HIRDETÉS
Kétféle Bethlen családot ismerünk, az iktári Bethleneket és a bethleni Bethleneket. A címerek jól megkülönböztethetőek, a bethleni címeren kígyó van, ezért nevezik bizonyos helyeken kígyós Bethleneknek, az iktári címeren két hattyú látható egy nyíllal átlőve, ők a hattyús Bethlenek – avat be már a beszélgetésünk elején a híres erdélyi családok történetébe Gergely Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány létrehozója és igazgatója. Az iktárit az alapítvány már 2014-ben felújította egy 12 éves, hosszú pályázási időszak és restaurálási munka után. Ezt követően került sor a következő kripta felújítási munkálatainak elkezdésére.
„Ezek a legdíszesebbek a temetőben, szerencsére mindkettő a református egyház bérleménye, s mivel az alapítvány is a református egyház keretei között működik, a jogi eljárások így gördülékenyebben haladtak” – mondja Erzsébet asszony.
A kriptát annak idején Bethlen János (1811–1879) erdélyi politikus készíttette, aki az 1848-as harcokban feldúlt családi kriptából Kolozsvárra menekítette szüleinek tetemét, majd ez a kripta lett saját magának és családtagjainak nyughelye.
Utolsóként helyezték el a sírboltban egy másik neves erdélyi politikus maradványait, a román hatóságok által meghurcolt és bebörtönzött egykori erdélyi kormánybiztosét, Bethlen Béláét. Legalább húsz személy nyugszik a sírboltban, mindegyiknek színes zománcképe díszeleg a belső falakon korabeli ruhákban ábrázolva a családtagokat – fiataltól aggastyánig, kislánytól úri delnőig.
A kripta borzaszó állapotban volt, a család egy Marosvásárhelyen élő dédunoka vezetésével korábban már összefogott, hogy restaurálja, ám a műemléken nem szakemberek dolgoztak. Az ingatlan így ismét rossz állapotba került, és teljes felújításra szorult. „Alapítványunk nekifogott a felújításnak, s rendkívül megható módon a magyar miniszterelnökségtől kaptunk támogatást személyesen Gulyás Gergely miniszterelnök-helyettesen keresztül. Az adomány a munkálatoknak csupán egy részére volt elegendő, ám utolsó tartalékainkat is mozgósítva sikerült befejezni” – magyarázza az igazgató.
A temető román vezetősége és az alapítvány között különben olyan a kapcsolat, mint egy rossz szerelmi történet – hullámhegyekkel és hullámvölgyekkel.
Néha szemet hunynak az építkezési engedély nélkül dolgozó szakemberek munkája felett, máskor tucatjával tüntetik el ősi sírhelyeinket. Megtörténik, hogy rendkívül kedvesek és segítőkészek, máskor műemlékjellegű magyar obeliszkeket találunk széttörve – magyarázza a faramuci helyzetet az igazgató, aki a legnagyobb aljasságnak tartja, hogy a temető nyilvántartását az összes adattal titkosították, ezért még a kutatók sem férhetnek hozzá. Az átírásokat is rendkívül megnehezítették. Így például két unokatestvér nem adhatja át egymásnak közös nagyapjuk sírját, ugyanakkor százával tűnnek el a magyar sírok, s természetesen meg sem mondják, hogy azokat kinek adják oda.
A Házsongárd Alapítvány amúgy korábban elindított egy folyamatot, amelynek keretében mintegy nyolcszáz megóvásra szoruló sírhelyet terjesztettek fel Bukarestbe, hogy az illetékesek hagyják jóvá azok műemlékjelleggé nyilvánítását. Eddig 396 sírhely esetében döntöttek pozitívan, erre még Kelemen Hunor minisztersége idején került sor.
Jelenleg
ismét majdnem 400 magyar sírhely várja a bukaresti szaktárca döntését – március elejétől. „Azóta viszont semmi előrelépés nem történt, sőt, hetet szét is vertek, ráadásul ezek mind bekerített sírhelyek voltak.
Egy fekete színű két méter magas Ady neveket tartalmazó obeliszk is eltűnt, feltételezem, hogy lecsiszoltatják. Ugyanakkor tavalyelőtt éppen a temető vezetősége kért tőlünk szívességet – észrevették, hogy a műemlékesekkel jóban vagyunk –, ugyanis a műemlékbizottság nem adott engedélyt egyik irodájuk megépítésére. Sikerült is közbenjárnunk, ezért egy évig elnézőbbek voltak irántunk” – vázolja a nem mindennapi kulisszatitkokat Gergely Erzsébet.
A most felújított sírbolt mellett a Mikó-, Bánffy-, Berde-, Jósika-, Biasini-kriptát, a Béldiekét részben, a katolikus Jelen-kriptát, valamint az elöl látható Zsigmond-mauzóleumot pedig ugyancsak a Házsongárd Alapítvány restauráltatta, ezek mellett pedig számos más sírt gondoz. A felújítások miatt nem ugrik meg a Házsongárdi temető látogatottsága, ám az alapítvány rengeteg visszajelzést kap a határ mindkét oldaláról, munkája egyre ismertebbé válik, ezért az utóbbi időben nagylelkű, jelentős adományokat is kapott. Egyébként tevékenysége az elmúlt néhány évben igencsak kiterjedtté vált: a sígondozás és restaurálás mellett sok erőt, időt kell fordítani a könyvelésre, kapcsolatok ápolására, levelezésre, pályázatok írására és elszámolására, jogi tanácsadásra stb.
A kívül-belül felújított bethleni Bethlen-kripta a kilencedik műemlékjellegű sírbolt, amelyet a Gergely Erzsébet vezette Házsongárd Alapítvány a patinás kolozsvári temetőben restaurál. A munkálatok kész vannak, de az ünnepélyes átadására csak jövő nyáron kerül sor. „A jogász és államférfi Bethlen Béláról azt is tudni kell, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoki tisztségét is betöltötte. Ám a politikában vállalt szerepe miatt halálát követően nem merték felravatalozni a Farkas utcai templomban, és méltatlan körülmények között temették el. Részben ezt is szeretnénk pótolni a jövőre tervezett kriptafelavatással, amelyet egy konferencia szervezésével tennénk emlékezetesebbé” – ismerteti az alapítvány terveit Gergely Erzsébet, aki a többi mellett e sírboltot különösen is szívügyének tekinti.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
