Turisztikai vonzerő lehetne a mofettázás

„A mofetták utóvulkáni tevékenység eredmé­nyeként jönnek létre: a gázok a lassan kihűlő magma­kamrákból áramlanak felfele. Mivel nehezebb, mint a levegő, a szén-dioxid a mélyedések, a gödrök aljában gyűl fel. A feltörő gázok a szén-dioxid mellett kevés kénhidrogént is tartalmaznak, emiatt érezhetünk záptojás szagot a mofetták közelében” – magyarázza Jánosi Csaba geológus. A csíki szakember szerint kétféle mofetta különböztethető meg: a száraz és a nedves. Nedves mofettának azokat a gödröket nevezik, ahol a szabad szén-dioxid gáz a vízen keresztül tör felszínre. A helyiek ezeket lobogónak, szortyogónak, fortyogónak, rotyogónak, puffogónak, posszogónak, hortyogónak vagy döglesztőnek hívják.

A Székelyföld területén élők valószínűleg már ősidők óta ismerik a feltörő gázok jótékony hatását, és erről már az 1300-as évekből vannak feljegyzések. Elsősorban porckopás, ízületi bántalmak, érrendszeri és szívbetegségek kezelésére keresik fel a mofettákat. Mivel nem minden szívbeteg esetében ajánlott ez a kezelési módszer, érdemes egészségügyi szakember tanácsát kérni, mielőtt az ember mofettázni kezd. A szakember szerint bőrbetegségek, szemproblémák kezelésére is alkalmas. Érdekességként elmondta, hogy régen úgy vélték, a gázferedő szerelemre gerjeszt, így akiket egymásnak szántak, feltették a büdösgödrökhöz tartó szekerekre. Mindemellett üzemanyagként is lehet hasznosítani a mofetták gázait. De nem mindenki: van, aki itt vetett véget életének, ha könnyű halált kívánt magának.

Összesen több mint 60 olyan hely van Székelyföldön, ahol száraz szén-dioxid feltörés ismeretes, de ennél kevesebb, mintegy 40 kiépített, használatban lévő büdösgödröt tartanak számon.

Gyergyószék legismertebb kiépített mofettája Borszéken található, ugyanakkor a Maros-menti falvakban több portán, a pincékben is lehet élvezni a feltörő gázok jótékony hatását.

Gyergyócsomafalván például az Inczék utcájában volt jellemző a pincékben való mofettázás. A Csíki-medencében a legismertebbek a hargitafürdői, a büdösfürdői, az adorjánfürdői, zsögödfürdői és a lázárfalvi Nyír-fürdőnél kialakított gázferedők. Tusnádfürdőn az Imets-féle mofettát használják, de valamikor a Szent Anna-tónál lévő kápolna mellett is volt egy ilyen építmény. A Büdösfürdőtől délre lévő völgyekben – Bánya­patakában például – még az 1700-as években működött mofetta, amely mostanra tönkrement. Vermedpatakában és a Kakukk-hegy kráterében, a csíkszentsimoni Gödörben is van mofetta.

Kovászna megyében, Torja határában közismert a Büdös-barlang, a Kis-barlang, a Timsós-barlang, a Gyilkos-barlang és a Madártemető. A Büdös-hegy mállott kőzeteinek a természetes repedéseiben lerakódott kén bányászása során alakították ki a ma használatban lévő, természetes üregeknek tűnő mofettákat. Többek között működik mofetta Bálványosfürdőn, Csiszárfürdőn és Pokolvölgyben is.

Kovásznán több szálloda is fúrt kutak révén biztosítja a jótékony gázakat vendégeik számára. Emellett a városközpontban található a Pokolsár elnevezésű iszapos, kénes-széndioxidos gázfeltörés, ami turisztikai látványossággá vált.

Sok helyen magánházaknál is kialakítottak büdösgödröket: ezek közül ismertebb a Bene-mofetta, ahol egészségügyi szakember is a gyógyulni vágyók rendelkezésére áll. A Kézdivásárhely melletti Fortyogó-fürdő jelenleg romos állapotban van, de mofettázni lehet még Sugásfürdőn is.

Pár éve fejezték be a hargitafürdői mofetták újjáépítését, amelyeket a korszerűsítés előtt és után is számos gyógyulni akaró keresett fel. A csíkszeredai önkormányzat mintegy 1,65 millió lejt költött a hargitafürdői mofettákra, amelyeket a közel egy éven át tartó felújítás után, 2014 augusztusának elején nyitottak meg újra a látogatók előtt. A munkálatok során lebontották a régi mofettákat, majd egy kétkupolás, faszerkezetű épületegyüttest hoztak létre. A két kénes gödröt összekötötték, és a köztük lévő épületrészben raktárhelyiséget, kazánházat, ügyfélfogadót, mosdót, öltözőt és orvosi rendelőt, míg az emeleten vendégszobákat építettek. A korszerű épület használatba vétele után végezték el a mofetták körüli terület rendezését.

Minap felkerestük az újjáépített két hargitafürdői mofettát, ahová ottlétünk alatt több vendég is érkezett kezelésre. Az épületben kihelyezett tájékoztatókon olvasható, hogy ritkaságnak számítanak azok a gázömlések, amelyek a Kelemen-, Görgény- és a Hargita hegyvonulatok mentén találhatók. Ezek összetétele 99 százalék szén-dioxid, de tartalmaznak kevés kénhidrogént és radioaktív elemeket is. A mofetták ezek révén biztosítanak gyógymódot a különböző panaszok enyhítésére. A tájékoztató szerint

a szén-dioxid értágulatot eredményez, javítja a tüdő oxigénellátását, és megkönnyíti a szív munkavégzését. A radioaktív elemek nyugtatóan hatnak az emberi szervezetre, csökkentik a szív ritmusát, és javítják az anyagcserét. A kén-hidrogén a reumás betegségek esetében hat előnyösen.

A hargitafürdői kezeléshez nem szükséges orvosi előírás, bárki igénybe veheti, azonban vannak bizonyos szabályok, amelyeket kötelezően be kell tartani. Mindenki csak saját felelősségére használhatja a mofettákat: egy ülés időtartama 30 perc, és senki sem tartózkodhat egyedül a gázfürdőben. A szív- vagy érrendszeri betegek csak kísérővel mofettázhatnak, terhes nőknek és 14 éven aluli gyerekeknek tilos a gázfürdőzés. Nem ajánlott szívmagasság fölé merülni a gázba, ugyanakkor a hangos beszéd és a mozgás sem javallott. A gázfürdőzés előtt ajánlott legalább 20 percet pihenni.

Both Irén, az intézmény munkatársa érdeklődésünkre arról számolt be, hogy míg Hargitafürdőt az év hidegebb felében a téli sportok kedvelői tartják fent, a másik felében a nyári forgalmat a mofetták biztosítják. Azonban az utóbbi években sokat romlott az oda vezető megyei út állapota, ezért egyre kevesebben térnek vissza a gázferedőkhöz. Tavaly mintegy négyezren keresték fel a gyógyhelyet – ebben benne vannak az egyszeri alkalommal és a bérlettel mofettázók is –, az idén eddig érzékelhetően kevesebb vendégük volt.

A legforgalmasabb időszak minden évben a július és augusztus, kevesen tehetik meg ugyanis, hogy évente kétszer, tavasszal és ősszel is kiutazzanak Hargitafürdőre.

A gázfürdőzők között minden korosztályból találni, a harminc évesektől egészen a kilencven körüli idős emberekig. A szakember szerint egyre több az olyan fiatal, aki különböző panaszokkal keresi fel a mofettákat. Többségében érszűkületi, reumás panaszokkal és ízületi bántalmakkal érkeznek kezelésre, amire a gyógyulni akarók rendszerint 6-10 napot szánnak. Itt tartózkodásuk alatt napi két alkalommal keresik fel a büdösgödröt. Az üdülőtelepen még mindig a felújítás előtti díjakat kell kifizetni a gázferedő használatáért: a mofetta használata egy alkalommal 6 lejbe kerül, a hatnapos bérlet (napi 2 alkalom) 30 lejbe, a tíznapos (szintén napi 2 alkalom) pedig 50 lej.

Büdösfürdő egyik legjobb mofettája 2009 óta áll kihasználatlanul egy elkezdett újjáépítés miatt. Csíkszentimre önkormányzata 2012 júliusa végén vette át a büdösfürdői mofetta félkész létesítményét Hargita megye önkormányzatától, amely az addigi munkálatokat támogatta. A kezelőközpontként megálmodott fürdőépület és mofetta akkorra külsőleg elkészült, viszont belső tere nem volt megfelelően kialakítva. A hátralevő munkálatok befejezése több mint 200 ezer euróba került volna, és mivel a községnek nem állt rendelkezésére ennyi pénz, úgy döntött, a létesítményt koncesszióba adja. A hosszas bérbeadási eljárás után erre 2014-ben került sor, 40 évre kötöttek szerződést az egyetlen jelentkezővel. A szerződés értelmében a vállalkozónak mintegy három év állt rendelkezésére, hogy beindítsa a kezelőközpontot, de ennek a feltételnek nem tudott eleget tenni. Idén kérte a szerződés felbontását, döntését pedig azzal indokolta, hogy annyira bonyolultak az engedélyeztetési, áttervezési folyamatok, hogy azt időben nem tudja megvalósítani.

Pál Zoltán korondi idegenvezetőt arról kérdeztük, milyen szerepet töltenek be a székelyföldi turizmusban a mofetták. A szakember szerint „nagy szakadék van aközött, hogy milyen szerepet tölthetnének be ezek a létesítmények a turizmusban, illetve aközött, hogy ezt az egyedi kínálatát mennyire sikerült megfelelően kihasználnia Székelyföldnek”. Kiemelte, a mofetták olyan egyedi turisztikai vonzerőt jelenthetnének, amelyek az országban csak Székelyföldön találhatók meg. A turisztikai marketingüzenetek esetében többek között a mofettáknak is szerepelnie kell, de emellett sokminden van, amire Székelyföld büszke lehet.

A helyieknek és turistáknak egyaránt érdemes lenne használniuk a lehetőségeket. A mo­fettázás száraz gázban való fürdést jelent, amelynek során testünk jelenős része a gáz szintje alatt van. A szén-dioxid kitágítja az ereket, és ha kimegyünk a gázfürdőből, a hatás megszűnik, az erek falai visszahúzódnak. Az erek rugalmasságának fenntartása végett ajánlott a napi két-háromszori 20–20 percig tartó mofettázás. Népbetegségek – mint az érelmeszesedés, a velejáró magas vérnyomás, szívritmuszavar – megelőzésére és akár gyógyítására is szolgálnak a büdösgödrök gázai. Akik már kipróbálták a gázfürdőzést, megtapasztalhatták, hogy tagjaikat melegség járja át a gázok értágító hatása miatt. „Ez a hihetetlen érzés vonzerő lehetne a turisták számára, akik térségünkben mindössze pár napot töltenek el” – magyarázza Pál Zoltán. A helyiek tudatosan keresik fel jótékony hatása miatt a mofettákat, miközben az ország más részeiben élők nem ismerik ezek használati módját, ezért ódzkodnak tőle.

A szakember úgy látja, széles körű tájékoztató kampányra lenne szükség ahhoz, hogy legalább az országban felfigyeljenek a mofettahasználat fontosságára. Ha idehaza elterjed a híre, akkor külföldön is jobban felfigyelnének a térség egyik legfontosabb vonzerejére.

Nehéz számszerűsíteni a gázfeltöréseket, hiszen Székelyföldön a kiépített helyek mellett az sem ritka, ha az ember patakmedret lát buborékolni a feltörő gázok miatt. Sok tehát a természetes állapotban lévő gázfeltörés, illetve az utóbbi időben bővült az olyan létesítmények sora, ahol felújított kezelőközpontok és egészségügyi személyzet áll a vendégek rendelkezésére. A két kategória között találhatóak azok a népi büdösgödrök, amelyeket többségében a fürdőépítő kaláka során állítottak helyre, de ellenőrizetlenül és ingyen használhatók. A szervezettséghez, a rendezettséghez és a felügyelethez szokott, zömében külföldi turisták biztonságérzetének jobb, ha felügyelt mofettába lépnek be – fogalmaz Pál Zoltán. Jellemzően a többnyelvű tájékoztató táblák hiánya is elijesztheti a látogatókat, vagy esetleg fel sem fogják, hogy milyen értékes és érdekes helyen járnak.

„Székelyföld a külföldi turisták szemében még fehér folt. Hiába van Erdélyben, hiszen Erdély képe el van bitorolva a szász háromszög – Brassó, Szeben, Segesvár – által. Egy nagy ismeretlen folt vagyunk, a mentális térképen nem is létezünk. Székelyföldnek le kell bontania ezt a falat, amit nyugati oldalán építettek fel, hogy elszigeteljék” – fogalmaz a szakember.

Elismeri, az utóbbi néhány évben a székelyföldi elöljárók törekedtek arra, hogy az Erdélyben megforduló turisták közül egyre többen keressék fel a régiót, de az ide látogatók száma még mindig kevés. „Ahhoz képest, hogy több millió külföldi turista fordul meg évente Romániában – most a nem magyarországi vendégekre gondolok –, közülük kevesen érkeznek Székelyföldre. De ha el is jutna több csoport, jön a kérdés: mit mutassunk meg nekik, és erre mennyi idejük van? Mivel rendszerint egy-két napot töltenek itt, mérlegelni kell, hogy abba mi fér bele. Így megfelelő tájékoztató kampány híján nem biztos, hogy a mofettákra jut idő. Szóval rajtunk, a székelyföldi turisztikai üzeneteket formáló intézményektől és a turizmussal foglalkozó szolgáltatóktól is függ, hogy önképünkbe hova helyezzük be a mofettákat” – magyarázza Pál Zoltán.