– A nemzeti kisebbségek jogainak helyzetéről jelent meg Szili Katalin miniszterelnöki megbízottal társszerzésben egy cikke az amerikai Newsweek hetilapban. Írásuk alapját az adta, hogy a francia kormány Korzika autonómiájáról tárgyal. Ez új kezdetet jelenthet Európában?
– A nemzeti kisebbségek szempontjából Franciaország kirekesztő nemzetállamként határozta meg magát. Korzika szigetének autonómiájáról volt már korábban is kezdeményezés, de amint az autonómiastatútum a francia alkotmánybíróság elé került, a testület arra hivatkozva dobta vissza a jogszabálytervezetet, hogy korzikai nép nem létezik, tehát Franciaországban csak franciák élnek. Korzikában ma egyféle erősebb önkormányzat működik – voltak zavargások az elutasított autonómia miatt –, most azonban
A belügyminiszter szándékai szerint a korzikaiakkal folytatott tárgyalásokat év végéig szeretnék befejezni.
– A sokak számára meglepő fordulatot vajon mennyire befolyásolta az ukrajnai háború?
– Ráhatása lehet a fejleményekre, hiszen Ukrajnában azt látjuk, hogy a mélyben a nemzeti kisebbségek kezelésével kapcsolatos problémák húzódnak. Másrészt Franciaországban éppen elnökválasztások zajlanak, ez szintén közrejátszhat a nemzeti kisebbségekkel korábban elutasító módon viselkedő francia nemzetpolitika változásában. Várjuk tehát az európai viszonylatban is fontos franciaországi kezdeményezés kifutását.
– A francia nemzetállami ,,hegemóniát” leszámítva Nyugat-Európában bőven találunk autonómiakísérletet a nemzeti kisebbségek ügyeinek tartós rendezésére. Ezek mennyire pozitív példák?
– Abból érdemes kiindulni, hogy az Európai Kisebbségvédelmi Keretegyezményt Franciaország mellett csak Görögország és Törökország nem írta alá. A legtöbb nyugat-európai országban életképes lehetőséget ajánlottak a nemzeti kisebbségek számára. A Kárpát-medencében a dél-tiroli autonómiamodell lehetne a követendő példa, ahol a német, az olasz és a számbelileg jóval kisebb ladin közösség jól megalapozott autonómiastatútum alapján éli mindennapjait. A sikeres dél-tiroli autonómiáról el kell mondani, hogy a második világháborút követően 1972-ig, az autonómiastatútum életbe lépéséig a térség Olaszország száznál több régiója közül az öt legszegényebb közé tartozott. Ma az ország öt leggazdagabb régiójaként tartják számon.
– A Kárpát-medencében a Vajdasági Autonóm Tartomány az egyetlen területi és kulturális autonómia. A délvidéki magyarok szempontjából mennyire váltotta be a hozzá fűzött reményeket?
– Ez érdekes területi autonómia Európában, ahol etnikai szempontból az országban lakó többségi nemzet, vagyis a szerbek vannak itt is többségben. Gyakorlatilag egy történelmi múltú területről beszélünk. Nem mondanám, hogy nincsenek további fejlődési lehetőségek, de azt látni kell: a jelenlegi szerbiai állapotok nemzetiségi szempontból messze túlmutatnak a többi Kárpát-medencei ország kisebbségi helyzetén. Mindhárom dél-szláv államban a közösségi jogok biztosítása a nemzeti kisebbségek számára nem jelent problémát. Szerbiában a Nemzeti Tanácsok hatásköreinek köszönhetően a nemzetiségek – közöttük a magyarok is – sok területen vehették kézbe saját sorsuk alakítását. Az is fontos szempont, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Pásztor István hosszú évek óta a vajdasági parlament elnöke is egyben.
– Szerbia sem számított a múltban mintaországnak a kisebbségi jogok biztosítása terén. Mivel magyarázható a szerb politika gyökeres nyitása a nemzeti kisebbségek felé?
– Fontos tényezőnek tartom, hogy kiváló kormányközi kapcsolatok épültek ki Budapest és Belgrád között. Nyilván az is meghatározó, hogy Szerbia az unió tagországai közé szeretne tartozni, és ez azt jelentette, hogy végig kellett tárgyalnia az összes fejezetet, amelyet Brüsszel a leendő tagországoktól kér.
Végül olyan megoldás született, amelyet az unió elfogadott, és szerencsére ezek előírásait Szerbia alkalmazza. Pozitívan állt hozzá a nemzeti kisebbségek ügyeihez. Léteznek még gondok a törvények jogharmonizációjával kapcsolatban. Amikor legutóbb a belgrádi hatóságokkal tárgyaltam, kiderült, hogy egyes törvényekben olyan részek szerepelnek, amelyek ellentmondanak egy másik jogszabály előírásainak. Ezek jogharmonizálására van szükség.
– Az uniós csatlakozás során Romániának hogyan sikerült kijátszania a kisebbségi jogokra vonatkozó 23. fejezetet?
– Szili Katalinnal megjelent kiadványunkban erről részletesen írtunk. Az elnökasszony gyakran szóvá is teszi, hogy amikor a kelet-európai országokat felvették az Európai Unióba, azok a tárgyalások során mindent megígértek, és miután tagok lettek, a számonkérés elmaradt. Akkoriban politikai akarat és gazdasági kényszer volt, hogy a kelet-európai volt szocialista országokat minél hamarabb felvegyék az EU-ba. Ez történt Szlovákiával is. Nemrég tárgyaltam a szlovák külügyi kollégával, aki felvetésemre, hogy a Beneš-dekrétumok alapján ma is kisajátítanak területeket, azzal nyugtatott, hogy minden rendben van, mert a földtulajdonosok leszármazottjai bíróságon perelhetnek, és megnyerik a pereiket. Ha ez igaz volna, akkor nem jutna ki sok peres eljárás Strasbourgba. Sajnos
– A román politikusok magabiztosan állítják, hogy a romániai kisebbségvédelem példaértékű. Mennyire nehéz ezt cáfolni?
– A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) újonnan megválasztott elnöke nyilatkozta legutóbb, hogy a szomszédos országokhoz képest Románia modellértékű kisebbségi politikát folytat. Ezt könnyű cáfolni, mert egyszerűen nem igaz. Románia a nemzetiségek kollektív jogait nem ismeri el, ami alapkérdés. Azok a többségi társadalomból jövő igények, hogy a kisebbségeknek integrálódniuk kell a többségi társadalomba, a kollektív jogok biztosítása nélkül egyenlő a beolvadással. Aki egyénileg integrálódik, az beolvad a többségi társadalomba.
– Tavaly Magyarország vette át az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnökségét, több konferenciát is szerveztek a nemzeti kisebbségek ügyéről. Tapasztal-e valamilyen előrelépést e téren az európai politikában?
– Szili Katalinnal korábban kidolgoztuk azt az öt alapelvet, amit az Európai Unió törvényhozóinak ajánlottunk, hogy emeljék be az EU törvényi rendszerébe. Európa tanácsi elnökségünk alatt a nemzeti kisebbségek ügyében kidolgozott alapelveinket többször is bemutattuk a tagállamok politikusainak, ezeknek uniós szinten kell elfogadásra kerülniük, hogy keretet adjanak a nemzeti törvényi rendszereknek. Ahogyan azt az Európai Kisebbségvédelmi Keretegyezmény biztosítja.
hogy elkészüljön a részletes írott anyag arra az esetre, ha a nemzeti kisebbségek ügye iránt nyitott Európai Bizottság és Európai Parlament fog felállni. Leginkább a Minority SafePack példája bizonyítja, hogy erre jelenleg nincs fogadókészség.
– A diplomáciában is léteznek váratlan helyzetek, mint most a francia kormány kezdeményezése Korzikával kapcsolatban. Ilyenszerű nyitásra lát-e esélyt?
Szeretnénk az Európai Kisebbségvédelmi Keretegyezményt aktualizálni az általunk kidolgozott alapelvekkel. Az egyezmény jelenleg az egyéni jogokra épül, ezt kell elmozdítanunk a kollektív jogok irányába, és ezek betartatását kötelezővé kell tenni. Ez ma is kötelező, de nem kényszeríthető ki a tagállamok részéről. Ezen szeretnénk változtatni. Hasonló próbálkozáson dolgozunk a magyar–román és magyar–szlovák alapszerződésben foglaltakkal is. Az 1990-es években született alapszerződésekbe be van emelve az Európa Tanács 1201-es határozata, amely a nemzeti kisebbségek jogérvényesítésére vonatkozik.
Ez az útja annak, hogy bizonyos európai ügyiratok alkalmazását elérjük a szomszédokkal.
– Milyen esélyt lát arra, hogy a román–magyar vegyesbizottság társelnökeként e kérdésekről érdemi egyeztetések történjenek a román féllel?
– A vegyesbizottságban az utolsó megbeszélésem idén januárban történt Iulia Raluca Matei külügyi államtitkárral, a bizottság román társelnökével. Bejelentette, Brüsszelbe költözik nagykövetként, de azóta új társelnököt nem neveztek ki. Nemrég találkoztam Kelemen Hunor román miniszterelnök-helyettessel, aki megígérte, rákérdez a kinevezésre. Amint az új elnök személye ismertté válik, meg fogjuk keresni. Tavaly áprilisban írtuk alá a nyolcadik ülésszak lezárásáról szóló jegyzőkönyveket, most következik a kilencedik. Sajnos 2009 óta nem született kétoldalú jegyzőkönyv. Amit tavaly aláírtunk Gyulán, abban 18 olyan pont szerepel, amellyel a magyar fél nem értett egyet, és ezeket tovább visszük a 9. ülésszakra. Sok munka vár tehát ránk.
Szükség van a hozzájárulásához!
Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.
A Príma Press Kft. által üzemeltetett erdelyinaplo.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.
A sütik feladata
Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.
Mi a süti?
A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.
A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.
Az erdelyinaplo.ro által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.
A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.
Alapműködést biztosító sütik
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
PHPSESSID | erdelyinaplo.ro Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között. |
munkamenet | saját |
cookieControll | erdelyinaplo.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
cookieControlPrefs | erdelyinaplo.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
Preferenciális sütik:
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
Preferenciális sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
newsvote_ | erdelyinaplo.ro Cikkre való szavazás rögzítése |
30 nap | saját |
Statisztikai célú sütik
A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
A statisztikai célú sütik által gyűjtött információk arra vonatkoznak, hogy pl. a látogató az oldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett nyitott meg, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje stb.
A felhasználónak lehetősége van a normál, illetve anonimizált beállítás közül választani.
Például, a Google Analytics IP-anonimizálási funkciója az IPv4-felhasználók IP-címének utolsó oktettjét, illetve az IPv6-címek utolsó 80 bitjét nem sokkal a cím Analytics adatgyűjtő hálózatba kerülése után nullára állítja a memóriában. Ilyen esetben a rendszer soha nem írja lemezre a teljes IP-címet.
Statisztikai célú sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
_ga | google.com | 2 év | Harmadik fél |
_gat | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
_gid | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
Hirdetési célú sütik
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.
Hirdetési célú sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
__gads | google.com | 2 év | harmadik fél |
_fbp | facebook.com | 3 hónap | harmadik fél |
ads/ga-audiences | google.com | munkamenet | harmadik fél |
DSID | google.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 100 nap | harmadik fél |
IDE | google.com | 1 év | harmadik fél |
pcs/activeview | google.com | munkamenet | harmadik fél |
test_cookie | google.com | 1 nap | harmadik fél |
tr | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
Közösségimédia-sütik
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
Közösségimédia-sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
act | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
c_user | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
datr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
locale | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
presence | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
sb | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
spin | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
wd | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
x-src | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
xs | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
urlgen | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
csrftoken | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
ds_user_id | instagram.com | 1 hónap | harmadik fél |
ig_cb | instagram.com | 1 nap | harmadik fél |
ig_did | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
mid | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
rur | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
sessionid | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
shbid | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
shbts | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
VISITOR_INFO1_LIVE | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SIDCC | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SAPISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
PREF | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
LOGIN_INFO | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
HSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
GPS | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
YSC | youtube.com | munkamenet | harmadik fél |
CONSENT | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
APISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
__Secure-xxx | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:
Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage
Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy
Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu
Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/
Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies
A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik
A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.
Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?
A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs.
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak
Preferenciális sütik listája: newsvote_
A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
NORMÁL – minden funkció aktiválásra kerül
ANONIM – a társadalmi-demográfiai funkciókat inaktiválódnak, és az IP-cím anonimizálásra kerül
Statisztikai célú sütik listája: _ga, _gat, _gid.
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg
ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg
Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak
Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.