Gyerek nélkül nincs magyar iskola

Csak remélni tudják, hogy még időben lépnek a Beszterce-Naszód megyei magyar oktatás fenntartásában érdekelt felek, ugyanis ez az észak-erdélyi szórványmegye azon településein is kezd veszélybe kerülni, amelyeket eddig biztos bástyáknak hittek. A drasztikusan csökkenő gyereklétszám ellensúlyozására magyar kormánytámogatással összehangolt stratégiát ültettek gyakorlatba, ingyenes bentlakást és utaztatást biztosítanak annak a kis számú diáknak, aki révén még ideig-óráig fenntartható a magyar iskola.
Kezdve a megyeszékhellyel, a besztercei Andrei Mureșanu Főgimnázium magyar tagozata évtizedek óta gyűjti össze a térség magyar ifjúságát, ám az alsó tagozatokon már csak évfolyamonként egyetlen osztályt sikerül megtölteni, és a két – reál és humán – 9. osztály megmaradása is évről évre bizonytalanabb. Opció hiányában pedig félő, hogy a gyerek saját anyanyelve helyett a román iskolák széles kínálatát választja.

Bár a románul tanulókat is visszacsalogatnák, elsősorban a jelenlegi diákok megtartását szolgálja az a projekt, hogy ingyenes bentlakást kínálnak a vidéki középiskolások számára. A megye magyar települései – apró szigetekként – évek óta töltik fel középiskolás diákokkal az impozáns besztercei iskola padjait, a vidéki fiatalok nélkül ugyanis nem jönne össze a minimális diáklétszám.

A Bethlen Gábor Alap által támogatott bentlakás is hozzájárul ahhoz, hogy a 2018–2019-es tanévben már nem volt gond a magyar 9. osztályok beindításával,

igaz, a két 10-iket nem sikerült megmenteni, összevonták. 11-ben még megvan a két opció, de a két 12. osztályt – ahol egyikben 9 diák van – csak az mentette meg, hogy végzősök – meséli Décsei Attila, az RMDSZ megyei elnöke.
Az, hogy a 9. osztály biztos lábakon áll, a református egyház által évekkel ezelőtt létrehozott, de idén ingyenessé tett bentlakásnak is köszönhető. Itt 19 vidéki középiskolás lakik és tanul egy pedagógus felügyelete mellett, 11 közülük kilencedikes, a maradék 8 a másik három évfolyamról kerül ki. A számokból látszik, hogy mekkora terhet vettek le a szülők válláról azzal, hogy díjmentessé tették a korábban sokak által drágállt internátust. A kollégistáknak nemcsak szállást, ellátást, hanem utaztatást is biztosítanak, hétvégenként hazaviszik őket szülőfalujukba.

A besztercei magyar tagozat fenntartásához egyre több település járul hozzá, vagy azért, mert helyben megszűnt a magyar iskola, vagy mert sok szülő nem akarja a helyi összevont osztályba járatni 5–8. osztályos csemetéjét. Sokan tízéves vagy még kisebb koruktól utaznak naponta több tíz kilométert azért, hogy anyanyelvükön tanulhassanak. Az idei tanévtől az ő utaztatásukat is a BGA-s pályázat biztosította pénzből állják, megyei szinten 116 gyerek ingáztatását fedezik – mondja Décsei.

A Besztercétől 25 kilométerre található Cegőtelkéről például 18 gyerek jár be naponta tanulni a megyeszékhelyre. A szülők nyugodtak.

„Jobb, mintha bentlakásban lenne, és nem tudnám, hogy mit csinál. A ház elől veszik el és délután ide is hozzák vissza” – ecseteli a biztonságos körülményeket egyikük. De a döntésben az anyagi tényező is közrejátszik, az utazási támogatás bevezetése előtt sokan Beszterce helyett a közeli Szászlekence román iskoláját részesítették előnyben. A besztercei 5–8. osztályos diákok a megyeszékhely mellett még Újősből, Szentmátéból, Sófalváról és Tacsról kerülnek ki. A gyékényfonóiról ismert településről van a legkisebb, előkészítő osztályos ingázó is – nincs sok választása, a településen pár éve megszűnt a magyar iskola.
Besztercén még sikerül tartani a frontot, igaz, az előkészítő osztályt csak a törvény által megszabott minimális létszámmal, 12 gyerekkel tudták elindítani. „Jövőre jobb lesz a helyzet, több gyerek lesz” – mondja derűlátón Décsei Attila, aki szerint a városban működő négy magyar óvodai csoportban még nincsenek gondok. De

az elemi osztályokat is bebiztosítanák, mégpedig a vegyesházasságból származó gyerekek révén: mivel esetükben csak egy, a magyar szülő tud segíteni a lecke, házi feladat megoldásában, iskola utáni (after school) programmal könnyítenének a helyzetükön.

Vegyesházasságban élő, de az anyanyelvi oktatást választó szülő most is akad, az elemisták névsorát böngészve egyre gyakoribb a román vezetéknév. „Számomra nem volt kérdés, hogy magyar iskolába adom a gyerekeim, a családban is két nyelven beszélünk, a férjem is ért magyarul” – meséli egy besztercei anyuka, miközben azt figyelem, hogy a két elemista gyerek milyen könnyen vált egyik nyelvről a másikra, miközben szüleivel beszél.

Décsei Attilával beszélgetve a besztercei magyar közösség régi vágya is szóba kerül: ennyi diákkal hogyan lesz önálló magyar iskola? „Az önálló magyar iskoláról soha nem mondunk le” – jelenti ki határozottan, de elismeri, hogy gyerek nélkül nincs magyar iskola. Kifejti, a számos kedvezmény mind azt szolgálja, hogy megtartsák, illetve visszacsábítsák a román iskoláktól azt a kevés magyar diákot. Minden mindennel összefügg, teszi hozzá, egy önálló tanintézethez nemcsak gyerek, épület is kell, az önkormányzat által beígért ingatlannak már elkezdődött a felújítása, ami biztató jel. A magyar tagozat kivonulását az iskola vezetése sem ellenzi, pár éve tanácsi határozat is született róla, csupán a székhelyhiány akadályozta a tervet. Amint végeznek a város alsó részében található épület uniós alapokból történő korszerűsítésével, újra napirendre kerülhet – ígéri az RMDSZ megyei elnöke.

A megyeszékhely mellett a Beszterce-Naszód megyei magyar oktatás másik bástyájának a bethleni Grigore Silași Gimnáziumot szánják, mely az egész Mellyes völgyéből gyűjti össze a magyar diákokat, ide jóval nagyobb körzetből, szintén ingyen utaztatják a diákokat. De érkeznek ingázók a vicei Dsida Jenő 5–8. osztályos iskolába is, Kékesről, Mezőveresegyházáról és Magyarborzásról, a helyeik mellett a tanintézet diákságának másik részét a Bástya Egyesület által működtetett szórványkollégium lakói adják. A budapesti normatív támogatással működő egyesület 2006 óta hoz ide szegény sorsú csángó gyerekeket, akiknek szállást, teljes ellátást nyújt, és azáltal, hogy magyarul taníttatja őket, a szórványbeli magyar iskola fennmaradását is biztosítja. Egyre rövidebb ideig, a számbeli fogyás itt is megmutatkozik: a nyáron végzett 14 gyerek helyébe ősszel egy érkezett.
„Nincs elég gyerek sem a Mezőségen, sem Moldvában.

– ismerteti a helyzetet Kerekes Zoltán egyesületi elnök. Jelenleg Vicében 24 gyerek tanul, ebből 13 csángó és 11 mezőségi, előbbiek Forrófalváról, Nagypatakról, Kisszoloncról, utóbbiak Marosjáráról, Visáról, Mezőköbölkútról, Tacsról, Somkerékről, Lunkatanyáról, Szentmargitáról érkeztek. A 14 kicsi biztosítja a vicei óvoda és elemi jövőjét – ezeket próbálják erősíteni, miután az egy évtizedes erőfeszítés ellenére az 5–8. osztályt már nem tudják sokáig fenntartani. Az 5. osztály külön engedéllyel indulhatott el 9 gyerekkel, a 6–7. össze van vonva. „Ha minden kötél szakad, elvisszük a gyerekeket Bethlenbe” – vetíti elő a jövőt Kerekes, aki szerint ahelyett, hogy összevont osztályba járassák őket, tovább szűkítenék a kört és a bethleni önálló osztályok fennmaradását támogatnák. Ehhez is ingyenes ingázási lehetőség kell, egy iskolabusz, amely naponta viszi a bentlakókat Vécéből a 13 kilométerre található kisvárosba.
A másik bástya, Magyardécse jobban tartja magát: az egyesület 9 éve a cseresznyéjéről híres településre is kiterjesztette tevékenységét, az itteni bentlakásban 17 gyerek van, 15 mezőségi és két csángó, az iskola emeletén új kollégiumot is berendeztek számukra. Beszterce-Naszód megye legnagyobb magyarlakta településén, ahol a legutóbbi népszámláláson az 1300 lakosból szinte mindenki magyarnak vallotta magát, egyelőre nincsenek gondok. Nem tudjuk, hogy meddig.