Magyar piacon az érmelléki zöldség

Kisréti Zsombor 2016. november 01., 21:27

Érmellék egyetlen zöldségfelvásárló vállalkozása magyarországi kereskedőknek értékesíti mintegy hetven termelő termékeit. Miközben a megtermelt uborka tízszeresét is el lehetne adni, nehezen nő a szerződéses beszállításra vállalkozó kisgazdák száma.

Magyar piacon az érmelléki zöldség
galéria
Fotó: Makkay József

Többször jártam az elmúlt években az Érmelléki Gazdák Egyesületének háza táján. Az Érmihályfalva környéki településeket hagyományosan zöldségtermesztéssel foglalkozó gazdák lakják. A zöldségtermesztésnek a Ceauşescu-rendszerben jó ázsiója volt: nem csak a környező nagyvárosok piacain lehetett jó árban értékesíteni uborkát, paradicsomot, paprikát vagy dinnyét, hanem az ország második legnagyobb konzervgyára, az érmihályfalvi nagyüzem – 30 zöldséges farmja mellett – a kisgazdáktól is felvásárolta a terményeket. Ennek a „paradicsomi” állapotnak már a vége. A konzervgyár csődjével a rendszerváltás óta egyre nehezebben értékesíthető zöldségeket felváltotta a szántföldi növénytermesztés teljesen gépesíthető gabonaválasztéka, ezek jövedelmezősége azonban igen változó. Megélni csak úgy lehet belőle, ha egy család több tíz hektár saját vagy bérelt termőföldön termel.

Mi legyen azokkal a kisgazdákkal, akik háztáji földterületeiken kiegészítő jövedelemre akarnak szert tenni? Ezt a kérdést a kistérségi gazdaegyesület elnöke, Ványi Attila is sokszor feltette az elmúlt években. Úgy tűnik, a vállalkozóbb szellemű gazdák számára egy olyan uborka- és fűszerpaprika-felvásárló vállalat jelenti a kiutat, amely a gazdaegyesület elképzelései szerint a közeljövőben a környék első gazdaszövetkezetévé alakulna át.

Érmelléki uborka és paprika Magyarországra

Vendéglátómmal, Ványi Atillával a román-magyar határhoz közel fekvő érsemjéni felvásárló telepre, Bányai Levente kisüzemébe látogatunk. Az uborkát válogató gépsor ütemes zúgása fogad: a falu zöldségtermelő kisgazdái hozzák ide kétnaponta a felvásárlásra kerülő árujukat. Az érsemjéni mellett hasonló átvevőközpontot működtet a Bányai-féle vállalkozás Érkörtvélyesen, Kiskerekiben, Érkeserűben, Székelyhídon és Szalárdon. A céggel szerződéses viszonyban álló gazdák áprilisban kapják meg az intenzív kordonos uborkatermesztéshez szükséges beruházást – fóliát, a csepegtetős öntözés csőrendszerét, műtrágyát és permetezőszereket –, az előlegként kapott fogyóanyagokat a cég a beadott zöldségmennyiség felvásárlói árából vonja le. A mintegy ötven termelő elégedett. Amíg az előleg le nem jár, a cég heti rendszerességgel az átvett uborka felét fizeti ki készpénzben, de a jó termelő már július végére törleszti adósságait, így az őszi szezon végéig tartó bevételei haszonnak számítanak.

„Ma Érmelléken ez az egyetlen zöldségfelvásárló cég, amely a kisgazdáktól vesz át uborkát és fűszerpaprikát. Egy magyarországi zöldségkereskedővel és zöldségtermelő szövetkezettel állunk partneri kapcsolatban: az uborka egyharmada a máriapócsi és a nyíregyházi konzervgyárba kerül, kétharmadát pedig Németországba, Szlovákiába és Csehországba exportálják” – magyarázza Bányai Levente.

Szövetkezni kellene

A Bányai család uborkatermesztése 2008-ban indult 200 folyóméteren, ma ennek a tízszeresénél tartanak. A vállalkozó szerint ez a területnagyság önmagában elegendő lenne egy gazdacsalád eltartásához: ez mindössze 20-25 ár intenzív zöldségtermesztést jelent. Kimutatások szerint egységnyi területen az uborkatermesztés hozza a legnagyobb hasznot. Aki szorgalmas, és betartja a cég szakembere által előírt termesztési technológiát, nem érik csalódások. A határ túloldalán, Magyarországon sok-sok faluközösség foglalkozik háztáji zöldségtermesztéssel. Érmelléken a kezdeményezés azonban még mindig gyerekcipőben jár: vendéglátóm szerint tavaly a magyarországi nagyvállalatnak átadott 250 tonnányi zöldség tízszeresét is értékesítette volna, azonban a helyi gazdaközösség lassan bővül. Ványi Attila úgy látja, ezen egy szövetkezet tudna érdemben lendíteni, Bányai Levente azonban visszafogottabb.

„Időnek kell eltelnie, amíg az emberek megszokják azt, hogy szerződéses rendszerben sokkal kifizetődőbb termelni, mintha kimennének a piacra, ahol vagy eladják vagy sem terményeiket. A szövetkezettel nálunk még mindig sok a fenntartás. Mondok egy egyszerű példát: ha alakítunk egy értékesítési szövetkezetet, és megegyezünk abban, hogy napi rendszerességgel mennyi árut szállítunk be, mindig lesz olyan gazda, aki felfedezi, hogy a közeli piacon 50 banival drágábban el tudja adni a paradicsomot. Azzal már nem számol, hogy a szövetkezet akkor is kifizeti áruját, ha a piacon már nem tudja értékesíteni. Szóval, ebbe a szövetkezeti munkába bele kell szokni” – magyarázza az érsemjéni vállalkozó.

Pedig a szövetkezéshez már Erdélyben sem kell felfedezni a spanyolviaszt. A nagybani magyarországi felvásárló éppenséggel egy négyszáz tagot számláló szövetkezetet működtet, amelynek hűtőháza van, és évről évre újabb beruházásokat hoz tető alá. A szövetkezeti tagok a termeléshez szükséges anyagokat jóval olcsóbban tudják beszerezni, tehát az értékesített zöldség után nagyobb a haszon, mint a szervezeten kívüli tagok esetében.

Hűtőházas fejlesztések

Az érmelléki kezdeményezés ebben a formában is egy sikertörténet, hiszen romániai felvásárló részéről már az önmagában szokatlan dolog, hogy beszállítóinak heti rendszerességgel fizet. A jelenlegi 55 uborkatermesztő és a 12 fűszerpaprika-termelői közösség tagjai, ha lassan is, de évről évre gyarapodnak. Uborkatermesztők esetében az átlagos területnagyság a magyarországi átlagnak mintegy fele, azaz 400-500 folyóméter. A vállalkozó szerint a mai trendek mellett akkor lehetne előrelépésről beszélni, ha sikerülne egy hűtőházat építeni, ez viszont legalább százezer eurós beruházás. „Hűtőház birtokában lényegesen bővülnének a lehetőségeink. Nemcsak konzervgyárakkal, hanem üzletláncokkal is lehetne tárgyalni, és ennek függvényében sokkal több gazdával köthetnénk szerződést különböző zöldségfélék termesztésére, amire nagy tételekben van szükség a piacon. Továbblépési lehetőségek tehát vannak” – fogalmaz a vállalkozó. Úgy véli, a mai romániai piacon a kisgazdák számára sok babér nem terem. Aki talpon akar maradni, annak egyetlen lehetősége marad: közös értékesítési lehetőséget keresni.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.