Bejött a vidék Kolozsvárra

Pásztor Krisztina levendulás standjánál nagy a forgalom: a Vilma néni levendulása név alatt készülő finom és illatos termékek hamar a várfal hűvösében járó vásárlók kedvenceivé válnak. Nem titok, hogy a levendula az egyik legsokoldalúbb növény, és ha létezik ezerféle felhasználási módja, akkor azt Pásztor Krisztina biztos ismeri. Ő ugyanis Magyarkapuson, saját ültetvényén termeszti a népszerű, értékes növényt. Elsősorban gasztronómiai célra dolgozza fel növényeit, de elmondása szerint idén már az illóolajat sem kell máshonnan hoznia, hiszen ebben az évben kivirágzik az erre alkalmas termés is.

Kapkodjuk a fejünket a standnál, hogy mennyi mindenbe lehet és érdemes belekeverni a levendulát: lekvárokba, szörpökbe, gyógyhatású olajokba, porcukorba.

A bőség zavarában a kiállító igazítja el az érdeklődőket. Türelemmel magyarázza, mi hogyan és milyen céllal készült, mire jó. Közben fapálcikákkal és saját készítésű, hangulatos papírpohárkákban kínál kóstolót a forrásvízzel elegyített szörpökből. Enyhén kesernyés, telítetten zamatos, cukor és méz nélküli, mégis édes narancslekvárt ízlelgetünk, de kiderül, az eperdzsem is ezerszer különlegesebb és finomabb levendulával. A vásárlók leginkább a szintén édeskés, szörpsűrűségű liktáriumért rajonganak, amely gyomorbántalmakra, légzés- és mozgásszervi problémákra kitűnő természetes orvosság.

„A gyerekek hajlamosak utálni és elutasítani minden gyógyszert, de a köhögésre is alkalmas liktáriumot szívesen lenyelik” – újságolja Pásztor Krisztina. A kínálat azonban nem áll meg itt: a sültek ízét – főként a bárányét – különösen kiemelő levendulás fűszersót, desszertekhez, elsősorban fagylalthoz alkalmas levendulás porcukrot, teát, szintén levendulás fürdősót, párologtatható, illetve ízületi és izomfájdalmat megszüntető, bedörzsölhető olajakat is találunk a megszokott illatpárnácskák és a különleges kávézacc alapú mosakodó por mellett.

„A liktárium mellett a gyógy­olajakért, az élő növényekért, a szörpökért és teákért visszatérő vásárlók ráéreznek a gyógynövények hatásaira, de sok termék úgy készült el, hogy egy-egy érdeklődő javaslatára kezdtem el kísérletezni, a végén pedig eredményes és hasznos finomság vagy gyógyszer született belőle” – meséli Pásztor Krisztina. Hangsúlyozza: a kellemes illat mellett a levendula számos egyéb hasznosítható tulajdonsággal rendelkezik, nem érdemes csak a szárított, illatozó növény szintjére lealacsonyítani. A magyarkapusi termesztő munkájának eredményességéhez az is hozzájárul, hogy internetes honlapot vezet, illetve telefonon is lehet rendelni készítményeiből.

„Ha csak ezzel foglalkoznék, meg is tudnék élni belőle. Azonban nem ez az elsődleges keresleti forrásom, főleg, hogy két munkahely mellett inkább szeretetből és nem kötelességtudatból foglalkozom vele. Ha valami szeretettel készül, láthatóan sokkal nagyobb az érdeklődés iránta, hiszen ezt valahol a vásárlók is érzik” – mondja Pásztor Krisztina. Úgy véli, a vásárok nyújtják a kistermesztők számára az egyik legnagyobb lehetőséget. Beszélgetésünket közben megszakítják a kíváncsi vásárlók, akik közül nem eggyel fordult elő, hogy csak egy kis zsályáért érkezett, a végén azonban tele szatyorral távozott a levendulás asztaltól.

Tóth Mihály és Lengyel Zsolt nem elégedett a forgalommal. Bár az epret már kora reggel elkapkodták, az asztalon még halmokban áll a hagyma, saláta, bab, befőttek és jó néhány üveg tisztán gyöngyöző pálinka is.

„Bár a gyümölcs mindig kelendő, kistermelőként nem lehet csak ebből a foglalkozásból megélni. Rendszeresen kijárunk a vásárokba, de mindkettőnknek van állandó munkahelye is, ugyanis csak így tudjuk a normális megélhetést biztosítani” – mesélik a fiatal detrehemtelepi termesztők. Leginkább vásárokon tudják értékesíteni árujukat, ugyanakkor egy állandósított vásár sokban segítené munkájukat. Kiderült, az árusok legnagyobb része csak mellékfoglalkozásként tekint a gazdálkodásra, többségük a nagygazdákkal nem tudja felvenni a versenyt.

Horváth Annamária azonban elégedett mosollyal újságolja, hogy délig az összes házikenyere elfogyott, az ötven kötés zöldhagymából csak nyolc maradt, de sokat eladott paszulyból, dióbélből, petrezselyemből és házi laskából is.

„Miután megszűnt a gyári munkahelyem, állandó foglalkozásommá vált a termesztés és vásározás, de csak nyugdíjjal kiegészülve és rendszeres piacra járással lehet megélni belőle, bár így is nehézkesen” – mondja a harasztosi gazdasszony. A kolozsvári vásáron való részvétel többszörösen is megéri, mert egyrészt a Fogoly utcabeli standokért nem kell fizetni, a kincses városban pedig valamivel drágábban tudja kínálni portékáját, mint vidéken. Bár akad olyan aranyosszéki gazda, aki idén nem mutatta be terményét a városiaknak – néhány stand ugyanis üres maradt –, az arra járókhoz hasonlóan mi is tele szatyorral távozunk a várfal alól.

Fancsali Ernő, az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári elnöke, a vásár főszervezője lapunknak elmondja, a korábbi években rendszeresen beszélt mezőségi gazdákkal, az egyértelmű problémát pedig mindenkinél az értékesítés jelentette, így szükségszerűvé vált a vásár megszervezése. Fontosnak tartja, hogy helyi magyar gazdákat szólítsanak meg, de a rendezvény nyitott bármely erdélyi termelő és állattenyésztő számára is.

„Sokszor az időjáráson múlik a vásár sikere vagy bukása, de a megfelelő időzítés is komoly kihívás, olyan időpontot kell ugyanis találnunk a megszervezésre, amelyen lehetőleg más esemény nem rontja ennek a népszerűségét, ami Kolozsváron nem egyszerű feladat” – mesélte a szervezés körüli nehézségeket a politikus. Sok termelőnek még sincs ideje a kijelölt napon eljönni, de a szervező szerint a bizalom hiánya is gondot okoz, hiszen van olyan termelő, aki nem igazán hisz az új kezdeményezésben, nem tudja, hogy megéri-e részt venni a vásáron. A Kolozsváron értékesítő kisgazdák, termelők bevallása szerint ez a vásár hiánypótló és hasznos, a korábbiakon részt vett személyek rendszerint nagyon várják a következő lehetőséget – emelte ki Fancsali Ernő.

„Nem sok olyan vásár van, amelyen teljesen ingyen vehetnek részt az árusok, már csak ezért is megéri eljönni. A harmadik vásár eredményei után bátran elmondhatom, mind a szervezés, mind az értékesítés szempontjából kifizetődő Kolozsvárra hozni a portékát” – fűzi hozzá a szervező. Évek óta bővítik a gazdakataszterüket, amelyre szükség is van, ugyanis Kolozs megyében nem készül minden olyan termék, amelyre a vásárlók igényt tartanak, így más megyék kistermelőit is megszólítják, de sokan hívás nélkül is szívesen jelentkeznek.

„Jelenleg azon igyekszünk, hogy a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával gyakoribb eseménnyé bővítsük a piacot. A legújabb terv az, hogy havi szinten szervezzük majd meg a Bejön a vidék! eseményt a kincses városban, szélesebb választékkal, és remélhetőleg nagyobb vásárlói érdeklődéssel” – fogalmaz az esemény szervezője.

Kádár Hanga