HIRDETÉS

Harminchárom éve történt a csernobili katasztrófa

Nánó Csaba 2019. május 15., 13:44

A csernobili atomerőműben 1986. április 26-án baleset történt. Ez volt az emberiség történelmében az addigi legnagyobb nukleáris katasztrófa, amit a szovjet hatóságok megpróbáltak eltitkolni.

A robbanás levitte a reaktor 50 méter magasan lévő tetejét, az égő anyag még több radioaktív részecskét juttatott a légkörbe Fotó: archív

A harminchárom évvel ezelőtti dátum örökre bevonult az emberiség történetébe. Aznap, helyi idő szerint éjjel 1 óra 23 perckor robbant fel a csernobili atomerőmű négyes reaktorának magja. A szovjet vezetés egészen addig titkolta a tragédia tényét, amíg nyugati mérőállomások (először Svédországban) hírt nem adtak az érzékelt radioaktív felhőről. Hallgattak a „baráti országok” kormányai és sajtója is, a lakosság napokig, hetekig nem jutott megbízható, hivatalos információhoz a szükséges óvintézkedésekről. A propaganda később is elbagatellizálta a világtörténelem máig legnagyobb nukleáris balesetének következményeit.

A robbanással rengeteg radioaktív anyag jutott a környezetbe, és begyújtotta a moderátorként (a láncreakció szabályozásához) használt grafitot is. A robbanás levitte a reaktor 50 méter magasan lévő tetejét, az égő anyag még több radioaktív részecskét juttatott a légkörbe.

A robbanás a csernobili atomerőmű negyedik blokkjában történt, mindössze 120 km-re Ukrajna fővárosától, Kijevtől, közel a fehéroroszországi határhoz.

A második robbanás

Ezzel nem volt vége a katasztrófának: néhány másodperc múlva ugyanis következett a második robbanás. Több független tanulmány szerint míg az első robbanás normális volt (kémiai), a második robbanás az égő neutronok gyors láncolatával a nukleáris robbanás jellemzőit hordozta magában, és csaknem 0,3 kilotonna erejű (kb. 300 tonna TNT-vel megegyező) volt. Szemtanúk szerint az első robbanást piros lángok, a másodikat pedig világoskék lángok követték, ami után egy gombafelhő emelkedett a reaktor fölé.
Abban az időszakban a csernobili atomerőmű volt a legnagyobb a világon. A szovjet hadsereg stratégiai katonai programjának szánták. Magát a robbanást több tényező véletlen egybeesése okozta. Amellett, hogy a reaktor nem rendelkezett korszerű biztonsági rendszerrel, az automatizálás is alacsony szintű volt. Április 26. végzetes éjszakáján egy kísérlet folyt, amely során a turbógenerátor egység inerciális tartományát tesztelték. Az energiatermelést lecsökkentették, a nukleáris láncreakció majdnem leállt, amelyet az operátorok energiakibocsátásának hirtelen növelése követett. Ezek együtt a hűtőfolyadék leállásával a reaktor magjában az üzemanyag túlforrósodását és a reaktor központjának megsemmisülését okozták.

A katasztrófa után a szennyezett anyagok elszállítását és a reaktor biztonságosabbá tételét négy év alatt 600 ezer katona, tűzoltó és civil végezte – főleg Ukrajnából, Fehéroroszországból és Oroszországból.

Őket likvidátoroknak nevezték, speciális tanúsítványt is kaptak, sokukat később hősként mutatta be a szovjet média, kitüntették őket. Nem egyformán szennyeződtek, nem mindenki volt ott az első napokban vagy a legdurvább helyeken. Nem hivatalos adatok szerint a likvidátorok közül ma már 60 ezren halottak, 165 ezren rokkantak. (Egyébként a különféle szervezetek adatai nagyon eltérőek, éppen a máig is tartó titkolózás miatt). Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint közvetlenül a sugárzásba négyezren haltak bele, a likvidátorokon azóta elvégzett vizsgálatok néhány ráktípus esetében egyértelmű növekedést mutattak ki az átlagos halálozásokhoz képest.

Kevésbé ismert tények

Tavaly a csernobili katasztrófa 32. évfordulója alkalmából a Szevodnya című ukrán napilap több, kevésbé közismert érdekességet tett közzé internetes oldalán a világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-balesetéről. A lap kitért arra is, hogy

a katasztrófa nyomán keletkezett radioaktív felhő, amely 1986 tavaszán Európa nagy részét beborította, eljutott egészen az Egyesült Államok keleti partvidékéig.

A nukleáris baleset után néhány nappal, május elején pedig Írországban többször is radioaktív eső esett.
A csernobili atomerőmű közvetlen közelében a katasztrófa utáni első napokban olyan magas volt a sugárzás szintje, hogy az elhárítási munkálatokban résztvevő egyik dolgozónak barnáról kékre változott a szeme színe – írja az ukrán lap. Noha mostanra az atomerőmű körüli terület java része már biztonsággal látogatható, még mindig vannak olyan úgynevezett „forró pontok” a zónában, ahol a megengedettnél magasabb mértékben vannak jelen sugárzó anyagok, főként cézium- és stronciumvegyületek. Ezek az anyagok beépülhetnek az emberek és állatok csontjaiba, fogaiba és más szöveteibe súlyos egészségkárosodást okozhatva.

Kevésbé ismert tény, hogy a reaktorrobbanást követően alig egy hónappal, 1986. május 23-án újabb tűz ütött ki az erőműben. A lángokat 8 órán át tartó munkával sikerült megfékezni. Az oltásban 268 tűzoltó vett részt, akik közül sokan súlyos sugárfertőzést kaptak.

A tűzeset tényét Mihail Gorbacsov akkori szovjet vezető rendeletben szigorúan bizalmas információnak minősítette. A titok csak a Szovjetunió 1991-ben történt szétesése után került nyilvánosságra.

A szellemváros lakói

Még mindig nem lehet tudni, pontosan hányan estek áldozatul a katasztrófának. A baleset utáni napokban 38-an vesztették életüket, java részük sugárfertőzésbe halt bele. Közvetlenül a baleset okozta rákos megbetegedésekben elhunytak számát 4–9 ezer közöttire teszik, független szervezetek szerint viszont számuk eléri a 200 ezret. A csernobili atomerőmű körüli úgynevezett tilalmi zóna 2600 négyzetkilométer, a területén az ukrán fővárosból, Kijevből három férne el. A tilalmi zónában jelenleg 131-en laknak, akik illegálisan költöztek be. Az ide érkező turisták előszeretettel látogatják meg őket, kíváncsian hallgatják történeteiket mindennapi életükről.

A csernobili övezetbe évről évre egyre több látogató érkezik. 2017-ben csaknem 50 ezren jártak a területen, 35 százalékkal többen, mint 2016-ban.

Mintegy 70 százalékuk külföldről érkezett, összesen 114 országból. A legtöbbjük az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából, Németországból és Lengyelországból, de még Japánból és Ausztráliából is érkeztek látogatók.
Csernobilban áll Ukrajna egyik utolsó Lenin-szobra. A tilalmi zónában lakók arra kérik az ukrán vezetést, tegyenek kivételt, és ne bontsák el az ő „Iljicsüket”.
A csernobili zóna erdeit az ember távozása óta számos állatfaj vette újra birtokba. Mások mellett hiúzok, bölények jelentek meg, de még medvék is visszaköltöztek. Utóbbiak legalább 150 éve nem éltek már a térségben. Az állatok közül a közösségi portálok sztárja a Szemen névre keresztelt róka. A szelíd állat az atomerőmű munkásainak egykor otthont adó Pripjaty „szellemvárosban” él, és némi élelemért cserébe szívesen barátkozik az odalátogató turistákkal.

Bejárta a világot

A csernobili robbanás a radioaktív anyagokat 1,5 kilométer magasságba emelte a levegőben. Ebben a magasságban a délkeleti szél a radioaktív felhőt egészen Skandináviáig vitte. A felhő elrepült Skandinávia fölött, majd újra Ukrajna felé fordult. A baleset napján a szél irányt változtatott nyugat felé. A második szennyezett felhő így repült Lengyelországon keresztül Csehszlovákiába, majd Ausztriába. Ott az Alpoknak ütközve visszarepült Lengyelországba.

Ma úgy tudjuk, nincs olyan hely a világon, ahol a csernobili radioaktív felhők ne lettek volna jelen. A szennyezett felhők körberepülték a világot.

A leginkább érintett területek Ukrajna és Fehéroroszország voltak – olvasható a chernobylwel.com oldalán.
A csernobili katasztrófa okainak vizsgálata hivatalosan azzal zárult, hogy megállapították: a személyzet nem követte a szükséges biztonsági előírásokat. Az erőmű igazgatóját, V. P. Bryukhanovot és a főmérnököt, N. M. Fomint 10 év börtönre ítélték. A főmérnökhelyettes,  A. S. Dyatlov 5 év, a reaktorszoba vezetője, A.P. Kovalenko és a műszak menedzsere, B. V. Rogozhkin 3 év, az állami felügyelő, Y. A. Laushkin pedig 2 év börtönbüntetést kapott. Paradox módon az egész csernobili tárgyalást a csernobili kultúrházban tartották, amely eredetileg zsinagóga volt. A V. I. Lenin Nukleáris Atomerőmű eseményei csak a kezdetei voltak annak az utóhatásnak, amely nemcsak a nukleáris energia biztonsági szabályait írta át, de az emberiség történelmét is. 
2016 novemberében új, „acélszarkofágot” kapott a reaktor, amit 2011-ben kezdtek el építeni, és négynapi munkával tolták a sérült négyes blokk fölé. A 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas építmény a világ legnagyobb mozgatható kupolája, 1,5 milliárd euróba került, amihez Ukrajna jelentős nemzetközi segítséget kapott.
Az acélszerkezet hermetikusan lezárja a 4-es blokk teljes területét, többet takar, mint a korábbi betonszarkofág. A világ legnagyobb nukleáris katasztrófáját okozó blokkot tehát acélkupola zárja le hermetikusan, de csak száz évre. Ma még senki nem tudja, mi lesz ezután, a környékre viszont vagy 10 ezer évig nem térhet vissza ember – vélik a szakértők.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Tájékoztatás a sütik használatáról

A Príma Press Kft. által üzemeltetett erdelyinaplo.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

Az erdelyinaplo.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID erdelyinaplo.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ erdelyinaplo.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Statisztikai célú sütik

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A statisztikai célú sütik által gyűjtött információk arra vonatkoznak, hogy pl. a látogató az oldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett nyitott meg, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje stb.

A felhasználónak lehetősége van a normál, illetve anonimizált beállítás közül választani.

Például, a Google Analytics IP-anonimizálási funkciója az IPv4-felhasználók IP-címének utolsó oktettjét, illetve az IPv6-címek utolsó 80 bitjét nem sokkal a cím Analytics adatgyűjtő hálózatba kerülése után nullára állítja a memóriában. Ilyen esetben a rendszer soha nem írja lemezre a teljes IP-címet.

Statisztikai célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

 
Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV

Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

Statisztikai célú sütik:

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – minden funkció aktiválásra kerül

ANONIM – a társadalmi-demográfiai funkciókat inaktiválódnak, és az IP-cím anonimizálásra kerül

Statisztikai célú sütik listája: _ga, _gat, _gid.

 

ANONIM
NORMÁL

Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.