegtető öntözőrendszerrel pótolják. Száraz időszakban, nyáron azonban sokszor kiapad a patak, és előfordul, hogy ciszternával, traktorral hordják a vizet a földre, és pumpával juttatják a csepegtetőrendszerbe. A szinte heti rendszerességgel végzett növényvédelmi kezelések elvégzése is elengedhetetlen a kártevők és kórokozók ellen.

Akadt olyan év, hogy a nagy szárazság okozott gondot, máskor árvíz öntötte el a területet. De volt jégeső is, máskor pedig a cserebogárlárvák okoztak problémát a gyökereket károsítva.

„Most például a mezei pockok, rágcsálók okoznak rengeteg kárt, a csemeték gyökereit eszik meg. A mélyszántással tönkretesszük a pockok fészkeit, így próbálunk megszabadulni tőlük” – részletezi vendéglátóm. Egy időben a vadnyulak is bejártak a kertbe, habár vadhálóval volt körbekerítve. A vadhálóra még egy apróbb szövésű hálót tettek, ami ugyan a nyulak mozgását megakadályozza, de a medvéét nem. Ottjártamkor láthattam azt a kaput, amit nemrég a medve rongált meg, amikor „betört” a faiskolába.

A Pap-faiskolában a szilvacsemete a legkeresettebb, ugyanis gyümölcse kiváló pálinkaalapanyag, így nagy mennyiségben is jól hasznosítható. A nyikómalomfalvi telephelyet főként Maros, Hargita, Kovászna és Brassó megyei vásárlók látogatják.

A legnagyobb vásárlók a kertészetek, webshopok, amelyek viszonteladóként forgalmazzák a csemetéket, de telepítők, egyesületek, alapítványok, egyházak is gyakran felkeresik.

Pálinkafőzőt üzemelő vállalkozók is nagyobb tételben szoktak vásárolni, illetve fiatalok is, akik kertjükből új gyümölcsöst szeretnének kialakítani. De érkeznek egy-két fáért is vásárlók. Loránd elmagyarázza: október végén termelik ki a csemetéket, majd november elseje után kezdik meg az árusítást. Télire bezárják a kapukat, majd tavasszal, március elején kezdődik újra az eladási szezon. A vevőket tanácsokkal látja el az ültetést illetően, de év közben is bármilyen szakmai kérdéssel fordulhatnak hozzá.

A korábbi évekhez hasonlóan évről évre új fajtákat vonnak be a faiskolába, hogy minél nagyobb legyen a választék. A tulajdonos a faiskola mellé egy kisebb tó létesítését tervezi, hogy állandóan legyen öntözővíz a csemeték számára. Loránd folyamatosan tanul és informálódik. Ahogy fogalmaz: saját magát kell fejlesztenie ahhoz, hogy a faiskola is fejlődni tudjon.

Jakab Mónika