Összmagyar agrárpolitika – Belánszky-Demkó Zsolt helyettes államtitkár a magyar-magyar mezőgazdasági kapcsolatokról

Makkay József 2020. június 11., 06:38

A magyar–román agrárkapcsolatok jól teljesítettek az elmúlt években. Ennek köszönhetően a magyar kormány sikerrel fejlesztette erdélyi falugazdász-hálózatát, és eredményes volt a négy éve indult erdélyi gazdaságfejlesztési program is. A felmerülő gondokat magyar–román gazdasági vegyes bizottság vizsgálja. A magyar–magyar együttműködésről, a bővülő agrárexportról és az uniós agrártámogatási kilátásokról Belánszky-Demkó Zsolt helyettes államtitkárral beszélgettünk, aki az Agrárminisztérium Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkárságát vezeti. Ide tartozik a külhoni magyarsággal foglalkozó Kárpát-medencei Együttműködések Főosztálya is.

Belánszky-Demkó Zsolt helyettes államtitkár: a székely gazdáktól a Kárpát-medencében is tanulhatnak Fotó: Agrárminisztérium

– Milyen feladatokat lát el az Agrárminisztérium keretében működő Kárpát-medencei Együttműködések Főosztálya?
– Az Agrárminisztérium 2012-ben kezdte el kiépíteni az érdekvédelmi tevékenységet is ellátó külhoni magyar civil agrárszervezetekkel való együttműködést. Azóta tudatos építkezés folyik, amelynek eredményeképpen mára a külhoni magyar agrárium teljes spektrumában tudunk segíteni, beleértve a helyi szervezeteket, az agrároktatást, valamint ennek elméleti és gyakorlati oldalát, a felnőttképzést, a gazdaságfejlesztést és számtalan más területet. Alapvető különbség a 2010 előtti időkhöz képest, hogy nem magyarországi, hanem összmagyar agrárpolitikában gondolkodunk. A sokrétű feladatot 2014-től önálló osztály, 2018 óta pedig önálló főosztály, a nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt működő Kárpát-medencei Együttműködések Főosztálya végzi a téma iránt elhivatott munkatársak bevonásával.

– Milyen tapasztalatai vannak az erdélyi magyar gazdák boldogulásáról?
– Egyre kedvezőbbek. A válaszhoz érdemes tudnunk, hogy számítások szerint Földünk népessége néhány évtizeden belül elérheti a kilencmilliárd főt. Ez egyben azt is jelenti, hogy a jelenleginél nagyságrendekkel több élelmiszert kell termelni ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű, vagyis egészséges és biztonságos táplálék jusson az emberek asztalára. A tömegtermelés mellett tehát fölértékelődnek a háztáji adottságok, amelyek Erdélyben kiválóak. A föld nem vándorol el, a belőle termő élelmiszer pedig nélkülözhetetlen eleme az emberiség, így a magyarság megmaradásának is.

Az erdélyi emberre különösen igaz, hogy megbecsüli az anyaföldet, mert tudja, hogy számos generációnak biztosított már megélhetést. Nekünk többek között az a dolgunk, hogy ebben a küzdelmében, hivatásában a segítségére legyünk.

A koronavírus-járvány közben és után is felértékelődik az élelmiszeripari függőségek csökkentése, és az önellátó, problémamegoldó képességek visszaszerzése. Az agrárium kiemelten fontos eszköztár kiegészítve a fenntartható erdőgazdálkodással, amely magas életminőséget tud biztosítani az erdélyi ember számára. Otthont lehet vele teremteni, értelmet adni az életnek. Nehéz feladat, mert kreativitás és szaktudás kell ahhoz, hogy piacképes, egészséges terméket lehessen előállítani.

Intenzív paradicsomtermesztés egy Maros megyei gazdánál. Jó úton halad az agrárágazat felzárkóztatása Fotó: Makkay József

– Lát-e pozitív elmozdulást a piacra történő termelésben? Jobban meg tudnak élni az erdélyi gazdák a mezőgazdaságból, mint egy-két évtizeddel ezelőtt?
– Bár van hova fejlődni, de egyre több pozitív jelet látunk, hogy csak néhány példát említsek. A védjegyek megjelenése – Székely termék, Góbé termék, a Partiumban a Szatmári termék – mind-mind a helyi termékek előnyben részesítését és fogyasztását javasolja az embereknek. Egyre több ellátási lánccal lehet találkozni és terjednek az internetes értékesítési felületek – például a www.szekelytermek.ro –, továbbá a helyi termékeket kínáló üzletek Kolozsváron és Székelyudvarhelyen. „Az egységben az erő” szellemében egyre több helyen fognak össze a gazdák. A közösség alapú gazdálkodás szép példáit láthatjuk Székelykeresztúron, Kézdivásárhelyen, Szépvízen vagy a Nagykárolyhoz közeli Csanáloson. Az összefogás szellemében készített termékek mind szélesebb piacokon terjednek.

Az emberek kezdik felismerni, hogy a sokszor olcsóbb importtermék kiváltható a hazai, azon belül is a helyi termékek megvásárlásával.

Ezzel saját közösségeiket, térségüket erősítik, ugyanis a helyi termelésnek és feldolgozásnak köszönhetően megmaradnak a munkahelyek, vagy éppen újak jönnek létre. Legyünk büszkék a helyire, a magunkéra! Becsüljük meg a sajátunkat, és válasszuk azt, amelyről tudjuk, hogy miből, milyen összetevőkből készült, nem pedig a bizonytalan forrású és összetevőjű alacsonyabb minőségű olcsóbb terméket. A jövőben is nemzedékek sorsa függ attól, hogy a földműveléssel foglalkozók boldogulni tudnak-e szülőföldjükön.

– Erdélyben négy éve indították el a gazdaságfejlesztési programot. Mi áll ennek a kezdeményezésnek a hátterében?
– A program a Külgazdasági és Külügyminisztérium szervezésében működik. A polgári kormány mindig is teljes magyar nemzetben gondolkodott, amely esetünkben nem azonos az anyaországgal, ugyanis annál jóval szélesebb, tágabb kört ölel fel. Ennek egyik első és legfontosabb megnyilvánulásaként a korábbi Alkotmányban a határon túli magyarok kapcsán megfogalmazott „felelősséget érez” kitétel helyett az új Alaptörvényben a „felelősséget visel” kifejezés szerepel. Ez jelentős különbség. A felelősségvállalás jellemzi a kormány valamennyi nemzetpolitikai cselekedetét. Az ország elmúlt időszakban végzett munkájának köszönhetően gazdaságunk immár van olyan erős, hogy a nemzetben gondolkodás elvét a gyakorlatba is átültethetjük, és a 2010 utáni évek nemzetpolitikáját jellemző kulturális és oktatási támogatásokon túlmenően a külhoni magyar családokat – egyebek mellett gazdaságfejlesztési programokon keresztül – közvetlenül is támogathatjuk. Valamennyi érintett térségben, így Erdélyben is a program kedvezményezettjei meghatározó részben az agrárágazat szereplői. Ez érthető, hiszen a magyarság döntő hányada vidéken él, és jelentős része az agráriumból, mezőgazdaságból, a földből tartja el családját. Mivel a föld helyben van, a program révén elnyert támogatások, és az ezekből megvalósuló beruházások helyben hasznosulnak, így megvalósul a kormány elsődleges nemzetpolitikai célja, a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradásának és boldogulásának előmozdítása.

– Milyen tapasztalatai vannak az erdélyi falugazdász-hálózatról?
– Ugyanezt a célt szolgálja az Agrárminisztérium által tavaly széles körben elindított Kárpát-medencei Falugazdász Program is. Az agrártárca kapcsolati hálójába tartozó mezőgazdasági civilszervezetek a kapcsolattartó, információátadó és érdekvédelmi szerepkörön túlmenően foglalkoztatják azt a több mint száz – Erdély-szerte 62 fő – falugazdászt, akinek az egyik legfontosabb feladata az EU-s támogatások lehívásához szükséges pályázati segítségnyújtás.
A források révén agrárvállalkozások fejlesztésére nyílik lehetőség, ez munkahelyeket teremt, és beindítja egy-egy magyarlakta kistérség, helyi közösség gazdasági életét.
A falugazdászok ezen túlmenően – a teljesség igénye nélkül – vállalják a gazdaságok bejegyzésével kapcsolatos ügyintézést, figyelemmel kísérik a mezőgazdaságot érintő eszközbeszerzési, terményértékesítési lehetőségeket, amelyekről tájékoztatják az agrártevékenységet végző szereplőket.

Nemzetpolitikai és nemzetgazdasági jelentőséggel bír a Kárpát-medence magyar gazdatársadalmának és tevékenységének, illetve azoknak az életképes, minőségi élelmiszert előállító kis- és közepes agrárvállalkozásoknak a feltérképezése, amelyek révén a külhoni magyarság gazdasági ereje növelhető.

Ezen túlmenően a falugazdász hálózat továbbítja a gazdálkodók javaslatait, igényeit az érdekvédelmi szerepet is ellátó szakmai szervezeteken keresztül a különböző intézmények irányába. Mindezek mellett a legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy immár van stabil, jól kiépített és szakmailag is megfelelő, intézményesített érdekképviselete a határon túli magyar gazdálkodókat túlnyomórészt jellemző kis- és középgazdálkodói rétegnek, amely a 2014–2020-as költségvetési ciklus utáni uniós agrártámogatások körüli bizonytalanságok miatt is rendkívüli fontosságú. Az eddigi tapasztalatok, visszajelzések rendkívül pozitívak. A gazdálkodók egyre nagyobb számban ismerik fel a program jelentőségét, egyre többen fordulnak a falugazdászokhoz segítségért, legyen az szakmai vagy pénzügyi jellegű. Sajnos még léteznek olyan magyarlakta területek, ahová a program révén nem jutottunk el. Ennek orvoslására a jövőben – természetesen a gazdasági helyzettől függően – tervezzük a létszám-, és forrásbővítést, ugyanis nem engedhetjük meg magunknak, hogy egyetlen magyar gazda is hátrányt szenvedjen az információhiány miatt.

– Az elmúlt években sok próbálkozás történt a Kárpát-medencei gazdatársadalom közötti kapcsolatépítésre. Mekkora az érdeklődés a magyar–magyar gazdakapcsolatok iránt?
– Az agrártárca látókörében lévő civil kapcsolati háló valóban védőernyőként működik, amely alatt azt értem, hogy az érintett szervezetek keresik egymást, eljárnak egymás rendezvényeire, figyelemmel kísérik egymás tevékenységét, kicserélik tapasztalataikat. A székely gazdák például számos területen mintaként szolgálnak a délvidéki, felvidéki, kárpátaljai gazdák számára, gondoljunk csak a Székely termék, Góbé termék védjegyekre, vagy az összefogás, szövetkezés jó példáira Székelykeresztúron, Csíkcsomortánban. Ami a közös rendezvényeket illeti, bár az elmúlt évek állhatatos munkájának köszönhetően javult a helyzet, továbbra is problémát okoz, hogy a határon túli, köztük a kitűnő erdélyi magyar termékek még mindig nem ismertek kellő mértékben, fejlesztésre és ajánlásra szorulnak az anyaországban és a külhoni térségekben egyaránt.

Ezért karoltuk fel a helyi termelőket, és a különböző kiállításokon, vásárokon segítjük őket termékeik bemutatásában. Minden eszközzel támogatjuk fennmaradásukat lehetőséget biztosítva ezzel is az értékes helyi ízek piacon maradására.

Ennek egyik leglátványosabb megnyilvánulása, hogy az anyaország legjelentősebb agrárszakmai kiállításán, az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon 2013 óta egyre bővülő mértékben, egyre szélesebb termékkörrel mutatjuk be a Kárpát-medence magyar gasztronómiáját, ízvilágát és kultúráját. A külhoni magyar gazdák tavaly 600 négyzetméteren mutatták be és népszerűsítették termékeiket. A minden eddiginél impozánsabb standot ékesítette például faragott székelykapu, kalotaszegi szoba, délvidéki paraszti konyha, szövőszék. Továbbá olyan ma már szinte elfeledett mesterségek is megelevenedtek, mint a fazekasság, seprűkötés, illetve bemutatkozott egy-egy gyapjú ékszerkészítő és zsindelyhasító is. 2012-től minden év december 5-én megrendezzük a Kárpát-medence legnagyobb – a tavaly közel 300 fő részvételével megtartott – agrárszakmai rendezvényét, a Kárpát-medencei Összefogás Fórumát. A rendezvény az anyaország és külhoni agrárium szakembereinek, a gazdaszervezetek vezetőinek, illetve a térségek magyar szakpolitikusainak részvételével zajlik. Célja az egész éves számadás, a következtetések levonása, a szakmai kapcsolatok további építése, bővítése, illetve a következő évi feladatok kijelölése és a Kárpát-medencei Gazdasági Térség agrároldalról történő megerősítése. E rendezvények iránt mind Erdélyből, mind a többi elszakított térségből óriási az érdeklődés, mert tudják, hogy a hasznos szakmai információk megszerzésén, kereskedelmi kapcsolatok kialakításán vagy különféle megállapodások megkötésén túlmenően valami olyat is kapnak, amely pénzben nem kifejezhető, ez pedig az összetartozás élményének megélése, hatalmas lelki feltöltődés.

Laskovics István érmelléki falugazdász (középen) egy sajtkészítő tanfolyamon. A falugazdász program sikertörténet Fotó: Sütő Éva

– A koronavírus-járvány mennyire befolyásolja munkájukat a határokon átnyúló kapcsolatokban?
– A világjárvány felelősséget és roppant feladatot ró mindnyájunkra, következtében pedig nemzetünk egészét érintő nehézségek sorával kell szembenéznünk. Ugyanakkor – a globalizáció miatt – számítanunk kell rá, hogy hasonló veszélyhelyzetek a jövendőben időről-időre bekövetkezhetnek. Bár világunk lelassult, de nem állt meg. A mezőgazdasági munkálatok folynak, a magyar társadalom, illetve a külhoni magyar közösségek élelmezését biztosítani kell, és ehhez a több tízmillió ember kiváló minőségű élelmiszerrel való ellátására is képes Kárpát-medencében minden feltétel adott. Az Agrárminisztérium természetesen a járványhelyzetben is minden lehetséges módon segíti a külhoni magyar közösségeket. Bár a nadrágszíjat szorosabbra kellett húzni, továbbra is minden lehetséges eszközzel támogatjuk a külhoni, köztük természetesen az erdélyi magyar gazdálkodók érdekképviseletét ellátó agrár civil szervezetek munkáját. Jó hír, hogy a Kárpát-medencei Falugazdász Program pénzügyi háttere a jelen nehéz körülmények közepette is biztosított, ezen szervezetek, illetve a falugazdászok által végzett feladatok továbbra is fajsúlyos elemét képezik az Agrárminisztérium külhoni magyar agrárszereplőket – különösen a kis- és közepes gazdálkodókat – érintő munkájának. Természetesen az ő tevékenységük is átalakult, munkavégzésük, köztük a gazdákkal való kapcsolattartás elektronikus formában, illetve telefonon keresztül történik. Bár a tavaszi hónapokra tervezett sok szakmai rendezvényt kellett elhalasztani, néhányat online is sikerült megszervezni, továbbá a falugazdászok képzése is a világhálón történik. Külön felhívtuk mind a gazdaszervezetek, mind a falugazdászok figyelmét, hogy még több időt fordítsanak az aktuális pályázatok nyomon követésére, illetve gazdákhoz történő eljuttatására, a szaktudás gyarapítására, szakcikkek írására és olvasására.

– Hogyan látja a magyar–román agrárkapcsolatok helyzetét?

Románia a második legfontosabb agrárkereskedelmi partnerünk Németország után, így különösen fontos számunkra.

Külkereskedelmi forgalmunkban egyértelműen az export dominál. A román piacra legnagyobb értékben az állatok etetésére szolgáló készítmények és takarmányok, sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva, nem denaturált alkohol, búza, baromfihús, tej, tejszín és ásványvíz kerül. A Romániával folytatott agrárkülkereskedelmi forgalmunkban kivitelünk az elmúlt négy évben 900 és 1200 millió euró között, behozatalunk 250 és 300 millió euró között mozgott. Egyenlegünk az utolsó négy évben pozitív volt, 674 és 860 millió euró között alakult. 2019-ben kivitelünk 16 százalékkal (165 millió euró), behozatalunk pedig 8 százalékkal (27 millió euró) nőtt 2018-hoz képest.

– Milyen a kapcsolattartásuk a román szakminisztériummal?
– Agrárkereskedelmünk említett volumenére és a magyar–román reláció komplexitására – különösen a romániai magyar közösség kiemelt nemzetpolitikai jelentőségére való – tekintettel is folyamatos a kapcsolatunk a román mezőgazdasági, környezetügyi, vízügyi és erdőgazdálkodási szakpolitika képviselőivel, az agrár- és környezetügyekért felelős minisztériumok, az országos hatóságok, a fontosabb mezőgazdasági szakmai szervezetek munkatársaival, a nemzetpolitikai szempontból fontos erdélyi gazdaszervezetekkel, szakmapolitikai képviselőkkel és gazdasági szereplőkkel. Románia 2007-es uniós csatlakozása óta folyamatos az európai uniós ügyekben és az álláspontok közös kialakításában való szakértői egyeztetés, például a KAP-reform tekintetében, vagy Kelet-Közép-Európa számára fontos témákban, mint a BIOEAST kezdeményezés. Románia 2019. első félévében betöltött európai uniós elnöksége alatt a legmagasabb szintekig képviseltük az Agrárminisztériumot a magyar agrárpolitika vezető döntéshozóival. Kétoldalú kapcsolataink tekintetében Románia az agrárügyekben megszokott V4+4 formációnak egyre inkább állandó résztvevője.

Rendszeresek a legfelsőbb szintű egyeztetések is a két tárca között.

Nagy István agrárminiszter idén január 17-én a Berlini Nemzetközi Zöld Hét kapcsán egyeztetett Nechita-Adrian Oros mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszterrel a sertéspestis és a madárinfluenza járványügyi helyzetről. Amint a COVID járványügyi helyzet megengedi, Nagy István miniszter kész találkozni Oros miniszter úrral, folytatni a januárban elkezdett párbeszédet, ugyanis sok közös témánk van.
A román hatósággal tavaly sikeresen kötöttünk olyan kétoldalú megállapodást, amely az uniós jogszabályok alapján lehetővé teszi, hogy a magyarországi ún. Part II területről – ahol az afrikai sertéspestis vaddisznókban van jelen – meghatározott feltételekkel élő sertést lehessen kiszállítani azon román területekre, ahol a betegség vaddisznókban és/vagy házisertésekben fellelhető. Továbbra is együttműködünk szakmai szinten a román szervekkel, a betegséggel kapcsolatban. Örömmel vesszük, hogy fellendülnek a kétoldalú gazdasági kapcsolatok, amit a külügyminiszterek május 26-i találkozóján is megerősítettek. Újraindul a gazdasági vegyes bizottság tevékenysége is, melynek keretében kész vagyunk a szakértői szintű együttműködésre.

– Az Európai Unió szintjén kemény viták övezik a következő hét éves időszak uniós büdzséjét. Mennyire van egységes kelet-európai álláspont arról, hogy az agrártámogatások mértéke ne csökkenjen?
– A kelet-európai és balti országok mezőgazdasági miniszterei február 24-i, Varsóban aláírt közös nyilatkozatukban erősítették meg, hogy az Európai Unió klímavédelmi vállalásainak teljesítéséhez elengedhetetlen a Közös Agrárpolitikára fordítható források szinten tartása. Az aláírók – köztük Magyarország és Románia – egyetértettek abban, hogy a mezőgazdaságnak is hozzá kell járulnia az Unió környezet- és klímavédelmi célkitűzéseinek megvalósulásához, a többletvállalásokhoz azonban megfelelő nagyságú KAP-költségvetésre van szükség. A környezet- és klímavédelmi ambíciószint emelése nem eredményezheti az európai mezőgazdaság versenyképességének romlását, a gazdák adminisztratív terheinek növekedését.

Azzal a meghatározó nyugati tagállamok is egyetértenek, hogy a Zöld Megállapodásból fakadó, megnövelt kihívások csak megfelelő költségvetési források biztosításával fogadhatók el,

amint azt a januárban bemutatott közös francia–német–spanyol agrárminiszteri nyilatkozat is kiemeli. A koronavírus járvány okozta helyzet még jobban rávilágított a gazdálkodók és az agrár-élelmiszeripari ágazat létfontosságú szerepére az európai élelmezésbiztonság és az élelmiszer-ellátás fenntartásában, ezért a járvány mezőgazdasági hatásainak csökkentését sürgetve 27 tagállam közös nyilatkozatában az erős jövőbeli KAP szerepét hangsúlyozta. Olyan szabályozásra van tehát szükségünk, amelyre a gazdák nem büntetésként, hanem lehetőségként tekintenek. Nem kérhetünk többet a gazdáktól többletforrások nélkül, pláne nem úgy, hogy közben csökkennek a források. Ezért Magyarország határozott álláspontja, hogy az agrárium állóképességének megőrzéséhez további uniós forrásokat kell biztosítani az EU költségvetésében.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Tájékoztatás a sütik használatáról

A Príma Press Kft. által üzemeltetett erdelyinaplo.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

Az erdelyinaplo.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID erdelyinaplo.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ erdelyinaplo.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Statisztikai célú sütik

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A statisztikai célú sütik által gyűjtött információk arra vonatkoznak, hogy pl. a látogató az oldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett nyitott meg, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje stb.

A felhasználónak lehetősége van a normál, illetve anonimizált beállítás közül választani.

Például, a Google Analytics IP-anonimizálási funkciója az IPv4-felhasználók IP-címének utolsó oktettjét, illetve az IPv6-címek utolsó 80 bitjét nem sokkal a cím Analytics adatgyűjtő hálózatba kerülése után nullára állítja a memóriában. Ilyen esetben a rendszer soha nem írja lemezre a teljes IP-címet.

Statisztikai célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV

Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

Statisztikai célú sütik:

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – minden funkció aktiválásra kerül

ANONIM – a társadalmi-demográfiai funkciókat inaktiválódnak, és az IP-cím anonimizálásra kerül

Statisztikai célú sütik listája: _ga, _gat, _gid.

 

ANONIM
NORMÁL

Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.