Menyőből az angyal: harminc év után újra a Tövisháton

EN-összeállítás 2019. december 28., 18:33 utolsó módosítás: 2019. december 30., 15:32

A Szilágy megyei Menyő református egyházközsége „a szilágysági szabadító karácsony beteljesedésének helyszínére” hívta az emlékezni, hálát adni és ünnepelni kívánókat 2019. december 27-én, karácsony harmadik napján. Harminc évvel ezelőtt Tőkés Lászlót ide hurcolta el a Securitate Temesvárról.

Tőkés László a településjelző táblánál a Szilágycsehből megérkezett futók társaságában Fotó: Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája

A román kommunista rezsim nép- és egyháznyomorító intézkedései, a tervezett falurombolás, kiéheztetés, asszimiláció ellen tiltakozó, a külföld szolidaritását is kiváltó református lelkipásztort, Tőkés Lászlót Temesvárról a szilágysági kis zsákfaluba, Menyőbe (románul Mineu) „helyezte át” 1989-ben az államhatalmat kiszolgáló egykori püspök.

Az ünnepi emlékezés helyszíne, a menyői református templom Fotó: Makkay József

A temesvári református gyülekezet és más felekezetek hívei kiálltak a nyomorgatott és szolgálati helyéről elmozdított lelkész mellett, akinek kilakoltatását és elhurcolását a Ceaușescu-diktatúra pribékjei erőszakkal hajtották végre december 17-én hajnalban, de ekkor már a védelmére kelt nép haragja tetőfokára hágott a Bánság fővárosában, majd elharapózott szerte Romániában. Tőkés Lászlót és feleségét a több napon át tartó kihallgatások után a karhatalom által elzárt, Szilágyszeg községi falucskában érte az örömhír december 22-én: összeomlott a rendszer.

Tőkés László érkezik Fotó: Makkay József
A szimbolikus sorompó felnyitása

Az idei emléknapon egy maroknyi csapat (Juhos Gábor, Tőkés Máté és Márton, illetve a hozzájuk csatlakozók) ún. negyedmaratonnal idézte fel a korábbi évek hasonló akcióit, a csípős hidegben futva téve meg a Tövishát nevű kistáj fővárosa, Szilágycseh és Menyő közötti 12 km-es távot. A futás Menyőből az Angyal jeligéje szintén 1989 „szabadító karácsonyára” utal, és néhai Bálint Tibor kolozsvári író 1990 elején megjelent egyik publicisztikáját idézi ma már szállóigeszerűen.

Mielőtt a harangszó hívására gyülekező helybéli és máshonnan érkezett hívek bevonultak volna papjaik vezetésével a félezer éves műemlék templomba, Molnár Kálmán nyugalmazott zilahi esperes a Menyőt és „értékes foglyát” a világtól 1989-ben elzáró sorompó mai szimbolikus, fából faragott másának ünnepélyes felnyitását ejtette meg Tőkés Lászlóval együtt, röviden felidézve a három évtizeddel korábbi állapotokat és viszonyokat. Molnár Kálmán elmondta, hogy

Ünnepi istentisztelet karácsony harmadnapján. Igét hirdet Tőkés László Fotó: Makkay József

harminc évvel ezelőtt ehhez hasonló fémsorompók zárták el a külvilágtól a falut, más településről érkezőknek még a mezei utakon sem lehetett bejutni Menyőbe.

Igét hirdet Tőkés László

A frissen felújított, zsúfolásig megtelt templomban lezajlott ünnepi istentiszteleten előbb a volt temesvári és menyői lelkipásztor, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előző püspöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Tőkés László hirdetett igét: „A világban volt és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt. Az övéi közé jöve, és az övéi nem fogadák be őt.” (Jn 1,10) „És lőn, hogy mikor ott valának, betelének az ő szülésének napjai. És szülé az ő elsőszülött fiát; és bepólyálá őt, és helyhezteté őt a jászolba, mivelhogy nem vala nékik helyök a vendégfogadó háznál.” (Lk 2,6-7) A prédikációba foglalt számos bibliai és történelmi, egyháztörténeti hivatkozás, utalás, példázat nyomán az ókori kihívásokra mintegy „rímelő” mai egyéni és közösségi kihívások átfogó rajzolatát kapta a hallgatóság, miközben arról is bizonyságot szerzett – ha még kellett egyáltalán –, hogy

Gyülekezeteik üzenetét tolmácsolják a környékbeli egyházközségek lelkészei Fotó: Makkay József

ma is ezer és ezer veszély leselkedik ránk, a szabadságra és demokráciára, a megértésre és boldogulásra, a jogbiztonságra és tisztességre áhítozó keresztény emberre.

A két és fél órás templomi ünnepi rendezvény ideje alatt Tőkés László felelevenítette a harminc évvel ezelőtti menyői megpróbáltatásának pillanatait is: december 22-ig maga sem tudta, hogy mi lesz a végkimenetele a mintegy öt napos folyamatos kihallgatásoknak, amelynek során a Securitate tisztjei azt akartak rábizonyítani, hogy idegen hatalmak – KGB, CIA és ÁVH – ügynöke.

A jelképes sorompó Fotó: Makkay József
A meghurcolást idéző emléktábla

Paniti-Teleky Zoltán parókus lelkipásztor köszönetmondásában meghatódottsággal szólt Menyő és közössége „tisztességre emeléséről”, amellyel egyszerre utalt a népes és előkelő vendégseregre, valamint azon támogatókra és segéderőkre, akiknek-amelyeknek köszönhetően Isten akaratából megújulhatott az ősi egyházi hajlék és környezete.

Tilki Attila, a Fidesz-KDNP Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei parlamenti képviselője, az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának tagja ünnepi beszédében személyes élményei mellett azt is felidézte, milyen állomásokon át kell teljesednie a határok fölötti magyar nemzetegyesítésnek, nem hallgatva el az akadályokat sem.

Vetített képes előadás a templomfelújítás fontosabb mozzanatairól Fotó: Makkay József

László Zita szatmárnémeti színművésznő és Hencz József zeneszerző alkalomhoz illő verses-zenés előadása mellett a helybéli egyházközség vegyes kara és maga a gyülekezet szolgált énekszóval az istentisztelet során. Amelynek keretében

Oláh Mihály zilah-ligeti lelkipásztor a menyői templom és a harangtorony művészettörténeti bemutatásával szolgált

a továbbiakban, majd a Tőkés László 1989-es menyői meghurcoltatásának emlékére állított táblát leplezték le. A püspök templomszentelési imádságában mondott köszönetet mindenért és kért áldást mindenkire, a dicső elődökre, a jeles jelenkoriakra és helytálló utódokra, akik minden bizonnyal különös becsben fogják tartani Isten eme kicsiny, de annál értékesebb házát.

A menyői református templom főbejárata Fotó: Makkay József

A templomfelújítás támogatói
A délutánba hajló istentisztelet során az igen távolról – Székelyföldről és a Bánságból – érkezett vendégeket is sorra köszöntötték, helyenként név szerint is. Az egyházkerület főjegyzőjének, valamint környékbeli és távolabbi gyülekezeteket képviselő lelkipásztoroknak az igei köszöntői következtek, hogy végül nemzeti imánk eléneklésével érjen véget a templomi rendezvény.
Az ünnepi estebédre a menyői kultúrházban kerítettek sort. Az egész napos rendezvény – akárcsak a templomfelújítás és a folyamatban lévő harangtorony-átépítés – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a zilahi székhelyű Wesselényi Miklós Polgári Egyesület, a Magyar Kormány, a román Vallásügyi Államtitkárság és a Dalfseni Protestáns Gyülekezet (Hollandia) különböző mértékű támogatásával valósult meg.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat