Kinek a szégyene Marosvásárhely fekete márciusa?

A Vihorlát mártírjai – dokumentumfilm a II. világháború végén lemészárolt felvidéki honvédfoglyokról

A felvidéki Vihorlát hegységben 1944 őszén partizánok lőttek agyon fogságba került honvédeket. A mészárlásról évtizedekig hallgattak a csehszlovák hatóságok. A Vihorlát mártírjai címmel Havasi János újságíró készített dokumentumfilmet a történtekről.

A bálteremtől a nyári színkörig és a kőszínházig – 230 éves a Kolozsvári Magyar Színház

A Kolozsvári Állami Magyar Színház december 17-én ünnepelte fennállásának 230. évfordulóját. A Rhédey-ház báltermében történelmet írt Kótsi Patkó János színtársulata.

Egy eszme futára: Janovics Jenő, a színházépítő – 150 éve született a tragikus sorsú direktor

Nem volt kolozsvári, de annak tartotta magát. Szembeszállt a hatalommal, üldözték eszményei miatt, menekült és visszatért. 1872-ben született a felejthetetlen színigazgató és filmes, Janovics Jenő.

A pasztellszínekkel festő poéta – 135 éve született Áprily Lajos költő, műfordító

Az irodalomkritikusok az egyik legnagyobb magyar költőnek tartják, ugyanakkor jelentős műfordítói munkássága is. Bár elhagyta Erdélyt, szülőföldjét sosem feledte, verseiben minduntalan feltűnnek az itteni tájak, emberek.

A nemzet költőjének emléke az Érmelléken – a Petőfi Sándor-emlékév Erdélyben is újabb kutatásokra ösztökéli a helytörténészeket

A Magyar Országgyűlés arról döntött, hogy a 2022-es és 2023-as esztendőt Petőfi-emlékévvé nyilvánítja a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb és legismertebb alakja születésének 200. évfordulója alkalmából. Az Érmelléken is él a Petőfi-kultusz. 

Temesvári olimpikon a terroristák áldozatai között – München '72: a sporttörténelem egyik legmegrendítőbb drámája

Ötven év telt el a müncheni olimpia túszdrámájától, amelynek egyik áldozata a temesvári születésű vívóedző, Andre Spitzer volt.

Szinte észrevétlenül ment el Román Győző

Vándorúton a magyar királyi sátor – Kárpát-medence-szerte ismerkedhetünk a magyar uralkodók életmódjával

Nagy siker övezte a Kolozsváron bemutatott magyar királyi sátrat, amely hű mása a középkori országgyűlések idején Rákosmezőn álló uralkodói sátornak. A sátor elkészítéséről Kontos Gáborral, a Múltból a jövőbe Alapítvány vezetőjével beszélgettünk. 

Dokumentumfilm a nemzeti ünnepen a Rákosmezei Királydombról

A Magyar Patrióták Közössége augusztus 20-án, a magyar nemzeti ünnepen tette közzé a Rákosmezei Királydomb történetét bemutató dokumentumfilmjét.  

Trianon emlékezete: amíg magyarul beszélünk, nincs veszve semmi

A Híd Egyesület szervezésében tartottak Szatmárnémetiben Trianon-emlékműsort. A Magyarságkutató Intézet történésze, Köő Artúr előadásában úgy fogalmazott: a Trianont túlélő magyarság világviszonylatban is egyedülálló képeségekkel rendelkező nemzet.  

Történelmi sírok a bozótban: rengeteg a gondozatlan partiumi magyar síremlék

A temető történelem. A Bihar megyei sírkertekben több száz éves hantok alatt művészek, költők, egyházi méltóságok, régi nemesi családok, feltalálók, császári-királyi kamarások és minden rendek urai nyugszanak, többnyire bozóttal benőtt hantok alatt. 

Romok és éledő örökség Bihar megyében – a törvények útvesztőiben sok magyar történelmi épület válik az enyészet martalékává

Bihar megyében sok műemlék értékű templomot, kastélyt, kúriát újítottak fel az elmúlt évtizedben. Egyeseket egyházi alapítványok segítségével, másokat önkormányzati pénzekből vagy határon átívelő projektekből. Sok viszont a romos épület is.

A hang után megszületett a karakter – nyolcvanéves lenne Bujtor István színész, rendező

Ki ne hallott volna Ötvös Csöpiről, a kemény öklű nyomozóról? Májusban töltötte volna 80. életévét Bujtor István színművész, filmrendező, forgatókönyvíró, aki filmjeivel új műfajt teremtett a magyar filmjátszásban. 

Aranybulla: a nemesi szabadság alapköve – II. András függőpecséttel ellátott oklevele nyolc évszázados

Nyolcszáz évvel ezelőtt, 1222. április 24-én adta ki II. András (1205–1235) Fehérváron az Aranybullát, a rendi állam magyar jogrendszerének legfőbb tartóoszlopává váló oklevelet.

Alexander Graham Bell, az emberi kommunikáció átírója

Az élet ma már elképzelhetetlen telefon nélkül. A 175 éve született Alexander Graham Bell, a távbeszélő feltalálója nem is sejthette, hogy találmánya mekkora változást okoz az emberek közötti kommunikációban.