HIRDETÉS

Turisztikai vonzerő lehetne a mofettázás

Kömény Kamilla 2017. július 25., 19:46 utolsó módosítás: 2017. július 25., 20:07

Mintegy hatvan olyan hely van Székelyföldön, ahol száraz szén-dioxid feltörés ismert, ezek közül negyven használatban lévő büdösgödröt építettek ki. A nagy múltú mofettázást több betegség kezelésére ajánlják. Szakemberek szerint ez lehetne Székelyföld turisztikai vonzereje.

 

Gázfürdőzők az egyik hargitafürdői mofettában: legtöbben rendszeres kezelésre érkeznek Fotó: Gecse Noémi

„A mofetták utóvulkáni tevékenység eredmé­nyeként jönnek létre: a gázok a lassan kihűlő magma­kamrákból áramlanak felfele. Mivel nehezebb, mint a levegő, a szén-dioxid a mélyedések, a gödrök aljában gyűl fel. A feltörő gázok a szén-dioxid mellett kevés kénhidrogént is tartalmaznak, emiatt érezhetünk záptojás szagot a mofetták közelében” – magyarázza Jánosi Csaba geológus. A csíki szakember szerint kétféle mofetta különböztethető meg: a száraz és a nedves. Nedves mofettának azokat a gödröket nevezik, ahol a szabad szén-dioxid gáz a vízen keresztül tör felszínre. A helyiek ezeket lobogónak, szortyogónak, fortyogónak, rotyogónak, puffogónak, posszogónak, hortyogónak vagy döglesztőnek hívják.

A Hargitafürdői mofetták felújított épülete. Tavaly mintegy négyezren keresték fel a létesítményt Fotó: Gecse Noémi

HIRDETÉS
Sok a jótékony hatása

A Székelyföld területén élők valószínűleg már ősidők óta ismerik a feltörő gázok jótékony hatását, és erről már az 1300-as évekből vannak feljegyzések. Elsősorban porckopás, ízületi bántalmak, érrendszeri és szívbetegségek kezelésére keresik fel a mofettákat. Mivel nem minden szívbeteg esetében ajánlott ez a kezelési módszer, érdemes egészségügyi szakember tanácsát kérni, mielőtt az ember mofettázni kezd. A szakember szerint bőrbetegségek, szemproblémák kezelésére is alkalmas. Érdekességként elmondta, hogy régen úgy vélték, a gázferedő szerelemre gerjeszt, így akiket egymásnak szántak, feltették a büdösgödrökhöz tartó szekerekre. Mindemellett üzemanyagként is lehet hasznosítani a mofetták gázait. De nem mindenki: van, aki itt vetett véget életének, ha könnyű halált kívánt magának.

Székelyföldi büdösgödrök

Összesen több mint 60 olyan hely van Székelyföldön, ahol száraz szén-dioxid feltörés ismeretes, de ennél kevesebb, mintegy 40 kiépített, használatban lévő büdösgödröt tartanak számon.

Gyergyószék legismertebb kiépített mofettája Borszéken található, ugyanakkor a Maros-menti falvakban több portán, a pincékben is lehet élvezni a feltörő gázok jótékony hatását.

A kezelőközpontként elképzelt büdösfürdői mofetta. Évek óta befejezetlenül áll Fotó: Gecse Noémi

Gyergyócsomafalván például az Inczék utcájában volt jellemző a pincékben való mofettázás. A Csíki-medencében a legismertebbek a hargitafürdői, a büdösfürdői, az adorjánfürdői, zsögödfürdői és a lázárfalvi Nyír-fürdőnél kialakított gázferedők. Tusnádfürdőn az Imets-féle mofettát használják, de valamikor a Szent Anna-tónál lévő kápolna mellett is volt egy ilyen építmény. A Büdösfürdőtől délre lévő völgyekben – Bánya­patakában például – még az 1700-as években működött mofetta, amely mostanra tönkrement. Vermedpatakában és a Kakukk-hegy kráterében, a csíkszentsimoni Gödörben is van mofetta.

Kovászna megyében, Torja határában közismert a Büdös-barlang, a Kis-barlang, a Timsós-barlang, a Gyilkos-barlang és a Madártemető. A Büdös-hegy mállott kőzeteinek a természetes repedéseiben lerakódott kén bányászása során alakították ki a ma használatban lévő, természetes üregeknek tűnő mofettákat. Többek között működik mofetta Bálványosfürdőn, Csiszárfürdőn és Pokolvölgyben is.

A mofettákban lánggal is ellenőrizhető, hogy milyen magasságig van oxigén Fotó: Kristó Róbert

Kovásznán több szálloda is fúrt kutak révén biztosítja a jótékony gázakat vendégeik számára. Emellett a városközpontban található a Pokolsár elnevezésű iszapos, kénes-széndioxidos gázfeltörés, ami turisztikai látványossággá vált.

Sok helyen magánházaknál is kialakítottak büdösgödröket: ezek közül ismertebb a Bene-mofetta, ahol egészségügyi szakember is a gyógyulni vágyók rendelkezésére áll. A Kézdivásárhely melletti Fortyogó-fürdő jelenleg romos állapotban van, de mofettázni lehet még Sugásfürdőn is.

Korszerű mofetta Hargitafürdőn

Pár éve fejezték be a hargitafürdői mofetták újjáépítését, amelyeket a korszerűsítés előtt és után is számos gyógyulni akaró keresett fel. A csíkszeredai önkormányzat mintegy 1,65 millió lejt költött a hargitafürdői mofettákra, amelyeket a közel egy éven át tartó felújítás után, 2014 augusztusának elején nyitottak meg újra a látogatók előtt. A munkálatok során lebontották a régi mofettákat, majd egy kétkupolás, faszerkezetű épületegyüttest hoztak létre. A két kénes gödröt összekötötték, és a köztük lévő épületrészben raktárhelyiséget, kazánházat, ügyfélfogadót, mosdót, öltözőt és orvosi rendelőt, míg az emeleten vendégszobákat építettek. A korszerű épület használatba vétele után végezték el a mofetták körüli terület rendezését.

Minap felkerestük az újjáépített két hargitafürdői mofettát, ahová ottlétünk alatt több vendég is érkezett kezelésre. Az épületben kihelyezett tájékoztatókon olvasható, hogy ritkaságnak számítanak azok a gázömlések, amelyek a Kelemen-, Görgény- és a Hargita hegyvonulatok mentén találhatók. Ezek összetétele 99 százalék szén-dioxid, de tartalmaznak kevés kénhidrogént és radioaktív elemeket is. A mofetták ezek révén biztosítanak gyógymódot a különböző panaszok enyhítésére. A tájékoztató szerint

a szén-dioxid értágulatot eredményez, javítja a tüdő oxigénellátását, és megkönnyíti a szív munkavégzését. A radioaktív elemek nyugtatóan hatnak az emberi szervezetre, csökkentik a szív ritmusát, és javítják az anyagcserét. A kén-hidrogén a reumás betegségek esetében hat előnyösen.

A hargitafürdői kezeléshez nem szükséges orvosi előírás, bárki igénybe veheti, azonban vannak bizonyos szabályok, amelyeket kötelezően be kell tartani. Mindenki csak saját felelősségére használhatja a mofettákat: egy ülés időtartama 30 perc, és senki sem tartózkodhat egyedül a gázfürdőben. A szív- vagy érrendszeri betegek csak kísérővel mofettázhatnak, terhes nőknek és 14 éven aluli gyerekeknek tilos a gázfürdőzés. Nem ajánlott szívmagasság fölé merülni a gázba, ugyanakkor a hangos beszéd és a mozgás sem javallott. A gázfürdőzés előtt ajánlott legalább 20 percet pihenni.

Both Irén, az intézmény munkatársa érdeklődésünkre arról számolt be, hogy míg Hargitafürdőt az év hidegebb felében a téli sportok kedvelői tartják fent, a másik felében a nyári forgalmat a mofetták biztosítják. Azonban az utóbbi években sokat romlott az oda vezető megyei út állapota, ezért egyre kevesebben térnek vissza a gázferedőkhöz. Tavaly mintegy négyezren keresték fel a gyógyhelyet – ebben benne vannak az egyszeri alkalommal és a bérlettel mofettázók is –, az idén eddig érzékelhetően kevesebb vendégük volt.

A legforgalmasabb időszak minden évben a július és augusztus, kevesen tehetik meg ugyanis, hogy évente kétszer, tavasszal és ősszel is kiutazzanak Hargitafürdőre.

A gázfürdőzők között minden korosztályból találni, a harminc évesektől egészen a kilencven körüli idős emberekig. A szakember szerint egyre több az olyan fiatal, aki különböző panaszokkal keresi fel a mofettákat. Többségében érszűkületi, reumás panaszokkal és ízületi bántalmakkal érkeznek kezelésre, amire a gyógyulni akarók rendszerint 6-10 napot szánnak. Itt tartózkodásuk alatt napi két alkalommal keresik fel a büdösgödröt. Az üdülőtelepen még mindig a felújítás előtti díjakat kell kifizetni a gázferedő használatáért: a mofetta használata egy alkalommal 6 lejbe kerül, a hatnapos bérlet (napi 2 alkalom) 30 lejbe, a tíznapos (szintén napi 2 alkalom) pedig 50 lej.

Évek óta kihasználatlanul

Büdösfürdő egyik legjobb mofettája 2009 óta áll kihasználatlanul egy elkezdett újjáépítés miatt. Csíkszentimre önkormányzata 2012 júliusa végén vette át a büdösfürdői mofetta félkész létesítményét Hargita megye önkormányzatától, amely az addigi munkálatokat támogatta. A kezelőközpontként megálmodott fürdőépület és mofetta akkorra külsőleg elkészült, viszont belső tere nem volt megfelelően kialakítva. A hátralevő munkálatok befejezése több mint 200 ezer euróba került volna, és mivel a községnek nem állt rendelkezésére ennyi pénz, úgy döntött, a létesítményt koncesszióba adja. A hosszas bérbeadási eljárás után erre 2014-ben került sor, 40 évre kötöttek szerződést az egyetlen jelentkezővel. A szerződés értelmében a vállalkozónak mintegy három év állt rendelkezésére, hogy beindítsa a kezelőközpontot, de ennek a feltételnek nem tudott eleget tenni. Idén kérte a szerződés felbontását, döntését pedig azzal indokolta, hogy annyira bonyolultak az engedélyeztetési, áttervezési folyamatok, hogy azt időben nem tudja megvalósítani.

Turisztikai lehetőség és valóság

Pál Zoltán korondi idegenvezetőt arról kérdeztük, milyen szerepet töltenek be a székelyföldi turizmusban a mofetták. A szakember szerint „nagy szakadék van aközött, hogy milyen szerepet tölthetnének be ezek a létesítmények a turizmusban, illetve aközött, hogy ezt az egyedi kínálatát mennyire sikerült megfelelően kihasználnia Székelyföldnek”. Kiemelte, a mofetták olyan egyedi turisztikai vonzerőt jelenthetnének, amelyek az országban csak Székelyföldön találhatók meg. A turisztikai marketingüzenetek esetében többek között a mofettáknak is szerepelnie kell, de emellett sokminden van, amire Székelyföld büszke lehet.

A helyieknek és turistáknak egyaránt érdemes lenne használniuk a lehetőségeket. A mo­fettázás száraz gázban való fürdést jelent, amelynek során testünk jelenős része a gáz szintje alatt van. A szén-dioxid kitágítja az ereket, és ha kimegyünk a gázfürdőből, a hatás megszűnik, az erek falai visszahúzódnak. Az erek rugalmasságának fenntartása végett ajánlott a napi két-háromszori 20–20 percig tartó mofettázás. Népbetegségek – mint az érelmeszesedés, a velejáró magas vérnyomás, szívritmuszavar – megelőzésére és akár gyógyítására is szolgálnak a büdösgödrök gázai. Akik már kipróbálták a gázfürdőzést, megtapasztalhatták, hogy tagjaikat melegség járja át a gázok értágító hatása miatt. „Ez a hihetetlen érzés vonzerő lehetne a turisták számára, akik térségünkben mindössze pár napot töltenek el” – magyarázza Pál Zoltán. A helyiek tudatosan keresik fel jótékony hatása miatt a mofettákat, miközben az ország más részeiben élők nem ismerik ezek használati módját, ezért ódzkodnak tőle.

A szakember úgy látja, széles körű tájékoztató kampányra lenne szükség ahhoz, hogy legalább az országban felfigyeljenek a mofettahasználat fontosságára. Ha idehaza elterjed a híre, akkor külföldön is jobban felfigyelnének a térség egyik legfontosabb vonzerejére.

Előnyben a felügyelt mofetták

Nehéz számszerűsíteni a gázfeltöréseket, hiszen Székelyföldön a kiépített helyek mellett az sem ritka, ha az ember patakmedret lát buborékolni a feltörő gázok miatt. Sok tehát a természetes állapotban lévő gázfeltörés, illetve az utóbbi időben bővült az olyan létesítmények sora, ahol felújított kezelőközpontok és egészségügyi személyzet áll a vendégek rendelkezésére. A két kategória között találhatóak azok a népi büdösgödrök, amelyeket többségében a fürdőépítő kaláka során állítottak helyre, de ellenőrizetlenül és ingyen használhatók. A szervezettséghez, a rendezettséghez és a felügyelethez szokott, zömében külföldi turisták biztonságérzetének jobb, ha felügyelt mofettába lépnek be – fogalmaz Pál Zoltán. Jellemzően a többnyelvű tájékoztató táblák hiánya is elijesztheti a látogatókat, vagy esetleg fel sem fogják, hogy milyen értékes és érdekes helyen járnak.

Székelyföld még fehér folt

„Székelyföld a külföldi turisták szemében még fehér folt. Hiába van Erdélyben, hiszen Erdély képe el van bitorolva a szász háromszög – Brassó, Szeben, Segesvár – által. Egy nagy ismeretlen folt vagyunk, a mentális térképen nem is létezünk. Székelyföldnek le kell bontania ezt a falat, amit nyugati oldalán építettek fel, hogy elszigeteljék” – fogalmaz a szakember.

Elismeri, az utóbbi néhány évben a székelyföldi elöljárók törekedtek arra, hogy az Erdélyben megforduló turisták közül egyre többen keressék fel a régiót, de az ide látogatók száma még mindig kevés. „Ahhoz képest, hogy több millió külföldi turista fordul meg évente Romániában – most a nem magyarországi vendégekre gondolok –, közülük kevesen érkeznek Székelyföldre. De ha el is jutna több csoport, jön a kérdés: mit mutassunk meg nekik, és erre mennyi idejük van? Mivel rendszerint egy-két napot töltenek itt, mérlegelni kell, hogy abba mi fér bele. Így megfelelő tájékoztató kampány híján nem biztos, hogy a mofettákra jut idő. Szóval rajtunk, a székelyföldi turisztikai üzeneteket formáló intézményektől és a turizmussal foglalkozó szolgáltatóktól is függ, hogy önképünkbe hova helyezzük be a mofettákat” – magyarázza Pál Zoltán.

 

Kiadvány a mofettákról
Kiadás előtt áll a Székelyföldi mofetták című könyv. A Kovászna Megyei Tanács támogatásával idén nyáron megjelenő ismeretterjesztő könyvben az általános bevezetőt dr. Incze Réka ökológus, a gyógyászati tudnivalókat dr. Tatár Márta kardiológus foglalta össze. A Kovászna megyei mofettákat Kisgyörgy Zoltán geológus mutatja be, a Hargita megyeiekről Jánosi Csaba és Berszán József geológusok, valamint Péter Éva vegyész számolnak be. Papucs András geológus felvillant pár irodalmi művet, amelyekben gázferedőkről olvashatnak az érdeklődők.

 

 

HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS