HIRDETÉS
Gazdálkodókkal és agrárszakemberekkel beszélgettünk a koronavírus-járvány következményeiről. A legtöbben attól tartanak, hogy a román kormány nem kezeli kiemelt figyelemmel az élelmiszer-termelés és ellátás fontosságát, ami beláthatatlan következményekkel járhat az ország lakosságára nézve. Romániában ez azért különösen kritikus helyzet, mert az utóbbi öt évben folyamatosan nőtt az élelmiszerimport.
Míg 2015-ben a hivatalos statisztikák szerint a mezőgazdasági termékek kivitele és behozatala közötti különbség 89 millió euró volt az import javára, tavaly ez az érték jóval meghaladta az egy milliárd eurót.
Ez azt jelenti, hogy a legtöbb növényi és állati eredetű élelmiszerből egyre nagyobb mennyiséget importálunk. Ma már gyakorlatilag semmiből nem vagyunk önellátóak. Ezt Adrian Oros mezőgazdasági miniszter is elismerte, de a szokásos optimista sajtónyilatkozatokon túl – a szakminisztérium öt éven belül szeretné új pályára állítani a román mezőgazdaságot, hogy nettó importőrből exportőr legyen – semmi sem mutat a helyzet gyökeres megváltoztatására. Miközben ma már válságkezelésre van szükség.
Az önálló és független mezőgazdasági érdekvédelmi egyesületként működő RMGE Maros szervezet elnöke, Fazakas Miklós nyárádkarácsoni agrárvállalkozó szerint semmi sem mutat arra, hogy a kormány, illetve a mezőgazdasági minisztérium átlátná az élelmiszer-termelés megerősítésének fontosságát. „Húsból, tojásból, zöldségekből, de még búzalisztből is importra szorulunk. Ha valamiért leáll az import, vagy megdrágulnak a külföldről érkező mezőgazdasági termékek, akkor Románia kritikus helyzetbe kerül. Akár éhínség is beállhat, mert az utóbbi harminc esztendőben módszeresen padlóra küldték a mezőgazdaságot” – fogalmaz a mintegy 30 gazdakörrel működő székelyföldi érdekvédelmi szervezet vezetője.
A szakember abban látja a legnagyobb veszélyt, hogy a szakminisztériumnak nincs világos üzenete a gazdák felé, amelyben a mezőgazdasági termelés elsőbbségét hangsúlyozná.
Egy üzemet be lehet zárni, és ha három hónap múlva újranyitják, minden ott folytatódik, ahol abbamaradt. Ez a mezőgazdaságban nem így működik. Ha a termelők tavasszal nem fektetnek be a termőföldek megdolgozásába, illetve kilátástalanság miatt elkezdik leépíteni az állatállományokat, akkor fél év múlva már nem lesz miből pótolni a veszteséget.
Fazakas Miklós egy hektár fólia alatti zöldségtermesztéssel foglalkozik: évi rendszerességgel uborkát, paradicsomot és paprikát termeszt, szabadföldi zöldségtermesztésben pedig gyökérzöldségeket és káposztát. Több nagyáruház beszállítójaként korszerűsítette farmját. Fóliaházaiba a legkorszerűbb izraeli csepegtetős öntözőberendezést telepítette több százezer euró beruházással. A tavaszi kampányba mintegy százezer eurót kell befektetnie ahhoz, hogy a következő egy-két hónapban szállítani tudjon az üzleteknek. „Azt látom, hogy mindenki bizonytalan. A kormány mindennel foglalkozik, csak a mezőgazdasággal nem. Miközben minden ipari és szolgáltató szektornak a tartós munkanélküli segélyeket ígéri, mi, a mezőgazdaságban dolgozók nem kapunk egyértelmű üzenetet arról, hogy a mai kritikus helyzetben munkánkat támogatná. Ha ezt nem látják a gazdák, a szokásos tavaszi befektetések jelentős része elmarad, és az eddig nagyobb területen termelő gazdák is kivárnak. Senki nem akar bizonytalanra elindulni” – magyarázza a bajok fő okát a szakember. Az egyesület keretében eddig mintegy 160 Maros megyei termelőnek importált zöldségpalántákat Magyarországról, de most ez is kérdésessé vált. A kormány paradicsomprogramja, valamint több más elképzelés már a kormányválságok idején, több hónappal ezelőtt megkérdőjeleződött.
Fazakas Miklós abban is szkeptikus, hogy az eddig Nyugat-Európában dolgozó romániai vendégmunkások hazatérése jelenthet-e fellendülést az utóbbi években súlyos munkaerőhiánnyal küzdő mezőgazdaság számára.
A forráshiányban szenvedő romániai agrárszektor szerkezete – farmjainak mérete – eleve nem teszi lehetővé azt, hogy az itt dolgozó munkásoknak tisztességes bért fizessenek.
Aki az elmúlt években vagy évtizedekben Nyugaton dolgozott, annak valószínűleg a mezőgazdaság lesz az utolsó választása, ha kényszerhelyzetbe kerül. „Az idei esztendő a kivárásra megy rá. Sokan a tartalékaikat fogják felélni abban a reményben, hogy jövőtől külföldön is újraindul az élet” – véli Fazakas Miklós.
A szilágysági Menyő határában 2011-ben uniós pályázattal és jelentős bankhitellel disznófarmot létesítő Szepes Loránd agrárvállalkozó számára eddig sem volt gálamenet az elmúlt 9 esztendő. Az évente mintegy 9–10 ezer vágóállatot értékesítő állattelep számára az első nagy megpróbáltatás az oroszországi piac bezáródása volt az ukrajnai válság kirobbanása után. Ez a teljes európai sertéspiacot padlóra küldte, hiszen Oroszország volt a legnagyobb disznóhúsimportőr az Európai Unió országaiból. A korábbi hétlejes élősúly-kilogrammonkénti felvásárlási ár a felére csökkent, ami teljesen ráfizetésessé tette a termelést. A romániai piacot elözönlötte a dömping áron piacra dobott spanyol, dán és egyéb származású, mélyfagyasztott sertéshús. Amelyik farm kibírta a hatalmas ráfizetést, azt a román kormány egy-két év múlva megmentette. Ez a trend 2018-ig folytatódott.
A Szepes-féle farm is kilátástalan helyzetbe került, végül a kormány mentőcsomagja óvta meg a felszámolódástól. A vágóhidaknak korábban leszállított minden sertés után 10 euró támogatást fizettek pluszba a gazdáknak, ami némiképp egyenesbe hozta az ágazatot. Szepes Loránd szerint most is hasonló mentőövre lesz szükség, mert a külföldről behozott takarmánykiegészítők ára napról napra emelkedik.
– magyarázza a szilágysági vállalkozó. A vágóhidak nem emelték a felvásárlási árakat, így akinek nincs több hónapra elegendő takarmánytartaléka, az most igen nehéz helyzetbe kerül. Szepes szerint farmja egyelőre fennakadás nélkül működik. A nagybányai és a szatmárnémeti vágóhidak – amelyekkel szerződéses viszonyban áll – a megszokott rendszerességgel szállítják el a 100–110 kilósra hizlalt állatokat.
A szilágysági vállalkozó a meglévő és működő hazai farmok megerősítését várja el a kormánytól, mert az import korlátozása vagy leállása miatt ezekre lehet majd számítani az ország élelmiszerellátásában. Megnyugtatónak tartja, hogy a hosszú ideje gondot okozó munkaerő-vándorlás mostanra leállt, így stabil állatgondozói gárda áll a farm rendelkezésére. Sőt, hosszú évek után újak is jelentkeztek, akiket egyelőre nem tudnak alkalmazni, de számítanak rájuk, amennyiben a helyzet rendeződik.
A román–magyar határ közelében fekvő Érsemjénben gazdálkodó Ványi Attila testvérével 125 hektár területen foglalkozik szántóföldi növénytermesztéssel. Úgy látja, újraindult az élet az érmelléki földeken.
– magyarázza Ványi az érsemjéni helyzetet. Az elsősorban őszi búzát, repcét, kukoricát és napraforgót termesztő agrárvállalkozó szerint a gazdák többsége idejében beszerezte a szükséges vetőmagot, műtrágyát és a növényvédő szereket. Ez mostanában azért könnyebb, mert a farmokkal szerződő terményfelvásárló cégek az őszi betakarításig szokták meghitelezni a termeléshez szükséges fogyóanyagokat, amelynek árát leszámítják az átvett szemes gabona értékéből. Az érmelléki farmok szinte kivétel nélkül így működnek. Kialakulásuk visszanyúlik a rendszerváltás utáni időszakra, amikor a termelőszövetkezetek vagyonát, illetve a gépállomások felszerelését felvásárolták az ott dolgozó mezőgazdasági szakemberek. A legelején létrejött társas gazdaságok legtöbb helyen átalakultak, és az agronómusokból lett vállalkozók új farmjaikhoz bérbe vették a földet, vagy megvásárolták a földtulajdonosoktól. Mára így alakult ki a 200–300 hektáros farmok láncolata. Ványi szerint a kisgazdák többsége bérbe adta szántóföldjeit, mert családonként legalább 20–30 hektár föld kell ahhoz, hogy szántóföldi növénytermesztéssel meg lehessen élni. Pár hektáros, kisebb területen csak a zöldségtermesztésnek lenne esélye, de az elmúlt években ez az olcsó import miatt nem terjedt el. Az új helyzetben azonban ennek az ágazatnak is felértékelődhet a szerepe.
illetve külföldön is hirtelen emelkedik a termények ára” – érvel Ványi Attila a hazai termelés gyors felfuttatása mellett.
Ványi optimistábban látja a külföldről hazajött munkaerő helyzetét. Úgy véli, ha lesz világos agrárpolitika, ami a hazai mezőgazdasági termelést szeretné helyzetbe hozni a külföldivel szemben, akkor többen kapnak kedvet a gazdálkodáshoz. Az érsemjéni vállalkozó szerint aki most hazatért Olaszországból vagy Spanyolországból, az kétszer meggondolja, hogy visszatérjen. Főleg, ha itthon is el tudna boldogulni gazdálkodásból.
A kolozsvári Monostor-negyed talán legismertebb zöldséges üzlete a napokban zárt be. Pálfi Andor cégtulajdonos döntését azzal indokolta, hogy félt, a 12 alkalmazottból nehogy valaki elkapja a vírust, és így mindenkit karanténba kényszerítsen. A többszobás földszinti tömbházlakásban hosszú évekkel ezelőtt beindított zöldséges boltja mindig zsúfolásig volt telve vevőkkel. A Pálfi-féle kereskedés jó minőségű, olcsó és elsősorban hazai származású zöldségeket és gyümölcsöket kínált. De
a cégvezető a megmondhatója, milyen kínnal-bajjal tudta beszerezni terményeit, hiszen évről évre folyamatosan csökkent a termelők száma.
Így ő is többször arra kényszerült, hogy lengyelországi árut szerezzen be. Ha választania kellett, akkor a magyarországi zöldséget és gyümölcsöt részesítette előnyben. „Amikor pár napja bezártam, éppen elszabadultak az árak a nagykereskedőknél, mert leállt vagy nagyon lelassult a zöldség importja. Nemrég hallottam, hogy több helyről újraindult a szállítás, de vontatottan halad, és jóval magasabb árakon érkezik az áru. Nálunk csak zöldhagymát, retket és salátát lehet ilyenkor beszerezni, illetve a tavalyról maradt gyökérzöldséget és krumplit” – magyarázza Pálfi.
A kolozsvári vállalkozó attól tart, hogy a zöldség- és gyümölcsforgalmazás gyökeresen át fog alakulni. Ha a tartós munkanélküliség miatt nagy tömegek szegényednek el, akkor a mostani forgalom jelentősen visszaesik, az eddigi luxuscikknek számító gyümölcsök és zöldségek pedig eltűnnek. De gond lehet mindenféle zöldség- és gyümölcs beszerzésével, ha a hazai mezőgazdaság nem erősödik meg annyira, hogy pótolni tudja az eddigi hatalmas külföldi behozatalt.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
