Ami kerekedik, az majd egésszé válik – Kolozsvári Magyar Napok 2021

A kincses városban is javában tombolt 2020 nyarán a járvány, így nem csoda, hogy a szervezők is kénytelenek voltak megnyirbálni a programajánlatot: „Tavaly a mindannyiunk életét gyökerestől felforgató koronavírus-járvány közepette, jóval szűkebb keretek között és jóval szigorúbb korlátozásokkal vehettünk részt a Kolozsvári Magyar Napokon.

A folyamatosan változó szabályozások miatt kénytelenek voltunk többször is újratervezni rendezvénysorozatunkat, mára azonban minden a helyére került, s a körülményekhez képest rendben vannak a dolgaink” – nyilatkozta a Kolozsvári Magyar Napok kezdetét megelőző sajtótájékoztatóján Gergely Balázs főszervező. Hozzátette: „a Magyar Napok 2019-es csúcsidőszaka jelentette a maximumot, a tavalyi járvány sújtotta nyáron megrendezett 2020-as kiadás pedig a minimumot. Idei rendezvényünk mindezek fényében várhatóan e kettő között helyezhető el, és az újrakezdés jegyében szerveződik: ezt jelzi a Kerekedik! jelmondatunk is.”

A 12. Kolozsvári Magyar Napok nyitógálájára idén is a Kolozsvári Magyar Opera nagytermében került sor augusztus 17-én este. Az ünnepi eseményen a Monarchia Operett előadásában, Kerényi Miklós Gábor rendezésében, Huszka Jenő és Szilágyi László Sissi, a magyar királyné (Erzsébet) című kétfelvonásos operettjének tapsolhatott a tisztelt publikum. A szigorú járványügyi szabályok ellenére az opera nézőtere zsúfolásig megtelt, az előadásra minden jegy rekordidőnek számító egy nap alatt elkelt. A befolyt összeget a szervezők a Szent Mihály-templom Pákey Lajos tervezte neogótikus kerítésének restaurálására ajánlották fel, amely egyben az idei magyar napok jótékonysági gyűjtésének tárgya is volt.

„A Szent Mihály-templom lassan a régi fényében tündököl. Úgy gondoltuk, méltó lenne a Kolozsvári Magyar Napok szellemiségéhez, ha idei jótékonysági gyűjtésünket a templomot körülölelő kerítés felújítására szentelnénk.

mely múltunk és kultúránk szimbóluma, de megújulásával közösségünk élni akarásáról és jövőjéről is tanúbizonyságot tesz” – mondta a nyitógálán Gergely Balázs főszervező.
Aki nem jutott el a megnyitóra, az sem panaszkodhatott: a szervezők az idén immár 60 programhelyszínen, 130 partnerszervezet közreműködésével 280 programot biztosítottak az érdeklődőknek.

A programkínálatban 15 kiállítás, több tematikus séta és 30 koncert is helyet kapott,

utóbbiak egy része pedig a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával valósulhatott meg, így a Bánffy-udvarban működő pódium idén a Petőfi-színpad nevet kapta. Az irodalmi és kulturális programok továbbra is a Bulgakov kávéházban, a Vallásszabadság Házában, illetve az idén új helyszínként jelentkező Kolozsvári Református Kollégium udvarán kaptak helyet, a Romkertben és az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban gyermekprogramok várták az érdeklődőket, a Heltai Folkcenter pedig szintén saját programkínálattal jelentkezett. A KMN első napján mutatták be a szerkesztők az idei Kincses Kalendáriumot, melynek egyik központi témája Kolozsvár Tisztviselőtelepe, de ezen kívül is rengeteg érdekes olvasmányt tartalmaz a kiadvány.

Mindenek előtt a Farkas utcában állt helyre a rend, Kolozsvár patinás, régi utcáját ismét birtokukba vehették a kézművesek, könyvárusok, és más programok szervezői. Mivel a helyszín és a tevékenység vásárnak számított, a hatályos rendelkezések értelmében korlátozások nélkül volt látogatható az árusok és a látogatók legnagyobb örömére.
A legtöbb kézműves anyagi szempontból is nagyon várta a magyar napokat, hiszen az utóbbi másfél évben a legtöbb vásár elmaradt, és nem mindenki tudta online értékesíteni áruit. Ugyanakkor az eseményre kilátogatóknak is hiányoztak a kézművesek és termékeik, a Farkas utca kihagyhatatlan volt a programból, az árusok sátrai előtt amolyan rögtönzött találkahelyek alakultak ki. Ugyanez elmondható a könyvárusok standjairól is, ahol az emberek nem csak az új vagy régebbi kiadványokat csodálják meg, hanem a könyvek apropóján beszélgetésbe is elegyednek egymással.
Augusztus 20-án,

nemzeti ünnepünk napján lépett fel a Református Kollégium udvarán felállított színpadon Szilágyi Enikő színművésznő és meghívottai, Cári Tibor zeneszerző, Demény Balázs zongoraművész és Szabó J. Attila csellista.

Szilágyi Enikő A kolozsvári sétatér című Szőcs Géza estje csak egy volt abból az eseménysorozatból, amellyel a magyar napok szervezői a tavaly elhunyt költő emléke előtt tisztelegtek. Szőcs Géza emlékét több alkalommal is felidézték az idei fesztiválon, egykori kolozsvári lakhelyén emléktáblát avattak.
Végre a néptánc és a népzene is visszatérhetett a város főterére, a hagyományos Szent-István napi Néptánctalálkozón részt vevő együttesek már csütörtökön bemutatkoztak. A Főtéren tartott tánckavalkád nagyon sok kíváncsiskodót vonzott, a szép idő is kedvezett a műfaj kedvelőinek. Nemzeti ünnepünkön aztán a 23. kiadásához érkezett találkozó résztvevői rendhagyó helyszínen, a Farkas utcában vonultak fel, és roptak (a kíváncsiskodókkal együtt) egy kiadós táncot.
A kolozsvári Knock Out rock együttes csütörtöki remek koncertje megható pillanatokat is tartogatott a jelenlevők számára. A zenekar tagjai a közönséggel együtt egy perc néma csenddel adóztak egykori társuk, a nemrégiben közúti balesetben elhunyt Nagy László Levente basszusgitáros emlékének.
A költészet kedvelőinek Rekvizitumok régi verseimből – Radnóti Miklós emlékezete címmel mutatta be legújabb előadóestjét Laczkó Vass Róbert színművész és Szép András zongoraművész a János Zsigmond Unitárius Kollégium dísztermében. Radnóti költészete monumentális „életeposszá" sűrűsödött boldogságával, szorongásaival, keserű lázadásával és tragikus sorsával együtt. Bátran állíthatjuk, hogy a Radnóti-életmű a magyar líra egyik csúcsteljesítménye. Talán nem véletlen, hogy a 2020-ra tervezett előadóest bemutatása a világjárvány miatt egy évet késett: Radnóti Miklós megkerülhetetlen verseit magukra kellett gombolniuk, mint egy viharkabátot, a kincses város művészeinek.

A zene és a versek mellett több kiállítás megnyitójával, könyvbemutatókkal, költők, írók kerekasztal-beszélgetéseivel is kedveskedtek a szervezők a magyar napok résztvevőinek. A tárlatok között az egyik legfontosabb a Nagy Albert retrospektív kiállítás, amely szeptember 12-ig látogatható a Szépművészeti Múzeumban.

A főtéri események mintegy betetőzéseként augusztus 21-én este Földes „Hobó” László lépett színpadra. Nélküle lassan elképzelhetetlenek a Kolozsvári Magyar Napok,

a művész pedig szinte már hazajár a kincses városba. A tisztelet és megbecsülés kölcsönös, Hobó esetében valóban nincsenek határok, korosztályok, közönségét – idősebbeket és fiatalabbakat – a zene szeretete köti össze.

A város magyarságának ünnepe egyben a Sapientia egyetem ünnepe is volt. Több más program mellett „Idén lett húsz éves a Sapientia - EMTE: Egyetemalapítástól egyetemig” címmel kerekasztal-beszélgetésre is sor került, amelyen Dávid László, a felsőfokú oktatási intézmény korábbi rektora, a szenátus elnöke, Kása Zoltán rektori tanácsos, korábbi rektorhelyettes, illetve Tonk Márton rektor vett részt. A beszélgetést Farkas Emőd, a Sapientia Alapítvány irodavezetője moderálta. Dávid László rámutatott, hogy a 90-es évek végén döbbentek rá, miszerint a volt magyar pedagógusképző intézetben a kilenc év leforgása alatt a magyar hallgatók 62 százalékos számaránya 27 százalékra csökkent. Akkor vetődött fel a gondolat, hogy a helyzetet valamilyen módon orvosolni kell. Letettek egy javaslatot az egyetem szenátusának az asztalára abban a reményben, hogy magyar tagozatot hozhatnak létre négy mérnöki szakkal.

Az akkori tanügyminiszter jóváhagyott 1000 államilag finanszírozott helyet, ennek csupán az volt a feltétele, hogy az egyetem szenátusa kérje, ami mai napig nem történt meg.

Így született az ötlet, hogy az induló Sapientia egyetem keretében próbálják meg ezeket létrehozni.
Kása Zoltán úgy emlékszik, noha annak idején a Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese volt, mindig is jól érezte magát a Sapientia munkaközösségében. A jelenlegi rektor, Tonk Márton, akinek édesapja, Tonk Sándor volt az egyetem első vezetője, arra emlékeztetett, hogy a kezdeti elképzelések szerint a Partiumi Keresztény Egyetem is integrálódott volna a hálózatba, ugyanis a Sapientia Alapítvány révén közös tervezési, stratégiai „kényszerben” van a két intézmény. Közös költségvetés, közös szakpolitikai, oktatáspolitikai elvek mentén működnek.

Arra a kérdésre, hogyan alakultak ki a szakok, Tonk Márton elmondta, hogy

a Sapientia EMTE olyan képzési kínálatot kívánt kifejleszteni, amellyel kiegészíti vagy hozzáad valamit a már meglévő felsőoktatási palettához.

Megtudtuk, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem ugyan különálló jogi entitás, de a Sapientia Alapítvány lévén közös a stratégiai tervezés. A rektor bejelentette, hogy a Sapientia EMTE, a Partiumi Keresztény Egyetemmel és a Protestáns Teológiai Intézettel szövetségben közös jogi konzorciumot hozna létre a közös doktori iskola elindításához. „A Sapientia EMTE olyan képzésű palettát kíván kifejleszteni, amellyel hozzáad valamit a már létező magyar nyelvű felsőoktatási palettához” – jelentette ki Tonk Márton, a Sapientia EMTE rektora. Mindhárom meghívott 20 év múlva a Kárpát-medence legjobb egyetemei között kívánják látni intézményüket mind a szakmai ismeretek, mind a közösség- és identitáselemek átadásában.
A 12. Kolozsvári Magyar Napok minden napján több programpont is zajlott a fennállásának huszadik évét ünneplő Sapientia EMTE szervezésében, kerekasztal-beszélgetésektől kezdve, kiállítás megnyitókon és történelmi előadásokon át a filmvetítésekig.

Az augusztus 20-i főtéri operagálát követően filmvetítésre került sor, az érdeklődők Fábri Zoltán 1969-ben készült, Oscar-díjra jelölt filmjét, A Pál utcai fiúkat tekinthették meg. A járványügyi korlátozások miatt tavaly nem volt lehetőség a korábbiakban nagy népszerűségnek örvendő KMN-Donaton Terepfutóverseny megszervezésére, idén azonban ismét várták a sportolni vágyókat egy kiadós futásra. Augusztus 22-én új és szimbolikus helyszínen, a törökvágási Kolozsvári Falumúzeum (Romulus Vuia Nemzeti Etnográfiai Park) és a Hója-erdő területén mérhették össze tudásukat a résztvevők tíz különböző kategóriában és három különböző távon. A helyszín azért volt különleges, mivel a legenda szerint a hős Donát szőlősgazda ugyanezen a helyszínen vette észre a kincses városra támadni készülő török sereget, s innen futott be Kolozsvár központjába, hogy értesítse a lakosságot, s megmentse ezzel az ott lakókat. Egy faja helybéli Marathon-legenda ez, csupán a táv rövidebb. Ugyancsak a Kolozsvári Falumúzeum területén várták a terepfutóversennyel egy időben, a sütni-főzni szeretőket, a baráti társaságokat, a profi és amatőr szakácsokat egy kiadós örömfőzésre.
A tavaly első alkalommal jelentkező KMN-tévé – az MTVA, a Video Pontes Stúdió, a Székelyföldi Stúdió és az Erdély TV közreműködésével – idén is teljes gőzzel üzemelt.

A közvetítésfolyamban élő bejelentkezések és stúdióbeszélgetések is helyet kaptak, így azok is részesei lehettek a Kolozsvári Magyar Napoknak, akik személyesen nem voltak jelen a rendezvényen.

Mi több, kedvükre nézhették a KMN-tévét azok is, akik megfordultak az idén a Szabók bástyájában, így ott sem maradtak le a programokról!
Kolozsvár önkormányzata idén is támogatta a magyar napokat. „Kolozsvár városvezetése évről-évre igyekszik nagyobb támogatást nyújtani a rendezvénynek. Ezzel is jelezni kívánjuk, hogy fontos számunkra Kolozsvár kulturális életének mihamarabbi újraindítása” – nyilatkozta Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere. A város idén 680 ezer lejjel támogatta a rendezvényt, mely 150 ezer lejjel több a tavaly megítélt összegnél. A rendezvénysorozat főszervezője, mint minden évben, a Kincses Kolozsvár Egyesület, melynek elnöke Gergely Balázs. Társszervező: Kolozsvári Magyar Napok Egyesület.

ilyenkor mutatja meg magát leginkább a kollektív tartás és jellem. Ha egy közösség a történelmi idők során összeforrt, tagjai a legnagyobb bajban is képesek összekapaszkodni, képesek segíteni egymást, mi több, képesek átsegíteni egymást a legnagyobb nehézségeken is” – mondta Toró T. Tibor, az EMNP alapító ügyvezető elnöke a Kolozsvári Magyar Napok nyitógáláján. Reménykedjünk, hogy Kolozsvár magyarsága nem adja fel az összefogást, még sok-sok évig sikerül egymásba kapaszkodni, hogy felhőtlenül tudjunk örvendeni kincses városunk magyar napjainak. Vagy csak pusztán a hétköznapoknak…
Lehetetlen felsorolni az összes programot, amin részt vehettünk az idei Kolozsvári Magyar Napokon. Többen voltunk, mint tavaly, kevesebben a megszokottnál, de a remény már felcsillant, hogy hamarosan teljes egészében „kikerekedik” a Kárpát-medencei magyarság legnagyobb ünnepe, és régi fényében tündököl az eseménysorozat.