Most légy okos, Domokos! – beolvadás veszélyezteti a Lápos-vidéki magyar szórványt Máramarosban

Szucher Ervin 2022. szeptember 29., 07:04 utolsó módosítás: 2022. szeptember 29., 07:17

Sem 1848 perzselő lángjai, sem a hatalomváltást hozó világégések, de még csak a kommunisták olvasztótégelye sem volt képes felszámolni a Lápos-vidék mindmáig egyedülálló magyar szigetét. Az egykori Bánfi-uradalom népe, Domokos jól tartja magát. Hogy meddig? – a kérdést az idősebb nemzedék teszi fel egyre nagyobb aggodalommal, a fiatalság meg szinte egyáltalán. 

Most légy okos, Domokos! – beolvadás veszélyezteti a Lápos-vidéki magyar szórványt Máramarosban
galéria
Domokosi gyerkőcök: sokan vannak és mégis kevesen Fotó: Kohán Félix Norbert

Nem Máramaros, ám a megyésítés óta mégis ide tartozik. Nem Mezőség, de lakói azt a nyelvjárást használják, „cukrat” kérve a boltban és „paradicsamat” kínálva a piacon. Nem Kalotaszeg, viszont a második világháborúban újjáépített faerkélyes, négy fiatornyos református temploma mégis az ottaniakra hasonlít. Ez Domokos, az először a 14. században említett falu, ahová szinte bármilyen irányból dombokról ereszkedve érkezik az utazó. A templom már kilométerekről jelzi a magyar református sziget létét a Lápos-vidék nagy román tengerében.
Ezzel a képpel és helyzettel szembesült 1976-ban Molnár Judit is, aki friss végzősként, a tanítói állás elfoglalására csöppent a faluba. Amint meséli, annak idején két okból választotta ezt a hivatást: egyrészt szerette a gyerekeket, másrészt tudta, hogy csak így kerülheti el a román vidékre való kihelyezést. A Szilágyságban töltött gyermekkor és a székelyudvarhelyi diákévek után még így is hideg zuhanyként élte meg a Lápos-vidékkel való találkozását.
„Addig életemben nem hallottam Domokosról, pedig a megyésítés után szülőfalum, Monó is – akárcsak Domokos – Máramaros megyébe került. Elfoglaltam az állásomat, és meg voltam győződve, legrosszabb esetben a tanév végét érem meg itt, de ha lehet, még a kicsengetés előtt hazakerülök” – idézi fel a 45 esztendővel ezelőtti történetet Jutka néni. A fiatal pedagógusban még annyira friss volt az őseitől hallott mondás, miszerint „aki a Cibles vizét issza, annak szíve vágyik vissza”, hogy elképzelhetetlennek tartotta, ő ne a közigazgatásilag Sülelmedhez tartozó szeretett szülőfalujában vagy környékén tanítson. Mindaddig, amíg egy szép őszi napon, farakás közben meg nem ismerte leendő férjét, Istvánt.
„Sopánkodott is édesanyám, mondván, hogy mifelénk annyi talpraesett legény van, neked meg Lápos mellőli férj kell!”

A domokosiak hamar befogadták a fiatal pedagógust, s bár nehezen szokta meg a csípős teleket, a kukoricából főzött pálinkát és a gyümölcsök fura ízét, megszerette a falut és lakóit.

Fiatal végzősként Molnár Judit tanító néni egyetlen tanévre jött Domokosra, ahhoz, hogy végül itt ragadjon Fotó: Szucher Ervin

A tanítás kitöltötte az életét, hiszen húsz-harminc, olykor negyven gyerek is nyüzsgött egy-egy osztályban. Ráadásul Magyarláposon is működött elemi iskola. Molnár Judit nyugdíjazása után sem ült karba tett kézzel; olyan, mint a jó pap, aki holtig tanul. Meséli, ő legutóbb a nemezelés titkaival ismerkedett, és nem is akárhogyan. Nem csupán a technikája, hanem a fonásnál meg a szövésnél is ősibb mesterség története is érdekelte. Ezt egy kétéves nádudvari felnőttképzőn sajátította el, tudását azóta szívesen osztja meg gyermek- és felnőtt körökben egyaránt.
Az ízig-vérig pedagógus Jutka tanító néni az évtizedek során tősgyökeres domokosivá vált. A faluban két tányért nem lehetett összecsapni anélkül, hogy az egyiket ne ő tartotta volna a kezében. Ma már mindez a múlté; az idő nemcsak a tanító néni, hanem a hajdani pezsgő élet fölött is eljárt.

Az „érvényesülés nyelvén” hozott szülői döntések

A tőszomszédságban fekvő kisvárosban felszámolódott az anyanyelvi oktatás, Domokoson pedig összevont osztályokba zsugorodott. A felső tagozaton mindössze tizenhatan tanulnak úgy, hogy közöttük egyetlen hetedik osztályos sincs. Az a kevés kisdiák, aki elballag a nyolcadikból, a középiskolát román nyelven folytatja. Volt egy időszak, amikor a szülők szívesen küldték serdülőkorú gyermeküket a nagybányai önálló magyar tannyelvű gimnáziumba, a Németh Lászlóba, azonban állítólag a bentlakási civódások miatt a domokosiak lassan kikoptak onnan. Szatmárnémeti és Zilah is járható útnak bizonyult, de a távolság miatt az ottani gimnáziumokból is elmaradoztak a domokosi ifjak.

Ma már az is nagy szó Domokoson, ha a diák anyanyelvén végzi az első nyolc osztályt.

Érdekes, általában a vegyes házasságokban felnövő gyermekeket magyar tagozatra íratják, a színmagyar családban élőket meg Láposra küldik, a román iskolába. Hiába bizonygatom eredményekkel, hogy a gyermek könnyebben tanul anyanyelvén, a szülők nem akarják megérteni. Érvényesüljön az életben, de ahhoz meg kell ismernie az állam nyelvét! – ez a replikájuk, miközben fel sem merül bennük, hogy előbb az anyanyelvét kellene megismernie” – neheztel a fordított logika szerint működő falubeliekre a nyugalmazott pedagógus.
A nyelvromlás ékes példája az idei konfirmáción kialakult egyedi helyzet. Nem a mezőségi tájszólás vagy a román jövevényszavak jelentik a gondot. A helyi református gyülekezet történetében először fordult elő, hogy az egyik ifjú azért nem tehetett személyes vallástételt Krisztus és Isten egyháza mellett, mert nem ismeri az anyanyelvét.     

A magyar–magyar összetartás árnyoldalai és szárnyvonalai

Ami a vallásos ünnepeket illeti, az idősebb domokosiak határozottan állítják: az egyházellenes kommunista diktatúra alatt többen töltötték meg a templomot, mint manapság. Ugyanaz a helyzet a kultúrműsorok alkalmával is. Amíg hajdanán az ajtóban is álltak a későn érkező érdeklődők, manapság már annak is örülni kell, ha a terem félig megtelik. Pedig a múlt kötelezne. A tantárgyversenyeken és honismereti vetélkedőkön elért eredmények, a kis mesemondók és szavalók, a náluk egy-két nemzedékkel idősebb színjátszók sikerei, a Szivárvány néptánccsoport sorozatos fellépései, a kirándulásokon, cserkésztáborokban gyűjtött élmények, hogy a régmúlt egyetlen kitörési lehetőségét jelentő Megéneklünk Románia! fesztiválon szerzett díjakról ne is beszéljünk – mind Domokos hírnevét vitték a nagyvilágba. Erre már csak azért is volt oly nagy szükség, mert az erdélyi magyarok többségének Domokos szinte egyértelműen Csíkszentdomokost jelenti.

Nem egyszer jártuk meg, hogy összemostak a székely községgel.

Sok évvel ezelőtt egy székelyudvarhelyi néptáncvetélkedőn Könczei mester gratulált, de hozzátette: amit mi előadtunk, az nem domokosi tánc. Márpedig az! – vágtam rá, de ő nem engedett a magáéból. Így folyt a vita mindaddig, amíg ki nem derült, hogy ő Csíkszentdomokosra gondolt, mert a Lápos mellőli Domokosról nem is hallott. Jól elnevettük a történteket…” – eleveníti fel a hosszú évekkel ezelőtt történt félreértést a nyugalmazott tanítónő. A közelmúltban az anyaország külképviselete is összekeverte a két magyar települést. A külügy a felcsíki nagyközségbe postázta az esküt letett Lápos-menti domokosiak állampolgársági okiratait.
Az egykori pezsgő közösségi élet hanyatlását mi sem jellemzi jobban, mint az a szomorú megállapítás, miszerint a mai nemzedéknek nemhogy művelődési eseményekre, de még esküvőkre vagy keresztelőkre sem kell a kultúrotthon.

Szász János „Balla” a megkopott identitástudara panaszkodik Fotó: Szucher Ervin

„A tanító néni sem fiatal, én is hetvenéves vén szivar vagyok, mégis tőlünk várják, hogy szervezzünk hol ezt, hol azt. Ha meg sikerül összehozni valamit, el sem jönnek. Esetenként még akkor sem, ha ingyenes a belépő” – panaszkodik a fura helyzetre a környéken Ballaként ismert Szász János. A valamikor vasesztergályosként dolgozó, ám mindig is természetbarát, gondolkodó és írogató ember hírében álló férfi, aki a civilizációtól távolabb kialakított otthonában most éppen a falu monográfiáján dolgozik, az idősebb generáció képviselőivel együtt úgy érzi, igencsak megkopott a magyar öntudat.

Létezik egy kisebb mag, amely nem marad le szinte egyetlen egyházi és világi eseményről sem, a település többi lakóját azonban a közösségi élet hidegen hagyja. Pedig a szinte ezer fős falu több mint nyolcszáz magyarjából igazán futná…

És hogy a mennyiség nem jelent feltétlenül minőséget, azt Németh Zoltán, a négy mandátumot lehúzott önkormányzati képviselő tudja igazolni. Bár nem szeret szennyest teregetni, a keserűség mégis kitör a sokáig helyi RMDSZ-elnökként működő nyugdíjas asztalosból. Mint meséli, egykoron a domokosi magyarok rendszerint a zsidóknak adták el a földjeiket, ma a románoknak kínálgatják. Így szivárognak be lassan, de biztosan a dombokról az alsószőcsiek és rogoziak, azoknak az utódai, akik 1848-ban felgyújtották és szétdúlták Domokost.
Nem vitás, az idő sok mindenre gyógyírként szolgál, de talán ennél is fontosabb elv a helyiek számára, hogy az üzlet az üzlet. Amióta beköszöntött az eredeti demokrácia, nagy úrrá vált a pénz, pontosabban az, aki többet kínál belőle. Csakhogy! „Amikor a református gyülekezet gondnoka voltam, hoztunk egy határozatot: akinek eladó földje, telke van, előbb jöjjön az egyházhoz. Ha nem tudunk annyit ajánlani, amennyit kínál más, adja oda annak. De legalább próbáljuk megőrizni a falunak… Sajnos az emberek nem jönnek, inkább egyből a román vevőkkel üzletelnek. A hírekben azt látjuk, hogy az oltyánok azzal vigasztalódnak, hogy ha meghal a szomszéd kecskéje, és közben nem vesszük észre, hogy mi, domokosi magyarok is olyanokká váltunk” – fakad ki a férfi.

A helyi gazdák valamikor nemhogy a termőföldet nem árulták idegennek, de még a menyecskét sem adták bárkinek.

Az endogámia igencsak erős gyökerekkel rendelkezett a faluban. Tagadhatatlan, e párválasztási gyakorlat mentette meg a települést attól, hogy sok más erdélyi magyar kis falu sorsára jusson. Ott, ahol még földrajzi törésvonalak is léteznek, hiszen nem mindegy, hogy az alsó utcából származol és zsoszánynak neveznek, vagy a felső utcában laksz, és akkor szuszány vagy. Nos egy ilyen vidéki településen nem is olyan régen még szinte elképzelhetetlen volt, hogy valaki vegyes házasságot kössön.
A jellegzetes magyar–magyar „összefogásnak” egy szárnyvonala is van Domokos és Magyarlápos között. Ez leginkább az oktatási területen nyilvánul meg. Az iskolák, illetve magyar tagozatok fenntartása érdekében észszerűbbnek tűnne, ha a láposi gyerekek a domokosi iskolába járnának. A polgármesteri hivatal iskolabuszt biztosítana az oda-vissza összesen nyolc-tíz kilométeres ingázásra. A magyarláposi szülők azonban hallani sem akarnak arról, hogy gyermekük vidéki oktatási intézménybe járjon. „A láposi magyarok városiak, a domokosiak falusiak. Ezt ők lépten-nyomon éreztetik és hangsúlyozzák. Tisztelet a kivételnek” – állítja Németh Zoltán. Majd ragozni kezdi: a láposi magyar szülőket leginkább az zavarná, ha a nyolcadikat nálunk végzett gyermekük oklevelére Domokos neve kerülne és nem a városé.   

Domokos ékszere, a faerkélyes, négy fiatornyos református templom Fotó: Kohán Félix Norbert
Láposon is alkalmazták volna a vásárhelyi forgatókönyvet

Mindeközben a magyar többségnek semmi gondja a helyi, mintegy százfőnyi román kisebbséggel. A két közösség tiszteletben megfér egymás mellett; nem csak a magyarok beszélik az állam nyelvét, a románok is megtanultak magyarul. Bozgorozás és bocskorozás nincs. Ha a bizalmatlanság fel is üti nagy ritkán a fejét, azt kívülálló személyek gerjesztik. Mint például 1990 márciusában, amikor a falufelelősi feladatokkal megbízott Németh Zoltánt behívatták a rendőrségre. „Arról faggattak, igaz-e, hogy a domokosi magyarok ki akarjuk fosztani a fegyverraktárt és be akarunk törni Láposra?” – idézi fel a hatósági kérdést, amely egyszerre volt röhejes és siralmas. Méghogy egy kis magyar sziget veszélyt jelentett volna a román tengerre! Ha a karhatalom így gondolkodott,

nincs miért csodálkozni azon, hogy a Domokostól húszpercnyi autóútra lévő tőkési románok tömege már arra készült, hogy szükség esetén – azaz beintésre – rátör a falura.

Érdekes, bár el sem kellene csodálkoznunk azon, hogy Marosvásárhely fekete márciusának szekus forgatókönyve több példányban készült.
Az eltelt harminc év alatt a Lápos vidékén is némileg fordult a világ, a fejek lehiggadtak, az agyak beértek. Azonban még így is a magyarláposi polgármester és a megyei utászok jóindulatán múlik, hogy betartják-e a két évtizedes múltra visszatekintő közigazgatási törvényt, vagy sem, és méltóztatnak-e kihelyezni a mindössze Dămăcușeni-ként megjelölt falu határába a kétnyelvű helységnévtáblát. Merthogy az ilyesmi – vérmérséklettől függően – csak tárgyalás, kunyerálás, netán asztalra csapás után válik egyértelművé. Mint ahogy az is, hogy az önkormányzat pénztárából a magyar egyházak irányába csöppenjen valami támogatás, miközben az ortodoxok felé magától értetődően csordogál. „Ezeket mind-mind ki kellett harcolni” – nyomatékosítja Németh.
Nem volt könnyű dolga Molnár Juditnak sem, amikor az egyik városi tanintézménytől a domokosi iskolát szerette volna leválasztani és önállósítani. Mint mondja, többször is fel kellett olvasnia a törvényt a helyi tanácsosoknak ahhoz, hogy nagy későre megértsék. A tanintézmény a teológiát végzett ásványtani kutató Benkő Ferencről való elnevezése is komoly türelemjátékot igényelt.

Egy fecske nem csinál tavaszt, de sajnos kettő sem

Óhatatlanul felmerül a kérdés: a távolabbi jövőben lesz-e egyáltalán kinek működtetni a környék leghíresebb magyarjáról elkeresztelt nyolcosztályos iskolát? Az egykézés már régóta divattá vált a domokosi családokban, más falu a környéken nincs, ahonnan magyar gyermekekkel lehetne pótolni az üresen maradt iskolapadokat. Ráadásul az ifjak zöme nem helyben képzeli el a jövőjét. Kohán Félix Norbert egyike azon kevés kivételeknek, akik a Lápos vidékén is jól érzik magukat. A 23 esztendős fiatalember is próbálkozott külföldön, de miután világossá vált, hogy a németországi munkáltatója átverte, egy hét után hazatért. Attól nem érzi kevesebbnek magát, hogy Kolozsváron művészfotót tanult, szülőfalujában és környékén viszont esküvők, keresztelők, cégrendezvények fényképezéséből kell megélnie.

Páll Albert RMDSZ-elnök hároméves külföldi kitérő után tért haza szülőfalujába Fotó: Kohán Félix Norbert

Hasonló utat járt be a nála idősebb Páll Albert is.

A testnevelő tanári, illetve sportmenedzseri diplomával rendelkező családapa három évet dolgozott Magyarországon, de amikor a kislánya elkezdett sírni a telefonba, pakolt és hazatelepedett.

„Boldog ember vagyok, mert itthon mindenem megvan, pontosabban itthon van meg mindenem: azaz a család” – mondja. Ő sem dolgozik a szakmájában, de azzal, amit tesz, elégedett. Pállnak a közösség előtt is sikerült kivívnia a tiszteletet, különben nem választották volna a helyi RMDSZ élére, és nem küldték volna a magyarláposi tanácsba. Most azon dolgozik, hogy minél több helyi fiatalt tartson itthon, ehhez viszont úgy érzi, beruházásokra és jól fizetett munkahelyekre volna szükség. A falubeliek többsége Láposra jár dolgozni, de több mint húszan Nagybányára kénytelenek ingázni. Azok száma, akik Nyugaton keresik a boldogulást, ennél lényegesen nagyobb. Hogy közülük hányan térnek majd haza? Nem nehéz kitalálni. Ilyen léptekben meddig sikerül megvédeni az etnikai és nyelvi szigetet a partot egyre inkább mosó, növekvő és sűrűsödő hullámoktól?

A riport a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) által nemrég kiadott Máramarosi színek, bányavidéki árnyalatok című kötetben jelent meg.  
0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Tájékoztatás a sütik használatáról

A Príma Press Kft. által üzemeltetett erdelyinaplo.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

Az erdelyinaplo.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID erdelyinaplo.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ erdelyinaplo.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Statisztikai célú sütik

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A statisztikai célú sütik által gyűjtött információk arra vonatkoznak, hogy pl. a látogató az oldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett nyitott meg, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje stb.

A felhasználónak lehetősége van a normál, illetve anonimizált beállítás közül választani.

Például, a Google Analytics IP-anonimizálási funkciója az IPv4-felhasználók IP-címének utolsó oktettjét, illetve az IPv6-címek utolsó 80 bitjét nem sokkal a cím Analytics adatgyűjtő hálózatba kerülése után nullára állítja a memóriában. Ilyen esetben a rendszer soha nem írja lemezre a teljes IP-címet.

Statisztikai célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Statisztikai célú sütik:

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – minden funkció aktiválásra kerül

ANONIM – a társadalmi-demográfiai funkciókat inaktiválódnak, és az IP-cím anonimizálásra kerül

Statisztikai célú sütik listája: _ga, _gat, _gid.


ANONIM
NORMÁL
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport