Ybl Miklós, a hallgatag építész

Nánó Csaba 2014. április 05., 11:08

Ki gondolta volna, hogy a 200 éve, 1814. április 6-án született Ybl Miklós, és a historista építészet kiváló képviselőjének egyik munkája ma a húszezer forintos bankjegy hátoldalát díszíti? Azt is kevesen tudják, hogy a 19. században Ybl a vasszerkezetek alkalmazásában is úttörő szerepet játszott.

 

galéria

Ybl Miklós egyik főműve – a képviselőház régi épülete – Deák Ferencnek köszönhetően szerepel az említett bankjegyen: Deák a húszezres bankjegy előoldalán szerepel, a hátoldalt pedig az ábrázolt személyiségek életéhez, munkásságához kapcsolódó helyszínek, épületek díszítik. Kézenfekvő lett volna Deák szülőháza, ez azonban kevéssé ismert, így parlamenti tevékenységének színhelye került a bankjegyre. A pesti régi képviselőházat azonban Ybl Miklós tervezte olasz reneszánsz stílusban, és 1865-66-ban készült el. Így lett az építész munkájából bankjegytéma…

Nehezen indul az ipar

Az Ybl család osztrák származású volt, de az építész édesapja már székesfehérvári kereskedő – városi polgár – volt. Ybl Miklós Székesfehérváron született, itt kezdte az elemi iskolát is, majd Bécsbe, a Császári és Királyi Polytechnikai Intézet (Műegyetem) Reáliskolájába járt. 1827–28 között a Polytechnikai Intézet Rajzoktatási Osztályának hallgatója volt, tanulmányait 1831-ben fejezte be kitűnő eredménnyel. 1832 elején beállt Pollack Mihályhoz, a magyar klasszicista építészet jelentős alakjához inasnak. Négy évet töltött Pollack céhében, majd a bécsi Koch Henriknél volt rajzoló.

A kor szokásainak megfelelően, 1841-ben vándorútra kelt. Szakmai körútja során több európai országba is ellátogatott, de építészeti stílusát életre szólóan az olasz ízléssel való találkozása határozta meg. Visszatértekor nehéz idők vártak Yblre: apja nem tudta tovább támogatni az ifjú építészt, székesfehérvári házukat is el kellett adniuk. Első körben Pest városa még Ybl diplomáinak elismerését is megtagadta, de végül másfél évnyi várakozás után Pest város tanácsa Yblt „kebelbeli kőmíves mesternek” ismerte el.

1841. novemberében Pollack Ágostonnal – egykori mestere, Pollack Mihály fiával – Ybl Miklós Építészeti Intézetet nyitott Pesten. Nehezen indult be az ipar: az irodát a megnyitás után két évvel még mindig reklámozni kellett. A fiatal építészek szinte bármilyen külső-belső építési, berendezési munkát elvállaltak. Kútba esett nagyszabású tervük, hogy a debreceni Nagytemplom átépítésében részt vegyenek: az építtető bizottság pénzhiányra hivatkozva az utolsó pillanatban végül elállt a megtervezett kupola kiviteleztetésétől.

A régi képviselőház

Az 1800-as évek közepén Károlyi György gróf megbízta Ybl Miklóst fóti kastélya átépítésével, majd a templom megtervezésével. Ybl Itáliában készült a nagy munkára, és visszatérésekor meg is kezdődött az építkezés, amely egy csapásra híressé tette.

Hosszú ideig tartó huzavonát követően 1861-ben az országgyűlés napirendjére került egy – egyelőre csak ideiglenes – Képviselőház felépítésére kiírandó pályázat, melynek elbírálása megint csak évekig halasztódott. A tervek közül Ferenc József Ybl terve szerint engedélyezte a képviselőház felépítését. 1865 elején neki is láttak a munkának, és bár 800 munkás dolgozott a 100 napig tartó építkezésen, a december 10-én megnyitott országgyűlés képviselői a berendezés hiánya miatt mégsem tudtak az új épületben ülésezni. Ennek ellenére a december folyamán Magyarországra látogató uralkodó Ferenc József-renddel jutalmazta Yblt.

A Képviselőház átvételére végül 1866 áprilisában került sor. 1901-ig használták az Ybl által tervezett épületet, amikor is a honatyák átköltöztek a még építés alatt álló Országházba, amely végül Steindl Imre tervei alapján épült fel. A régi képviselőház épületében működik ma a Budapesti Olasz Kultúrintézet.

Operaház és bazár

Ybl szinte egy napot sem ült babérjain: 1870-ben hozzáfogott a Fővámház megtervezésének, amelyet egyesek korszakalkotónak neveztek. 1873 szeptemberében meghívásos pályázatot hirdetettek meg az Operaház megtervezésére és felépítésére, ennek pályadíját Ybl terve nyerte el. Ami nem csoda, ha belegondolunk, hogy éppen Ybl volt az egyik szakember, aki a pályázatban szereplő követelményeket összeállította….

Az Operaház építése közben olasz, német és francia függőkertek mintájára tervezte meg Ybl Miklós a Vár alatti jellegtelen házsor helyére a Várkert bazárt. (Ennek felújítása nemrég fejeződött be, ma ismét régi pompájában látható Budapesten). Ybl Miklós elismertségére jellemző, hogy 1885-ben a király a főrendiház tagjává nevezte ki. Utolsó éveiben folytatta a Hild Józseftől átvett Szent István-bazilika építkezését is, az eredeti terv tiszteletben tartásával. Sajnos, ezt a művét már nem tudta befejezni, 1891. január 22-én elhunyt. A sok-sok elismerés ellenére maradt némi keserűség Yblben: bár közreműködött a Magyar Tudományos Akadémia székházának felépítésében, az Akadémia nem választotta meg a tagjai sorába. Ybl a tettek embere volt: „Amíg megmagyarázom, addig megcsinálom” – mondogatta, és nem akármilyen életművet hagyott az utókorra.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.