HIRDETÉS
2018. szeptember 19., szerda
Vilhelmina
Vilhelmina
A Károlyi család a Kaplon nemzetségből származik. Birtokait a honfoglaláskor szerezte, köztük Nagykárolyt és a közelében fekvő Kaplonyt, ahova a nemzetség ősi monostorát, majd sírkamráját építették. Első ismert lakhelye a 15. században épült Nagykárolyban. A Károlyi-kastély az újjáépítések és átalakítások ellenére ma is áll. Romantikus, lovagvárakra emlékeztető alakja, felújított dísztermei, gazdag gyűjteményei a régió kihagyhatatlan látványosságává teszik. Eklektikus, szecessziós stílusa, valamint a 18. századi barokk elemek csak növelik az épület értékét. A kétszintes építmény homlokzata a város felé néz díszes bejárattal. A középkori hangulatot a kastélyt körülvevő vizesárok csak erősíti. Belső terét a márványból faragott nagyméretű kandallókkal díszített hatalmas fogadóterem uralja. A kastély első emeletének tíz termét történelmi enteriőrökkel rendezték be. A helytörténeti kiállítás négy tematikus földszinti teremben látható.
A hajdanvolt kastély című kiállítás célja egy arisztokrata család rezidenciájaként szolgáló kastélybelső korhű, a 19. század második felére jellemző megjelenítése.
Az emeleten afrikai trófeagyűjtemény és fegyverkollekció is megtekinthető. A Károlyi-kastély ingyenesen látogatható.
Az épületet tizenkét hektáros angolpark veszi körül, amelyben számos növényritkaság őshonos. Itt áll az 1810-ben ültetett platán is, amely Károlyi György nevéhez fűződik. A kert szélén romantikus stílusú víztorony áll, amely helyén egykor híres sörház működött. A lovardát felújították, napjainkban lótenyésztési és turisztikai célokat szolgál.
A Kaplonyban található Károlyi-kripta szintén turisztikai egységként működik. A katolikus Szent Antal-templomban fellelhető síremléknél ferences szerzetesek fogadják az érdeklődőket. Nyári időszakban szinte minden nap érkeznek látogatók, néha akár két busszal is, többnyire külföldről – mondta Mihály Zoltán, a kolostor frátere. A helyiek főként ünnepnapok vagy búcsú alkalmával térnek be a kriptába.
A turisták leginkább Magyarországról jönnek, de előfordult, hogy Németországból is érkeztek csoportok.
A belépési díj felnőtteknek négy, nyugdíjasoknak két lej, tanulóknak ingyenes.
A Károlyi-kastély helyén a 15. században látványos kőház állt, félelmet keltett a vármegyei nemességben, amely kérte a királyt, rendelje el az építmény lerombolását. A török veszély fokozódásával végvárrá alakították az épületet: sánccal és lőrésekkel ellátott erős falakkal vették körül, sarkait bástyákkal erősítették meg. Fekvésének és erős védműveinek köszönhetően a 17. században a török elleni végvárrendszer részét képezte. Ennek okán újabb erődítésekkel látták el, majd saját tüzérséggel rendelkező német helyőrséget helyeztek el benne. A nagykárolyi épület több török ostromot is kiállt. A 17–18. században a vár több fontos diplomáciai találkozó színhelye is volt. Többek között itt zajlottak a szatmári béke tárgyalásai és a békeokmány aláírása is.
A háborús idők múlásával a vár korszerűsítéséről is megszülettek a tervek. A konkrét munkálatok 1792-ben kezdődtek el Joseph Bitthauser építész tervei alapján. A védművek fontosabb elemeit, a bástyákat lerombolták: a várat barokk kastéllyá alakították át.
Károlyi István kezdeményezésére 1893–1896 között a kastély újabb átalakításon esett át Meinig Artúr tervei alapján. Ekkor nyerte el mai formáját. Károlyi István 1907-ben bekövetkezett halála után utódai nem használták többé állandó lakhelyként a kastélyt.
Az 1918 őszén lejátszódó zűrzavaros események idején az épület bútorzatának és értéktárgyainak nagy része eltűnt.
A két világháború közötti időszakban a kastély egy részét szanatóriummá alakították át, míg másik részében kaszinó működött. A második világháború idején a család beleegyezésével katonai iskolaként hasznosították, majd 1944-ben termeiben katonai kórházat rendeztek be. A kommunista időszakban a városi kulturális intézmények működtek itt: könyvtár, kultúrház és múzeum.
A Károlyi család kriptáját Károlyi Sándor ötlete nyomán 1744-ben építették a Nagykároly melletti Kaplonyban. Az 1834-es földrengésben a kripta a település ferences templomával és kolostorával együtt súlyosan megrongálódott. Az újjáépítési munkálatok Ybl Miklós budapesti építész tervei alapján 1844–1847 között zajlottak: a háromhajós, bazilikás elrendezésű templomot széles hajójú, kazettás mennyezettel fedett, neoromán stílusú teremtemplommá alakították. A Károlyi család elhunyt tagjainak koporsóit őrző kriptát a templom szentély mögötti részéhez kapcsolták görögkereszt elrendezésben.
A ferences kolostor, illetve a rendház épülete nagyobb méretű átalakítást Ybl munkálatai óta nem szenvedett, azonban a sírkamra többszöri módosításon esett át. A 19. század végén márványoltárral, illetve márványból faragott feszülettel egészítették ki a síremléket. Helyszűke miatt 1904-ben ismét átalakításokat végeztek: a család a falrendszerű temetkezésre tért át.
A sírkamrában található koporsók művészi értéket képviselnek. A legrégebbi szarkofág az 1600-as évek elején készült Pozsonyban. Anyaga bronz, amelyet festett képek borítanak. Az 1700-as évek első felében, szintén Pozsonyban készített hármas koporsók a bécsi császári kripta koporsóival mutatnak rokonságot. Az 1700-as évek végén készült szarkofágok egyaránt hármasak. Külső rézborításukat gazdag domborművek díszítik.
A Károlyi családnak jelenleg 37 tagja van eltemetve az ősi sírkamrában.
Az ő koporsójukon kívül két ezüsturna is található, amely Károlyi Antal és Károlyi József feleségének bebalzsamozott szívét őrzi.
Mintegy hetven év után, 2010-ben újra grófi szertartás színhelye volt Kaplony, ugyanis ekkor helyezték végső nyugalomra a nemesi család két, hosszú ideig emigrációban élt tagját. A Brazíliában elhunyt gróf Károlyi Lajos és nagynénje, a Svájcban elhalálozott gróf Károlyi Consuelo végrendeletükben jelölték meg végső nyughelyükként az ősi családi sírkamrát.
A Károlyi család Kond vezér második fiának leszármazottaitól, a Kaplon nemzetségből eredeztethető. Birtokaikat a honfoglaláskor nyerték, köztük Nagykárolyt is, amelyről a család a nevét kapta. A legkorábbi ős, aki viselte a Károlyi nevet, Károlyi András volt, akit egy 1320-as oklevél említ ezen a néven. A grófi címet 1712-ben Károlyi Sándor nyerte el, aki kuruc generális, illetve Szatmár megye főispánja volt. Emellett az ő nevéhez köthető a svábok betelepítése Szatmár megyébe. Fia, gróf Károlyi Ferenc huszárezred-parancsnok, főispán, a nagykárolyi nyomda és az első gyógyszertár megalapítója volt. A kuruc generális unokája gróf Károlyi Antal ezredes, a bécsi testőrség kapitánya, főispán, illetve templomépítő volt. A család említett tagjain kívül számos Károlyi-leszármazott hagyott nyomot a történelemben kiemelkedő tevékenységének köszönhetően.
Károlyi László egyike a még ma is élő mintegy hetven Károlyi-leszármazottnak. 1994-ben a fóti családi kastélyba költözött, és átvette a Károlyi István Alapítvány patronálását, amely főként árva gyerekekkel foglalkozik. A gróf a szociális tevékenységek mellett a fóti kastély helyreállítását és eredeti bútorokkal való berendezését is feladatának tekinti.
Nagykárolyban 2014-ben a Károlyi Sándor Alapítvány találkozót szervezett az utódoknak. A világban szétszórtan élő leszármazottak közül tizennyolcan vettek részt a rendezvényen.
A család hazalátogató tagjai megnézték a város és a környék nevezetességeit, konferencián vettek részt, valamint igyekeztek megismerni az őseik által alapított település jelenlegi helyzetét, fejlesztési terveit. Mára a Károlyi család fiatalabb tagjai nem vagy csak alig beszélnek magyarul.
Hevele Lili
