Magyarul is imádkozhatnak a görögkatolikusok

Sütő Éva 2019. június 25., 18:08 utolsó módosítás: 2019. június 26., 13:19

Vitát kavart a magyar görögkatolikus egyházról a május 18-i lapszámunkban megjelent cikkünk. Többen is megkeresték szerkesztőségünket, hogy véleményt mondjanak a magyar gyülekezetek önszerveződésével kapcsolatban. Simon Kornél máramarosi görögkatolikus főesperes szerint a Partiumban elég sok gyülekezetben sikerült megőrizni a magyar misét.

Vadas Krisztán szerint számtalanszor szembesült azzal a ténnyel, hogy magyar nyelven beszélő emberek románnak vallják magukat

Simon Kornél görögkatolikus főesperes elmondása szerint több szatmári egyházközségben aktív magyar görögkatolikus egyházi élet van.

Szatmár megyében 15 parókián – többek között Szárazberek, Sándorhomok, Kissár, Csepreg, Lázári, Sárköz, Mikola, Egri, Peleske, Kispeleske, Kökényesd, Túrterebes, Terebeshegy – folyik magyar nyelvű liturgia,

kilenc pedig teljességgel magyar ajkú. Ehhez a kilenchez tartozik a két szatmárnémeti magyar gyülekezet is, a Szent Miklósnak ajánlott és a Keresztelő Szent János születésének a tiszteletére felszentelt templom, bár utóbbiak valamennyien a Máramarosi Görögkatolikus Egyházmegyéhez tartoznak” – nyilatkozta az Erdélyi Naplónak a főesperes.

Májusi Szent Miklós-ereklye

A bizánci egyházban minden napra esik ünnepelni való – írja a gyülekezeti életről a magyar görögkatolikus egyházközségek honlapja. A csütörtöki nap például az apostoloknak és Szent Miklósnak van szentelve. December 6-án úgyszintén a szentek között élő, csodatevő Szent Miklósnak az emléknapja, aki többek között az utazók, hajósok, a házasság előtt álló lányok, a gyermekek, a gyógyszerészek, a kereskedők, a zarándokok és a révkalauzok védőszentje.

Simon Kornél: 5826 lélekszámot tartanak nyilván a Szatmár megyei magyar görögkatolikus gyülekezetekben

Idén májusban a templom patrónusának Bariból (Olaszország) érkezett csontereklyéje, amit Vitéz Nemes Kaiser Ernő, a Szent György Lovagrend Budavári Fraternitasának, a Magyar Nemzetőrség Országos Parancsnokságának ezredese, Szatmárnémeti város szülöttje adományozott a templomnak. Az adományozó arra kérte az egyházközség mindenkori parókusát, hogy „a saját, valamint az Ulicsák család – Ulicsák Béla főesperes, püspöki tanácsos, 1928–1952 között volt az egyházközség parókusa – elhunyt és élő családtagjaiért a Szatmárnémeti Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt templomban évente egy alkalommal részesülhessenek december 6-a napjához közeli időpontban bemutatott Szent Liturgia kegyelmeiben”.

Simon Kornél lapunknak elmondta: 5826 lélekszámot tartanak nyilván a Szatmár megyei magyar görögkatolikus gyülekezetekben.

Az egyházközségeknek külön egyházi folyóiratuk is van Nicolaos címmel, amelyet a Bethlen Gábor Alapítvány támogat:

ez jelenleg a 23. évfolyamnál tart és évi rendszerességgel magyar falinaptárt is nyomtatnak. Ugyanakkor a magyar görögkatolikus egyházközségek honlapján fel van tüntetve a magyar liturgikus hitélet több mozzanata is, amelyet a hívek hírforrásként használhatnak. A honlapon többek között magyar görögkatolikus kántorképzésről is írnak, amelyet 1989 óta többszöri próbálkozás után két éve sikerült útjára indítani.

Újraéledő magyar kántorképzés

A Máramarosi Görögkatolikus Püspökség Egyházmegyei Liturgikus Bizottságának támogatásával, valamint a Szatmárnémeti Művészeti Iskola közreműködésével, a szatmárnémeti Szent Miklós és a peleskei Szent Mihály és Szent Gábor Arkangyalok görögkatolikus parókia hároméves kántor- és zenepedagógus-képzést indított magyar nyelven. Céljaik között szerepel a kántorok képzése, a helyi dallamok és hagyományos egyházi énekek dallamainak megőrzése, sok esetben megmentése. A képzésre Szatmárnémetiből, Nagykárolyból, Egriből, Mikolából, Szárazberekről, Nagypeleskéről, Nagyváradról, Piskoltról, Csokalyról, Atyából, Pusztadarócról, Sárközújlakról is jelentkeztek.

A tanfolyamokat Simon István teológus, Gorcsa György máriapócsi főkántor, Lőrinczi Róbert diakónus, Orosz Gábor, Szemén András, Vadas Krisztián, Pallai Béla áldozópapok vezetik. A tanfolyam fő támogatója a Bethlen Gábor Alap, amelyhez a Nicolaos Egyesület, az Árpádházi Szent Piroska Nőszövetség és a Szent Anna Nőszövetség is társul.

Simon Kornél főesperes – aki egyébként Szárazberek településen szolgál – elmondta, hogy Szatmár megyében, ahol csak mód volt rá, magyar nyelvű liturgiákat tartanak, és arról is biztosított, hogy ha van olyan település, ahol még igény lenne magyar egyházi szolgálatra, közbenjár az ügy érdekében.

Hova tartozik Nagykároly?

Nagykároly, bár Szatmár megyében van, nem tartozik a Máramarosi Görögkatolikus Püspökséghez. Vadas Krisztián parókus szerint ők a nagyváradi egyházmegyénél maradtak. Telefonos beszélgetésünk és levélváltásunk során az egész nagyváradi egyházmegye kevés magyar ajkú egyházközségeire vonatkozóan nyilatkozta, hogy az előző nagyváradi püspöknek,

Vasile Hossunak az volt a célja, hogy az Érmellékre és Nagyváradra is – ahol azelőtt is léteztek magyar ajkú görögkatolikusok – magyar papokat helyezzen.

De végül azok is átkerültek a Máramarosi Egyházmegyébe, és jelenleg is magyar közösségekben szolgálnak.

Előző cikkünkben úgy fogalmaztunk, hogy „a magyar hívek – mivel felmenőik évszázadokig ezt a vallást gyakorolták – visszasorolnának az őseik által gyakorolt régi valláshoz, ha lenne magyar liturgia”. Erre a megállapításunkra Vadas Krisztián úgy reagált, „hogyha ez így lenne, én lennék a legboldogabb”. A parókus lapunknak elmondta, számtalanszor szembesült azzal a számára érthetetlen ténnyel, hogy magyar nyelven beszélő emberek románnak vallják magukat. Úgy véli, nem lehet leegyszerűsíteni a kérdést és egyoldalúan a püspökséget bírálni a magyar görögkatolikusok ügyében. „Tény, hogy hat évvel ezelőtt újraalakult a váradi magyar egyházközség és hogy a papnevelő intézet kápolnáját használhatjuk magyar szertartásokra, ami épp azt mutatja: a püspökség nem viszonyul ellenségesen a magyar hívekhez. Még ha kevesen is vannak, ezek élő közösségek” – fogalmazott Vadas Krisztián.

Megtudtuk, a görögkatolikus magyar szórványközösségeket is támogatja a magyar állam. A parókus szerint minden elérhető támogatásra szükségük van, mert az nagyban hozzájárul a megmaradáshoz, a szülőföldön való boldoguláshoz, hitük, hagyományaik és nemzeti értékeik megtartásához. Egyébként a pályázati támogatások célzottan érkeznek konkrét tervekre, amivel el is számolunk. „Ha valakit zavar, hogy a magyar állam támogatja a kisebbségben lévő magyar közösségeket, az csakis abból fakadhat, hogy azt látja, mi könnyebben boldogulunk, miközben őket nem segíti a saját nemzetük, hanem inkább megnehezíti működésüket” – fogalmazott a lelkész. Vadas Krisztián szerint a hat éve elkezdődött váradi magyar egyházközségi építkezés ma is tart, és reménnyel tölti el a magyar gyülekezetek pásztorait és híveit.

Vasile Hossu váradi püspöki munkája
Vasile Hossu papot (1919–1997) 1990 márciusában szentelték a nagyváradi egyházmegye 1989 utáni első görögkatolikus püspökévé. Kinevezése után elkezdte újraalapítani a parókiákat, az esperesi kerületeket, az iskolákat és a szemináriumot. Kanadai segítséggel megépítette a nagyváradi Istenszülőről elnevezett katedrálist, mivel a Szent Miklós-katedrálist az ortodoxoktól nem kapta vissza. A teljes tetőfedést Keresztes Szilárd a magyarországi hajdúdorogi megyés püspök finanszírozta. Hossu püspököt egyszerűségéért, szolgálatkészségéért és alázatosságáért szerették a nagyváradi magyarok és románok egyaránt. Nagyváradon hunyt el 1997-ben, és az általa épített váradolaszi temető melletti görögkatolikus templomban temették el.
A Szent Miklós-székesegyházat 2015. november 15-én szolgáltatta vissza a román ortodox egyház. Vasile Hossu püspököt kívánsága szerint ide temették újra 2007-ben. Az ő törekvése volt, hogy az Érmellékre és Nagyváradra – ahol azelőtt is léteztek magyar ajkú görögkatolikusok – magyar papokat helyezzen ki. Rövid szolgálati ideje erre nem volt elegendő, de az egyházmegye magyar ajkú hívei bíznak a Vadas Krisztián által említett folyamatban.

 

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat