A háromszor megválasztott Mátyás király

Kádár Hanga 2018. március 03., 10:19 utolsó módosítás: 2018. március 03., 10:23

A nemzetpolitikai államtitkárság 2018-at Mátyás király-emlékévnek nyilvánította a legnépszerűbb magyar történelmi figura királlyá választásának 560., illetve születésének 575. évfordulóját. A király számos reformjával rászolgált az utókor tiszteletére.

Háromdimenziós épületvetítés Mátyás király szülőházán: tömegek vettek részt a megemlékező ünnepségeken Fotó: Bíró István

Hunyadi Mátyás nemcsak megszilárdította a Magyar Királyságot, de reformjaival felrázta, fizikai és szellemei határait is kibővítette annak ellenére, hogy szinte példátlanul körülményes úton ülhetett a trónra. Gyakorlatilag háromszor avatták királlyá.

Az 1430-as években uralkodó Luxemburgi Zsigmond magyar és cseh királyként, illetve német-római császárként gazdag, de súlyos szellemi, birodalmi örökséget hagyott hátra. Fiú utódja nem volt, így lányának, Erzsébetnek megfelelő házastársat keresett, aki majd az uralkodói székbe ülhet – magyarázta Lupescu Radu történész (poertrénkon) a Sapientia kolozsvári, Tordai úti épületében zajlott ünnepségen.

Fotó: Kelemen Álmos

Zsigmond választása Habsburg Albert hercegre esett. A Habsburg-ház akkoriban még korántsem volt népszerű, jelentős hatalommal bíró arisztokrata család, uralkodásuk pedig így magyar királyi közreműködéssel kezdődött a 15. században. Albert azonban fiatalon elhunyt, felesége, Erzsébet pedig áldott állapotban maradt magára. Ez a helyzet nemcsak a királyválasztás közeledtével jelentett belpolitikai instabilitást, de a kívülről érkező, egyre erőteljesebb oszmán terjeszkedés fenyegetése is bonyolította.

Két választott király egyidőben

Az ország elöljárói a lengyel uralkodót, Ulászlót hívták meg a magyar trónra és szánták Erzsébet új férjeként is, aki a meghívásnak eleget tett, és koronázása után I. Ulászló néven vonult be a magyar történelembe. Erzsébetnek viszont Komáromban közben megszületett a fia, akit az apa korai halála nyomán Utószülött Lászlóként is emlegetnek. Az édesanya elutasította Ulászló házassági kérelmét és királlyá választásának lehetőségét.

1440 februárjában Luxemburgi Erzsébet egyik udvarhölgyével korabeli krimibe illő körülmények között ellopatta a Szent Koronát, és megkoronáztatta vele újszülött fiát,

így Magyarországnak egyszerre két hivatalos uralkodója volt egyidőben. A királyságban hamar polgárháborús viszony alakult ki az V. Lászlót és I. Ulászlót támogató táborok között. Erzsébet végül a csecsemő királlyal és a koronával együtt elmenekült az országból. I. Ulászló azonban a törökellenes harcokkal szembeni határozottságát tekintve nem bizonyult érdemtelennek a trónra. Bár számos katonai sikerét az 1440-re erdélyi vajdává, temesi ispánná és főkapitánnyá előléptetett Hunyadi Jánosnak köszönhette. Miután a király elesett a várnai csatában, hazahívták az akkor négyéves V. Lászlót, Hunyadit pedig megválasztották kormányzónak, amíg a gyermekkorú király uralkodóképessé válik. Mire 1453-ban László a gyakorlatban is trónra lépett, az ország ismét két részre szakadt: az egyik tábor a királyi hatalmat Lászlónak teljesen át nem adó Hunyadi mögött sorakozott, a másik pedig a tizenhárom éves megkoronázott uralkodót támogatta.

A fiatalok fáklyával tisztelegnek a kolozsvári Mátyás-szobornál Fotó: Bíró István
Királyválasztás uralkodóés korona nélkül

A nándorfehérvári csatát és Hunyadi János halálát követően az idősebbik fiú, Hunyadi László vette át édesapja örökségét, a királyi várak igazgatását és a jövedelmek kezelését. V. László közben igyekezett visszaszerezni a Hunyadiaktól a teljes királyi vagyon feletti jogot, s bár Hunyadi László a jövedelmek kezelését végül visszaadta a fiatal uralkodónak, a várak visszaszolgáltatására csak ígéretet tett. A király és Hunyadi László közötti nándorfehérvári találkozóján Cillei Ulrik őrgrófot, V. László bizalmasát és rokonát meggyilkolták.

Lupescu Radu szerint ahány történeti forrás, annyiféle megközelítés létezik a merénylet körülményeinek, indítékainak magyarázatára. Azzal azonban legtöbben egyetértenek, hogy ha nem is közvetlenül ő követte el a gyilkosságot, de Hunyadi László minden bizonnyal közben járt az elkövetésében. Miután pedig a király testőrségét nem engedték a várba, így napokig magát V. Lászlót is fogva tartották a Szilágyiak, Hunyadiak és támogatóik. Végül Temesvárra utaztak, ahol már Szilágyi Erzsébet és kisebbik fia, Mátyás jelenlétében, szerződés keretében ígértették meg a királlyal, hogy szabadon bocsátása esetén nem fog bosszúra törekedni Cillei halála miatt. A szerződés megszületett, a király szabadon távozott, az egyezség azonban hamarosan megtört.

Mátyás tulajdonképpen a szerződés megkötésekor bukkant fel a magyar történelem színpadán, gyermekéveiről keveset tudnak a történészek. Ami biztos, hogy 1443. február 23-án született Kolozsváron, ott is keresztelték meg, több történész szerint pedig itt is kezdett el írni-olvasni tanulni. A királyi oldallal kötött béke pecsétjeként Mátyást el is jegyezték a meggyilkolt Cillei Ulrik lányával, a házasságot pedig meg is kötötték, de nem hálták el, Cillei Erzsébet pedig fiatalon meghalt 1455-ben.

A megegyezés ellenére a két tábor közötti ellenséges viszony nem enyhült. Egy törökellenes hadjárat tanácskozására a királyi udvarba hívott Hunyadi testvéreket elfogták, Lászlót kivégezték. Mátyást fogolyként a király maga mellett tartotta számos Hunyadi-párti nemessel együtt, köztük Vitéz Jánossal. V. László ódzkodott a fiatalabb Hunyadi Mátyás kivégzésétől, mivel ezzel egyrészt teljesen kiirtotta volna a család vérvonalát, másrészt még mindig a Hunyadiak–Szilágyiak tartották kézben a királyi várak igazgatását.

Amikor V. László Csehországba utazott, hogy eljegyezze leendő hitvesét, Valois Magdolnát, Mátyást is magával vitte, a király azonban hirtelen elhunyt Prágában. A történészek szerint mérgezés vagy leukémia okozta a fiatal király halálát, Mátyás pedig a hamarosan cseh királlyá választott Podjebrád György foglyává vált. Közben Magyarországon Szilágyi Erzsébet férjének és idősebbik fiának elvesztése után minden tehetségét közbevetette, hogy a magyar rendeket meggyőzze fia királlyá választásáról. Garai László nádor és Újlaki Miklós erdélyi vajda tisztelt nemesi családok sarjaiként sokkal nagyobb eséllyel indultak a királyi rokonsággal nem rendelkező, tizenöt éves Mátyással szemben. Akinek édesanyja azonban megtalálta az ellentábor gyenge pontját és megegyezett Garaival, hogy ha Mátyást támogatja, a fiú elveszi Garai lányát. Közben azonban Mátyásnak Csehországban el kellett jegyeznie Podjebrád lányát, Katalint a hazatérése fejében, akit végül feleségül is vett. Mátyás végül komoly váltságdíj fejében térhetett haza, ahol édesanyja már a cseh–morva határnál várta.

A gyakorlatban

több lépésben vált a Magyar Királyság teljes értékű uralkodójává: 1458-ban úgy választották királlyá, hogy sem ő maga, sem a Szent Korona nem volt az ország határain belül, majd miután a megválasztást követően nem sokkal az alig tizenöt éves Mátyás hazaérkezett, ünnepélyes keretek között trónra ültették. Végül a konkrét koronázásra 1464-ben került sor,

miután az uralkodónak kemény feltételekkel teletűzdelt szerződés útján sikerült kicsikarnia a koronát III. Frigyes német-római császár kezéből.

A Duna jegének szimbolikus szerepe

A királyválasztásra összesereglett két tábor sokatmondóan Pesten és Budán gyülekezett, miután a csípős januári hideg sokakat a városba való költözésre sarkallt az országgyűlés általános helyszínéről, a Rákos mezejéről. Miután Szilágyi Erzsébet meggyőzte Garai nádort, hogy álljon az ő oldalukra, Erzsébet bátyja, Szilágyi Mihály 15 ezres létszámú sereggel érkezett a fővárosba. Ennek összeverbuválása a kor körülményeit és a Szilágyiak nem túl hatalmas vagyonát tekintve felér egy kisebb csodával korunk történészei szerint. Közben a pápa támogatását is megszerezték, aki remélte, hogy Hunyadi János fia ugyanolyan eltökéltséggel kiáll majd az oszmánok elleni harcban, mint a nagy törökverő, így végül a magyar rendek is Mátyás mellé álltak. A megegyezés idejére befagyott a Duna, az arisztokraták és a város polgári lakói mind átözönlöttek a budai oldalra és az utcákon éltették Mátyás királyt, aki bár akkor még nem is tartózkodott az országban és mindössze tizenöt évesen ült a trónra, reformjaival és merész törekvéseivel a magyar történelem egyik legnépszerűbb uralkodójává vált. Megerősítette és több évtizedig töretlenül stabil árfolyamúvá tette a magyarországi ezüst és arany dénárt, a cseh királyi cím megszerzésével és Bécs elfoglalásával kiszélesítette a Luxemburgi Zsigmond után visszaszorult magyar királyi határokat. Létrehozta korának leghíresebb könyvtárát, amellyel méretben és minőségben akkoriban csak a vatikáni gyűjtemény vetekedett. Nemcsak udvarát, de az ország számos palotáját reneszánsz művészeti és tudományos udvarokká alakíttatta, személyét pedig nem zárta el a köznép mindennapi bajai elől. Szinte bárki eléje járulhatott, személyesen meghallgatta és igyekezett igazságot tenni az ügyében. Így alapot szolgáltatott későbbi legendás ragadványnevére, az Igazságosra.

A magyar rendek számos tagja ugyan neheztelt rá a kemény adók miatt, és hogy figyelmét egy idő után inkább a német-római császári cím megszerzésére, semmint a török elleni háborúkra irányította, mégis

kiváló uralkodónak bizonyult, aki rendszeresen cserélgette birodalma politikai szereplőit, és mindig jó időben tartott országgyűlést, hogy a rendek kedélyeit lecsillapítsa.

Kolozsvári ünnepségsorozat
A jeles történelmi évfordulókban gazdag idei évben nemcsak az anyaország emlékezik meg méltóképpen Európa-szerte híres, egykori uralkodójáról. A szülöttjére büszke Kolozsváron már február 23-án, Mátyás király születésnapján megkezdődött a híres Hunyadi személye köré épült ünnepségsorozat. Hétvégén a Sapentia Tordai úti épületében Hunyadi Mátyás nevére keresztelték át az egyetem auláját, az ünnepséget reneszánszkori táncokkal és Lupescu Radu történész előadásával tették teljessé. Az előtérben Mátyás király élettereit bemutató, fényképes tárlatot nyitottak meg. Szombaton a kisebbek interaktív kiállításon és bábelőadáson ismerkedhettek meg az Igazságos Mátyással, este pedig korabeli öltözetben több mint ötszáz fáklya fénye mellett a Farkas utcai templomtól Mátyás szülőházáig vonultak fel a lelkes emlékezők. Az ünnepségsorozat reneszánsz táncházzal és vasárnap ünnepi istentisztelettel folytatódott.
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Legnézettebb
Hallgassa online rádióinkat