Zenészek fogtak össze a Székelyföldért

Egyre több magyar előadóművész csatlakozik ahhoz a felhíváshoz, amely a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által tavaly május 7-én bejegyzett európai polgári kezdeményezés aláírására ösztönöz. Az SZNT kezdeményezése azért született, hogy az Európai Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezők eltökélt szándéka, hogy Székelyföldet is ilyen régióvá nyilvánítsák Európában. A következő hónapokban a hatékony mozgósítás a legfontosabb, hiszen a május 7-én véget érő aláírásgyűjtési kampány sikeréhez egymillió névjegy szükséges, a munka dandárja még hátra van.

Az aláírásgyűjtési kampányt felvállaló civilek nevében több ismert magyar zenészt kerestem meg, akik jelezték, részt vesznek az európai polgári kezdeményezés népszerűsítésében. Az alábbiakban a velük készült beszélgetésekből közlünk részleteket.

Varga Zsolt énekes szerint a székely kezdeményezés nem öncélú • Fotó: Kerecsen/Facebook

Pataky Attila, az EDDA frontembere szerint „Erdélynek és Székelyföldnek is kiemelkedő szerepe van abban, hogy meg tudjuk őrizni magyarságunkat. Fontosnak érzem, hogy mi is kiálljunk az erdélyiekéért és a székelyekért, de ugyanúgy a felvidéki, kárpátaljai vagy délvidéki magyarokért is.

A sajtón keresztül kérem őket, hogy írják alá és támogassák a kezdeményezést. Csak együtt tudjuk megoldani, hiszen egy nemzettest és egy lélek vagyunk” – fogalmazott megkeresésünkre a budapesti énekes.
A felvidéki Kerecsen zenekar képviseletében Varga Zsolt osztotta meg támogató gondolatait. „Ahhoz, hogy a kontinens meg tudja őrizni valós európai értékeit, fenn kell tartani a nemzeti régiókat. Európa valódi sokszínűségét csak ez garantálja. Az elmúlt századokban volt néhány kísérlet Európa »uniformizálására«, de egyik próbálkozás sem járt sikerrel, viszont katasztrofális következményei voltak. Bárhova néz az ember, azt látja, hogy önsorsrontó folyamatok indultak el. Az a fajta multikulturális rendszer, amit napi szinten sulykolnak, a gyakorlatban életképtelen. A magyarság és a székelység éppen olyan szerves része az európai kultúrának, mint bármelyik más nemzet. Ezért nem csupán egy székely vagy magyar nemzeti öncélú kezdeményezésről van szó. Remélhetőleg más nemzetek is csatlakoznak a felhíváshoz, saját jól felfogott érdekeik tudatában” – fogalmazott a felvidéki előadóművész.

Varga Miklós budapesti énekes szerint „a Földön élő minden magyarnak kötelessége magyar testvérein segíteni. Külön figyelemmel kell gondolnunk azon nemzettársainkra, akik önhibájukon kívül az ország határain kívül rekedtek. Nem is kérdés, hogy támogatni kell őket, és minden olyan ügyet, amely őket segíti”.

Varga Miklós azért is érzi fontosnak az európai polgári kezdeményezés melletti kiállását, mert nagyon szereti Erdélyt és azon belül Székelyföldet. Nagyra tartja a tiszteletbeli székely címet, amivel kitüntették.

Grandpierre Attila fizikus, kutató, író, a Vágtázó Halottkémek, a Vágtázó csodaszarvas és a Vágtázó Életerő együttesek alapítója az SZNT polgári kezdeményezésével kapcsolatban így fogalmazott: „tavaly megjelent Ősi Magyarország című könyvemben 11 tudomány segítségével igazolom, hogy a magyarság őshonos a Kárpát-medencében, és a székely nemzet őshonossága elsőrangú szerepet játszott a világtörténelemben a Selyemút mentén, és azonosítható a szkítákkal és a hunokkal. Az ősi székely jogszokások társadalomszerveződése a közjogon alapszik, eltérően a nyugati civilizációban ismert magánjogtól. A 21. században a székely jogszokások világtörténelmi jelentőségűvé válnak, mert a magánjogon alapuló nyugati civilizáció fenntarthatatlan, és csak egy új, közjogon alapuló civilizáció mentheti meg az emberiséget. A székely nemzet erősen őrzi ősi jogszokásait, őshagyományait.

A magyarországi kutató szerint a magyar nemzettudat válságban van. „Mindannyiunk legszemélyesebb magánügye és egyben közügy is, hogy visszanyerjük teljes lelki épségünket. A nemzettudat egyik jellemzője, hogy egyéni életünknél magasabb szintű életszerveződéshez tartozik, s így az egyént felemeli a nemzeti élet magaslatára. A nemzetet éppúgy az élő világegyetemből eredő kozmikus – ha úgy tetszik –, isteni teremtőerők éltetik és ösztönzik élete szebbé, jobbá, nemesebbé tételére, mint egyéni életünket. A nemzeti élet cselekvést, tetteket igényel. A nemzeti ügyek a nemzet minden tagjára mozgósító erővel hatnak, s ha nemzettudatunk ép, egész, és hallgat a közösségi lényünkből eredő belső ösztönzésre – s képes megvilágítani, miért fontos mindannyiunk számára az adott ügy –, akkor ez az erő bekerülhet a köztudatba és képes segítő erővé válni”.
A Vágtázó csodaszarvas részéről megszólalt Molnár Krisztina is. „Zenekarunk nem függ az aktuális politikai viszonyoktól. Létezésünk, zenénk alapja messzemenően felülírja e problémákat. A zene egyetemes világalkotó erő. Ezt az örökséget azoktól az őseinktől kaptuk, akik e világalkotásban, az élet átélésében jelen voltak. Ez a magyar, ázsiai, csuvas, csángó stb. népek zenéje. Üzenete a lélek szabadsága. Mentes a lehúzó és bénító erőktől. Ha van lehetőség elérni azt, hogy a múlt szelleme a jelenben is világítson, és a földön a nemzeti identitásukat megőrizhessék az emberek, akkor minden ügy megérdemli a támogatást”.

Kima Norbert, a Palmetta együttes tagja családjával is többször megfordult Székelyföldön • Fotó: Palmetta/Facebook

A Historica zenekar képviseletében Ézsaiás Péter énekes megkeresésünkre azt mondta, minden olyan ügyet támogat, ami a magyarság javát szolgálja. „Sokat járok Erdélybe, Székelyföldre, ismerem az ott élő barátaim problémáit. Fontosnak tartom, hogy megmaradjon a kultúránk, nyelvünk, hagyományunk a hétköznapok szintjén is. Ne csak sok száz éves épített örökségünket tudjuk felmutatni, hanem az élő, lüktető, tenni akaró közösségeket is. Fontos, hogy a fiataloknak legyen lehetőségük tanulni, dolgozni, normális jövedelemre szert tenni ott, ahol születtek, hogy ne hagyják el szülőföldjüket. Nem is az a baj, hogy elmennek, hanem hogy nem jönnek vissza. Ne okozzunk magunknak második Trianont”.
Ézsaiás bízik benne, hogy az ilyen nagyméretű megmozdulások fejlesztik a magyar nemzettudatot.

Minél több hír szól erről, annál jobban bekerülhet a közbeszédbe, a napi gondolataink közé. Számunkra a világ legszebb és legtökéletesebb helye a Kárpát-medence. Felháborít, amikor ismert emberek azt nyilatkozzák, hogy külföldön szégyellik magyarságukat! Én egy évig éltem az Egyesült Államokban, és nagyon büszke voltam arra, hogy magyar vagyok!”
A Romantikus Erőszak frontembere, Sziva Balázs Erdélyhez való kötődéséről beszélt. „Több mint 15 éve rendszeresen koncertezünk Székelyföldön. Tavaly március 16-án Székelyudvarhelyen léptünk fel az 1848-as szabadságharc hősei előtt tisztelegve, ahol a koncertünk végén Izsák Balázs, az SZNT elnöke szólt a fiatalokhoz. Az én családom is elszakított területről, a Délvidékről származik, így természetes, hogy támogatjuk a székelyek ügyét”.
A magyarországi énekes szerint, amikor 1994-ben elkezdtek zenélni, egy Nagy-Magyarország- pólóért is megvető, riadt vagy éppen értetlen tekintetek bámultak az emberre. Az azóta eltelt negyedszázad ebben sok változást hozott, és ehhez a nemzeti rockzenekarok is hozzátették a magukét.

A népdalfeldolgozásairól is ismert Palmetta zenekar énekese, Kima Norbert szintén az európai polgári kezdeményezés támogatására buzdít. „A népdalok és a magyar kultúra régen összefonódott. A zenekar tagjai számára fontos a magyarság és a nemzeti érték, ezért is állunk a kezdeményezés mellé, hiszen a felvidéki, délvidéki vagy erdélyi magyarok számára is alapvető kellene legyen önazonosságuk megőrzése”.

Biró Gergő

A szerző a polgári kezdeményezést népszerűsítő civil csapat tagja