(folytatás a 42. lapszámunkból)
Bethlen Gábor kikerülhetetlen valóságként fogta fel a Török Birodalom Erdély feletti hatalmát. Ennek ellenére józan törökpártisága miatt mégsem alakult harmonikusan a viszonya Konstantinápollyal. Az erdélyi fejedelemválasztás szabadságáról szóló athnamét megszerezte ugyan, ennek azonban nem volt jogbiztosító jellege. Az athnamé 1614 augusztusában érkezett Erdélybe, és a Medgyesen tartott országgyűlés vette át. A törökök azonban az athnamé árát is megkérték: a Porta Lippa és Jenő várát követelte Bethlen fejedelemségének megerősítéséért. A törökök rajta kívánták behajtani elődei ígéreteit, miközben Szkender pasa a fejedelemség határán táborozott.
Lippa és Jenő várának feladása a 15 éves háború végén nem csupán tekintélyveszteséget jelentett a törökök számára, de megszakította annak a várrendszernek a folyamatosságát, amely a Nándorfehérvár, Temesvár, Lippa, Jenő, Gyula vonalon részben felvonulási területet biztosított a Magyar Királyság ellen, részben pedig a hódoltság keleti határát jelentette.
A török követelés Bethlent nehéz helyzetbe juttatta. A magyar történelemben nem volt még példa arra, hogy uralkodó önként engedett volna át várat a töröknek. Szkender pasa támadását viszont nem lehetett bevárni. A válságos helyzetben a fejedelem tárgyalásokat kezdeményezett Konstantinápolyban a török követelés visszavonására. Amikor belátta, hogy engednie kell, elhatározta Lippa átadását. Mivel ez állt közelebb a hódoltság határához – Temesvártól alig 60 kilométernyire –, ennek átengedése jelentett kisebb veszteséget.
Az országgyűlés 1616-os tavaszi ülésén döntött a vár átadásáról, de az ügy ezzel még nem volt lezárva. Lippa katonasága a környező nemesség támogatásával megtagadta a kivonulást. Biztatást kapott a királyságból: Homonnai György szervezkedett Bethlen fejedelemségének megdöntésére. II. Mátyás (Habsburg) magyar király katonai segítséget ígért arra az esetre, ha erőszakkal kényszerítenék Lippát a török fennhatóság alá. Bethlennek meg kellett tennie azt, amit hadvezérei sem vállaltak: 1616 júniusában maga foglalta el a várat. Kiürítette, és a Lippára adózó területtel együtt átadta a temesvári pasának. A várat védő katonaságot Vajára telepítette.
Homonnai György ígéretei nem teljesültek: Magyarország királya nem indított hadjáratot sem Erdély, sem a Porta ellen. A király és a magyarországi rendek tudomásul vették a török hódoltság újabb gyarapodását.
A Török Birodalom tatárjai és a lengyelországi kozákok között az ellentét1614-ben kiéleződött. A tatár kán fivére meggyilkolását akarta megbosszulni. 1615 őszén a lengyel támogatást élvező Movilă család tagjai rövid időre visszatértek a román vajdaságokba, de a Porta Szkender pasa vezetésével 1616 szeptemberére elűzte őket.
A törökök 1619 elején Moldva élére Caspar Gratianit ültették, akitől azt várták, hogy megszüntesse a konfliktust a lengyelekkel. A kalandos életű politikus azonban Szkender pasának Moldvából való távozása után a helyi lengyel párttal keresett összeköttetést. Abban reménykedett, hogy lengyel segítséggel sikerülhet Moldvát a Portától függetlenítenie, majd Erdély és Havasalföld meghódítására törekedett.
Ekkor foglalta el a Török Birodalom trónját II. Oszmán szultán, aki megtámadta Lengyelországot, de a háború mindkét fél vereségével ért véget. A lengyelek is, a Porta is óriási veszteségeket szenvedtek az 1621-ben megkötött békéig. A lengyel–török béke oldalvizein Gratianit megfosztották trónjától. A háború során kiderült: a térségben egyik nagyhatalom sem képes a másikkal szembeni hatalmát érvényesíteni.
Bethlen tudatosan igyekezett távol tartani magát a konfliktustól. Felvette a kapcsolatot a román vajdákkal és szövetséget kötött velük. De nem támogatta őket a lengyel segítséggel rájuk törő Movilákkal szemben, és nem lépett hadba akkor sem, amikor Szkender pasa megtámadta a két román államot. A Portától azt kérte, maradhasson távol Szkender hadműveleteitől.
1617 augusztusában mégis kénytelen volt elindulni Moldva felé, de mire Suceavába ért, a hadműveletek befejeződtek, így nem kellett török csapatok kötelékében harcolnia. A Gratiani vajda körüli események nehéz helyzetbe hozták Bethlent, hiszen az új moldvai uralkodó közvetlen célja volt Erdély és Havasalföld meghódítása.
A Török Birodalom belső politikai válsága Erdély létét is fenyegette. Naszuh nagyvezír halála után bizonyos idegenség mutatkozott Erdéllyel szemben a Portán, hiszen Bethlent a nagyvezír embereként tartották számon. A császári udvarban az erdélyi fejedelemség teljes átvételét kezdték követelni. Már a három erdélyi náció különválasztásának gondolata is felmerült. A cél az volt, hogy Erdélyből alakuljon három vajdaság. Léteztek ennél szélsőségesebb nézetek is, amelyek szerint meg kell szüntetni az erdélyi fejedelemséget és a két román vajdasággal együtt be kell olvasztani a törökök fennhatósága alá tartozó területek közé.
Bethlen közömbösen fogadta a számára fenyegető híreket. Nem szervezett ellenakciókat, nem törődött a portai hangulattal, az erdélyi trónkövetelőkkel, de még a vele szövetséges vajdák sorsával sem. Az ellene szervezkedő portai hatalmasságoknak nem küldött engesztelő ajándékokat. Jó diplomataként az ellentmondó híresztelésekből a török hatalmi apparátus szétziláltságára következtetett. Ahelyett, hogy beavatkozott volna a törökök körül kavargó eseményekbe, kivonta magát a politikai cselekvés kényszere alól.
A prágai Hradzsinban tanácskozók 1618 májusában a Habsburg-kormányzat három képviselőjét a várárokba lökték. Tettüket nem hirtelen harag vagy felindulás diktálta, hanem régi cseh hagyományt elevenítettek fel, amikor a közösség halálos ítéletének végrehajtásával az országban régóta lappangó feszültségnek akartak teret engedni. Ez megadta a döntő lökést a csehországi felkeléshez, amit a Habsburgok elfojtottak, mégis harminc esztendőn át megrázkódtatta Európát. A felkelők előbb Angliában kerestek támogatást, majd Hollandiához fordultak segítségért. A Habsburg uralmat korábban megszüntető kis államnak érdeke volt, hogy a világbirodalom rá is veszélyes erőit távol kösse le. Hollandiában szervezték a csehországi felkelés során királlyá választott Pfalzi Frigyes anyagi megsegítését. A háború ezzel kiterjedt a Német-Római Birodalomra. A több mint háromszáz fejedelemséget összefogó birodalomban egymással szemben álló vallási és politikai törekvések kavarogtak.
A 16. század vége óta egyre erősödő és mind erőszakosabb katolicizmussal szemben a protestantizmus kénytelen volt védekezni. A politikai önállóságra törekvő fejedelmek összefogása részben vallási ellentétek, részben hatalmi villongások miatt nem jöhetett létre. Ennek ellenére mindegyik fél igyekezett támogatást keresni. A császársággal szemben a legfontosabb szövetségest Franciaország jelentette, amelynek nagyhatalmi törekvései nemcsak az osztrák házzal, hanem a velük rokon spanyol Habsburgokkal is ellentétbe hozta. Szövetségesnek számított Hollandia is, amely az 1609-es évi fegyverszünet után is lappangó fenyegetést jelentett a Habsburgok számára. Észak két nagyhatalma, Dánia és Svédország is a táborukhoz tartozott. Ezek az országok a századfordulón felvirágzott balti kereskedelemben szerzett előjogaikat féltették a Habsburgoktól. Itáliában több fejedelemség is remélte a Habsburg ház erejének megroppanását.
Bethlen Gábor felismerte a prágai felkelés jelentőségét. Lépéseket azonban csak akkor tett, amikor kiderült, hogy a csehek nemzetközi kapcsolatokat keresnek. A felkelők előbb a fejedelem segítségét kérték, majd egyik diplomatájuk, Marcu Cercel közvetítésével a cseh–magyar perszonálunió tervét vetették fel. Az elképzelés részben középkori, részben a közelmúltból származó hagyományokat elevenített fel: Mátyás király és a Jagellók korában létezett cseh–magyar perszonálunió emléke elevenedett fel benne, de még nagyobb erővel az 1608-as évi rendi szövetkezések sikereinek visszhangja.
A csehek részéről jól megfontolt politikai kombináció volt a perszonálunió gondolatának felvetése. Bethlen mégsem számított a cseh felkelők ideális királyjelöltjének. Másrészt a királyi Magyarországon csak halvány jelei léteztek a II. Ferdinánd uralmával szembeforduló törekvéseknek. A cseheket sürgette az idő, sorsukat nem köthették a magyar politika alakulásához. Mivel a közvetlen szomszédokkal való összefogás terve nem ígért megoldást, a csehek döntésében a nyugati szövetség elképzelése győzött. Pfalzi V. Frigyest, a birodalmi protestantizmus egyik vezéralakját választották királyukká.
(folytatjuk)
Szükség van a hozzájárulásához!
Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.
A Príma Press Kft. által üzemeltetett erdelyinaplo.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.
A sütik feladata
Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.
Mi a süti?
A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.
A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.
Az erdelyinaplo.ro által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.
A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.
Alapműködést biztosító sütik
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
PHPSESSID | erdelyinaplo.ro Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között. |
munkamenet | saját |
cookieControll | erdelyinaplo.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
cookieControlPrefs | erdelyinaplo.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
Preferenciális sütik:
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
Preferenciális sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
newsvote_ | erdelyinaplo.ro Cikkre való szavazás rögzítése |
30 nap | saját |
Statisztikai célú sütik
A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
A statisztikai célú sütik által gyűjtött információk arra vonatkoznak, hogy pl. a látogató az oldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett nyitott meg, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje stb.
A felhasználónak lehetősége van a normál, illetve anonimizált beállítás közül választani.
Például, a Google Analytics IP-anonimizálási funkciója az IPv4-felhasználók IP-címének utolsó oktettjét, illetve az IPv6-címek utolsó 80 bitjét nem sokkal a cím Analytics adatgyűjtő hálózatba kerülése után nullára állítja a memóriában. Ilyen esetben a rendszer soha nem írja lemezre a teljes IP-címet.
Statisztikai célú sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
_ga | google.com | 2 év | Harmadik fél |
_gat | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
_gid | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
Hirdetési célú sütik
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.
Hirdetési célú sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
__gads | google.com | 2 év | harmadik fél |
_fbp | facebook.com | 3 hónap | harmadik fél |
ads/ga-audiences | google.com | munkamenet | harmadik fél |
DSID | google.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 100 nap | harmadik fél |
IDE | google.com | 1 év | harmadik fél |
pcs/activeview | google.com | munkamenet | harmadik fél |
test_cookie | google.com | 1 nap | harmadik fél |
tr | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
Közösségimédia-sütik
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
Közösségimédia-sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
act | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
c_user | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
datr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
locale | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
presence | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
sb | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
spin | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
wd | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
x-src | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
xs | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
urlgen | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
csrftoken | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
ds_user_id | instagram.com | 1 hónap | harmadik fél |
ig_cb | instagram.com | 1 nap | harmadik fél |
ig_did | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
mid | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
rur | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
sessionid | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
shbid | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
shbts | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
VISITOR_INFO1_LIVE | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SIDCC | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SAPISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
PREF | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
LOGIN_INFO | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
HSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
GPS | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
YSC | youtube.com | munkamenet | harmadik fél |
CONSENT | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
APISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
__Secure-xxx | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:
Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage
Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy
Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu
Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/
Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies
A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik
A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.
Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?
A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs.
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak
Preferenciális sütik listája: newsvote_
A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
NORMÁL – minden funkció aktiválásra kerül
ANONIM – a társadalmi-demográfiai funkciókat inaktiválódnak, és az IP-cím anonimizálásra kerül
Statisztikai célú sütik listája: _ga, _gat, _gid.
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg
ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg
Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak
Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.