HIRDETÉS
A romániai mezőgazdasági termelők úgy vannak a szövetkezettel, mint a nézők a híres bűnügyi sorozat főszereplőjének, Columbo hadnagynak a feleségével: sokat hallottak róla, de még senki nem látta. Igaz, hogy működő és jól teljesítő erdélyi szövetkezettel esélye van találkozni az embernek, de a két kezemen megszámolhatnám, hány ilyen üzemel Erdélyben. Papíron persze sokat bejegyeztek – tavaly a román mezőgazdasági minisztériumban pénzt lehetett erre pályázni –, a valóságban azonban a rendszerváltás utáni romániai szövetkezetek többsége soha nem működött. A szerencsés kivételek mégis arra világítanak rá, hogy ha a kezdeményezést felvállaló gazdaközösség próbálkozása túléli az indulás időszakát, akkor sikertörténetté válhat. 2013-ban, a Kolozs megyei Apahidán 16 taggal megalakult Kis-Szamos Rét Mezőgazdasági Szövetkezet ilyen történet. A közösségi vállalkozás tavalyi összforgalma félmillió euró volt.
A szövetkezet ügyintézőjével, Anca Marcuval a Kolozsvár határában fekvő AgroTransilvania nagybani mezőgazdasági zöldség- és gyümölcspiac egyik irodájában találkozom, közvetlenül a raktárépület mellett, ahova a gazdáknak kell beszállítaniuk a nagyáruházaknak leszerződött árut. A magyarul és románul folyó beszélgetés során megpróbáljuk számba venni az elmúlt hét esztendő fontosabb mozzanatait. Munkáját a közeli Kolozson óvónőként kezdő szövetkezeti menedzser, miután Kolozsváron elvégezte az egyetemet, kilenc évig Spanyolországban dolgozott szociális munkásként, majd hazatérve a szövetkezet szárba szökkenését elősegítő Civitas Alapítvány munkatársa lett. Négy évvel ezelőtt a szövetkezet őt alkalmazta ügyintézőnek. Anca Marcu a vegyes lakosságú Kolozson tanult meg folyékonyan magyarul, amire ma is büszke. A 13 tagú apahidai szövetkezetnek jelenleg két magyar tagja van.
„Amikor a Román–Amerikai Alapítvány kezdeményezésére hét évvel ezelőtt országszerte több szövetkezet is megalakult, induláskor nagy volt a lelkesedés.
– emlékezik az indulás körülményeire az ügyvezető. A szövetkezetben a Civitas Alapítvány is részt vállalt, segítette munkájukat.
A velük egyidőben alakult többi szövetkezet közül több megszűnt, vagy vegetál. A kezdetben apahidai és nemeszsuki gazdákkal bejegyzett szövetkezet tagjai is lassan kicserélődtek: többen visszaléptek és helyükbe újak jöttek. Anca Marcu feleleveníti a Kaufland áruházlánc egyik tisztviselőjének véleményét, aki évekkel később bevallotta: amikor 2013-ban megkötötték az első szerződést, a német kereskedelmi óriás nem jósolt nagy jövőt a Szamos-menti kezdeményezésnek.
Ehhez képest
az apahidai szövetkezet ma már a Kaufland, a Lidl és a Profi stabil közép-erdélyi zöldségbeszállítója.
A szövetkezetet az tartotta életben, hogy megalakulása után hat hónappal sikerült megkötni első szerződését a Kaufland üzletlánccal. Így a gazdák megbizonyosodtak arról, hogy jobban megéri közösen értékesíteni terményeiket, mint külön-külön piacolni. A legnagyobb forgalmú romániai áruházlánc évekig fejeskáposztát vásárolt az apahidai szövetkezettől. Később szerződést kötöttek a Lidl és a Profi üzletláncokkal is, így jelentősen bővült a zöldségválaszték.
Ma összesen 27 zöldségfélét termelnek, legnagyobb mennyiségben fehér- és vöröskáposztát, padlizsánt, paradicsomot, uborkát, cukkinit, karfiolt, gyökérzöldségeket, fehér- és piroskrumplit, de kapor, lestyán és más fűszernövény is szerepel a listán.
Marcu asszony elmagyarázza a munkamenetet: mindhárom áruházlánccal év elején vagy az előző esztendő végén egyeztetnek arról, hogy a gazdák mit tudnak kínálni az új esztendőben. A keretszerződésben rögzítik, hogy időszakonként milyen zöldségekre van szüksége az áruháznak. A részletes beszállítási tervek később, a szállítási idényben készülnek el heti rendszerességgel. „A gazdáktól kapott termények lajstromát minden hétfőn egyeztetem az áruházakkal, hogy a következő hétre mire van szükség. Csütörtökig mind a 13 szövetkezeti tagunk napi leosztásban megkapja a jövő hétre szóló szállítási listát: mikor, milyen és mekkora mennyiségű terményt kell beszállítania a szövetkezet lerakatába” – magyarázza az ügyintéző.
Az irodában készülnek el az árut jelölő címkék a beszállító gazda adataival. Minden szállítmányon szerepel az áru származásának helye, a termelő adatai, illetve a marosvásárhelyi élelmiszer-biztonsági laboratóriumban elvégzett bevizsgálás eredménye, amelyet a betakarítás elkezdésekor szerez meg tagjai számára a szövetkezet. A Lidl saját laboratóriumában külön megvizsgál minden szállítmányt: ha a megengedettnél magasabb vegyszermaradványt észlelnek, azt rögtön jelzik a szövetkezetnek. Marcu szerint ilyen gondjaik nem voltak, az viszont megesett, hogy a termelő mosószerrel letakarított asztalon csomagolta termékeit, és a Lidl visszajelzett, hogy a padlizsán héján vegyszert talált.
Mára az apahidai és nemeszsuki szövetkezeti tagok kiegészültek a szintén Kolozs megyei Aranyosegerbegy és a Maros megyei Maroskece néhány termelőjével. A legkisebb területen gazdálkodó szövetkezeti tag 58 áron termel, míg legnagyobb farmjuk, a maroskecei 30 hektárról hoz paradicsomot, paprikát, uborkát, padlizsánt és egyéb veteményt. Anca Marcu szerint a Kis-Szamos Rét Mezőgazdasági Szövetkezet mára a nagyáruházak megbízható beszállítójává vált, ezért biztos megélhetést nyújt gazdái számára.
– fogalmaz vendéglátóm.
A nagy területen termelő maroskecei magyar vállalkozó kivételével talán egyetlen szövetkezeti tagnak sem lenne esélye egyénileg bekerülni az áruházak beszállítói közé. Egyrészt a gazdák nem érik el az évi 100 ezer eurós forgalmat – az áruházak nem szívesen kötnek kisebb tételre szerződést –, másrészt a gazda nehezen tudná egymagában vállalni a többi beszállítási és élelmiszer-biztonsági feltételt. Marcu szerint a legtöbb áruház időben kifizeti a friss zöldség ellenértékét – a törvényi szabályozás szerint ez egy hét –, és az is fontos szempont, hogy a szövetkezettől nagy tételben jobb áron vásárolja fel, mint amit a gazda kapna érte a piacon, ha el tudná adni portékáját.
„A szövetkezet egyféle iskola is a termelők számára.Mindig tolmácsolom az áruházak elvárásait, amihez már hozzászoktak a gazdák. Ezek elsősorban minőségi, külalaki és mennyiségi elvárások. Ha mi betartjuk szerződéses kötelezettségeinket, akkor az áruházak ügyintézői is ennek megfelelően kezelnek minket.Ez a kapcsolat kölcsönös, elégedett vagyok” – összegzi tapasztalatát Ana Marcu. Az ellenőrzött áru a szövetkezet teherkocsijain jut el a három üzletlánc logisztikai raktáraiba Apahidára, Tordára és Radnótra.
Az ügyvezető tapasztalata szerint
az áruházláncok abban érdekeltek, hogy egyre több helyi termék is felkerüljön polcaikra, mert a vevő elsősorban ezeket keresi.
A helyben megtermelt zöldség a betakarítást követő napon már ott van a Kaufland, a Lidl vagy a Profi üzletek polcain: más az állaga és a minősége, mint a Lengyelországból, Törökországból vagy Spanyolországból érkezett zöldségeké.
Az ötéves adómentességet élvező apahidai szövetkezet a forgalomba kerülő termények árának 9 százalékából gazdálkodik, a pénz többi részét átutalják a gazdáknak. Minden termelő pontos kimutatást kap a szövetkezettől, hogy előző hónapban mennyit szállított és annak mennyi az ellenértéke. Anca Marcu szerint a tartós szövetkezeti munkának az átláthatóság az alapja.
Frissen megnyert pályázatuk alapján bónuszként megkapják éves forgalmuk tíz százalékát, az apahidai szövetkezet tagjai tehát elégedettek. Akik bevételeikből eddig minden évben fejlesztettek. A szülőktől átvett gazdaságokban eddig négy fiatal tagjuk több tízezer eurós ifjúgazda-támogatást nyert uniós pályázaton. Anca Marcu szerint a zöldségforgalmazás terén Romániában mintegy húsz hasonló szövetkezet működik.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
