Trianon esete Ausztriával: hogyan lett egy identitás nélküli nemzetből virágzó, független állam?

2020. július 24., 20:12

Az első világháború kitöréséért a Ferenc József által vezetett Ausztria volt az első számú felelős, mégis a trianoni döntés eredményeként – Burgenland néven – Ausztriához csatolták a történelmi Magyarország egyik leggazdagabb területét. Tekintsük át azt a folyamatot, amely Trianontól elvezetett a napjainkban virágzó semleges Ausztria megteremtéséig.

Bécsi kavalkád. A zavaros történelemmel rendelkező ország a 20. században talált önmagára Fotó: Visitthecity.de

A Habsburgok neve a 11. századig vezethető vissza, amikor II. Otto elnyerte Ha­bicht­burg grófja címet és a mai Svájc Aargau kantonjának területén, az Aare és a Reuss folyók találkozásánál felépítette Habichtburg várát, vagyis Héjavárát. Innen ered a Habsburg dinasztia elnevezése. Helvét paraszti szabadságharcosok később elűzték a Habsburgokat Svájc területéről, majd a magyarok és a csehek közötti ellentéteket ügyesen kihasználva megszerezték ausztriai birtokaikat. A Habsburg család első uralkodója I. Rudolf (1218–1291) lett, akit 1273-ban választottak német királlyá. Az évszázadok során a Habsburgok – különösen ügyes házasságok eredményeként – olyan világméretű birodalmat építettek ki, ahol a korabeli mondás szerint „sohasem nyugodott le a nap”.

Elmaradó polgárosodás

Az osztrák politikusok az 1938-as megszállást követően kitörő lelkesedéssel üdvözölték Hitlert. Az osztrákoknak a két világháború következtében számos nemzetállami katarzissal kellett szembesülniük. Az ország annak a Habsburg-birodalomnak volt a legnagyobb tagállama, amely az európai kontinens meghatározó súlyú szuperhatalmát képezte Németország, Franciaország és Oroszország mellett. Az 1867-ben kialakított Osztrák–Magyar Monarchia területe az első világháború kezdetén 680 ezer km² volt, lakossága meghaladta az 53 millió főt. A Monarchia akadályoktól mentes piacot hozott létre, amely biztosította a terület páratlanul dinamikus gazdagsági fejlődését.
Ugyanakkor

a Monarchia társadalmi berendezkedését rendkívül súlyos, megoldatlan problémák terhelték.

A legnagyobb gondot az okozta, hogy a Monarchia egyetlen országában sem volt győztes polgári forradalom: a polgárosodás ugyan beindult, de a meglévő, erőteljes feudális-klerikális intézmények azt béklyóba kötötték. Az arisztokrácia és az egyház befolyásának olyan determináns súlya volt, mintha Rousseau, Mon­tesquieu és Voltaire által beindított (törvényhozói, végrehajtó-kormányzati és igazságszolgáltatási) hatalommegosztási folyamat, amely elvezetett az 1789-es francia forradalomhoz – nem is történt volna meg. A Monarchia csipkerózsika-álmát aludta.
A nemzetiségi összetételét tekintve különösen megterhelt Monarchia egyre erősödő etnikai konfliktusok színterévé vált, amelyek az elmaradt polgárosodásból következő társadalmi terhekkel együtt az első világháború végén szükségszerűen elvezettek az államalakulat felbomlásához. E tényezők végzetes szerepét világosan mutatja, hogy

a Monarchia úgy jelentett be teljes kapitulációt, hogy a területén egyetlen ellenséges katona sem tartózkodott. 

A felbomlott ország legkisebb utódállama a korábbi vezető hatalom, Ausztria lett alig több mint hatmillió lakossal és 84 ezer km² területtel. Ausztria kis országgá vált, és rövid időn belül meg kellett ismerkednie e létnek kisebbrendűségi érzést keltő számos keserű tapasztalatával.

A százéves osztrák nemzet

A területi és lélekszámbeli hatalmas csökkenés okozta sokkon túlmenően 1918-ban kiderült: létezett ugyan Habsburg birodalom és azon belül Ausztria, de nem volt osztrák nemzet. A Svájcból származó Habsburgok számos európai uralkodóház tagjaival keveredve sohasem fordítottak energiát arra, hogy az Ausztriában élő emberekből osztrák nemzetet alkossanak. Ferenc József magánlevelezéséből kitűnik: ő alapvetően bajornak, inkább németnek, mint osztráknak tartotta magát.

Az osztrák nemzetté válás legújabb kori folyamatát jól mutatja, hogy a Hitler által 1938-ban megvalósított Anschluss idején Ausztria lakóinak több mint 80 százaléka németnek vallotta magát,

1945-ben még csupán mindössze 25 százaléka gondolta azt, hogy az osztrák nemzet tagja. 1964-ben ez az arány már a lakosság felét, 20 évvel később, 1984-ben pedig annak már háromnegyedét tette ki. Az uniós tagság elnyerését követően, 2000-ben már csupán 5 százalékra csökkent azok száma, akik nem tekintették magukat osztráknak. Az identitás konfliktusait az jelentette, hogy a német nyelvű európai kultúrkör vezető pozícióját elvesztett Ausztria kevéssé volt képes magát Németországtól eltérően meghatároznia.
Az első buktatók már a harmincas évek elején jelentkeztek, amikor Engelberg Dollfuss kancellár Hitler hatalomra kerülését követően a nemzeti szocializmus Ausztriára való átterjedését úgy kívánta megakadályozni, hogy a fasiszta Mussolinival kötött szövetséget, és egy terrorizmusra épülő, katolikus szellemiséggel átitatott diktatórikus kormányzást hozott létre. Legfőbb törekvése Ausztriának Németországtól és a szocializmus bármely formájától való távoltartása volt. Ennek jegyében Dollfuss ezrével tartóztatta le az Ausztriában élő „nagynémet” nacionalistákat, valamint a szocialista és a kommunista mozgalom híveit. A kancellár végül is puccs áldozata lett. Utóda, Kurt Schuschnigg kancellár feladta a Mussolinival ápolt barátságot, és utat nyitott a németországi náci befolyásnak.

Az 1936-ban Hitlerrel kötött megállapodás szavakban elismerte Ausztria függetlenségét, cserébe viszont Schuschnigg ígéretet tett arra, hogy a jövőben „jó németként” fog viselkedni.

Az osztrákok tisztára mosták magukat

Az Anschluss évéhez közeledve az osztrák társadalom döntő többsége Ausztriának Németországgal való egyesülését akarta. A felnőtt lakosság fele a Nemzeti-szocialista Párt tagja lett, ami a családtagokkal együtt majdnem az egész lakosságot felölelte. A németekkel való egyesülés iránti lelkesedés magával ragadta a parasztság és a munkásság nem nácibarát rétegeit is. Karl Renner szocialista politikus, az Osztrák Köztársaság első kancellárja és a teljes pártvezetőség is az Anschluss mellett foglalt állást, mert örültek az „osztrák klerikálfasiszta rezsim” bukásának, amely Dollfuss óta üldözte és börtönbe vetette őket.
Ausztriát 1938. március 11-én megszállta Hitler katonasága, létrejött a két németül beszélő ország egyesülése, az Anschluss. Az osztrák polgárok az Anschluss következtében még megmaradt csekély osztrák identitásuk maradék részét is elvesztették, a Harmadik Birodalomba beolvasztott Ausztriát a nevétől is megfosztották, a terület az Ostmark elnevezést kapta.
Figyelmet érdemel, hogy a Hitler elleni szövetség két vezető nyugati hatalmának – az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság – politikusai a világháború utáni terveikben változatlanul fenn kívánták tartani az Anschluss rendszerét, vagyis a német–osztrák egyesülést. Sztálin utasítására Molotov szovjet külügyminiszter fogalmazta meg első ízben az 1943. októberi moszkvai konferencián, hogy „Ausztria a hitleri agresszió első áldozata”, és Ausztriának Németországtól független, önálló államként kell léteznie.

A moszkvai döntésből adódó kedvező helyzetet a háború utáni Ausztria vezetése kitűnően használta fel arra, hogy a háború alatti bűnökben való ártatlanságát és a hitleri Németországtól való különállását bizonygassa.

Az osztrák identitástudatot alig több mint fél évszázadon belül három ízben is a „nagy testvér” Németország roppantotta össze. Első alkalommal 1866-ban (Königgrätznél), amikor a Bismarck által megteremtett modern porosz hadsereg tönkreverte az osztrákokat, és ezzel Bécs értésére adta, hogy a vezető német hatalom központja immár Berlinben van. Másodszor az erőfölényre szert tett, „domináns rokonnal” együtt elvesztett első világháború során 1918-ban. Majd végül húsz évvel később, az osztrákok által öngyilkos eufóriában igényelt Anschlussnak az osztrák identitást csírájában megsemmisítő szorításában.
A krízist tovább bonyolította, hogy a Monarchiában több mint tízmillió olyan ember élt, aki magát kifejezetten „birodalmi németnek” vallotta, miközben az osztrákok csupán kicsiny és erősen bizonytalan csoportot képeztek. Az Ideiglenes Osztrák Nemzetgyűlés 1918 novemberében magát Német–Ausztriaként határozta meg, és az országot az új Német Köztársaság alkotórészének nyilvánította. Az első világháborút követően az osztrák dinasztia uralmából menekülő fiatal republikánus (szocialista, kommunista) politikai vezetők Bécsben jobban féltek a Habsburgoktól, mint egy nagynémet dominanciától.
A kor állapotára jellemző, hogy a vezető cseh politikus, Eduard Beneš (természetesen csupán Csehország és Morvaország német megszállásáig) visszatérően hangsúlyozta: „ha választanom kell a Habsburgok és Adolf Hitler között, mindenkor Hitlert fogom választani”. Az 1943-as moszkvai értekezletre hivatkozva a vezető osztrák politikusoknak utóbb sikerült elfogadtatniuk, hogy Ausztria Hitler áldozata volt, a világháború kitörésekor nem is létezett, következésképpen nem lehetett hadviselő félnek tekinteni (ahogy ma mondanák: ott sem voltak).

Nemzetközileg elfogadott „Hitler-áldozat”

A vesztes Németországtól való osztrák elhatárolódásnak gyakran megmosolyogtató jelenségei voltak. Így például az ötvenes években következetesen kerülték a „német” szó használatát, az iskolákban a németóra elnevezés helyett a tanítási nyelv (Unterrichts­sprache)
kifejezést alkalmazták. A kétes siker további példája, hogy az újkori generáció tagjai szinte kizárólag úgy vélik, Hitler német ember volt, jóllehet Ausztriában (Branau) született, és a német állampolgárságát csupán néhány hónappal az 1933-ban bekövetkezett német kancellári kinevezését megelőzően kapta meg. Németországban 1945 után erős kritikával szemlélték mindezen osztrák törekvéseket azt állítva, hogy „Ausztria a közös felelősség következményei elől menekülve kilopta magát a közös történelemből”.

Az osztrákok végül maguk is elhitték, hogy a világháború bűneiért kizárólag a németek felelnek, ami az ártatlanság érzetével itatta át a háború utáni társadalmat, és egyúttal azt is eredményezte, hogy a Németországban végrehajtott „nácitalanítás” Ausztriára nem terjedt ki.

Az osztrák politika sikerét mutatja, hogy a győztesek elfogadták az „Ausztria, mint Hitler áldozata” teóriát. Éppen ezért a megszállási státusz végeztével 1955-ben Ausztriával nem (mint a többi legyőzöttel) békeszerződést, hanem államszerződést (Staats­vert­rag) kötöttek. Ausztria örökös semlegességet vállalt, a megszálló csapatok kivonultak, és az ország visszanyerte teljes szuverenitását. További sikert jelent, hogy az ENSZ több hivatalát Bécsbe telepítették, és utóbb az ENSZ első számú embere Kurt Waldheim
személyében osztrák polgár lett. A nemzetiszocialista és más szélsőséges eszmék maradványai esetenként ma is visszakereshetőek az osztrák társadalomban és a belpolitikában. Ebből a tudatosan felépített csipkerózsika-álomból az ún. Waldheim-vita ébresztette fel Ausztria lakóit. Ekkor derült ki, hogy Waldheim az „örökös semleges Ausztria” állampolgáraként úgy lett az ENSZ főtitkára, hogy korábban Hitler hadseregének tisztjeként részt vett a Szerbia elleni 1941-es terrorhadjáratban, majd utóbb az egész második világháborúban.

dr. Mohi Csaba

A szerző nemzetközi jogász, nyugalmazott nagykövet

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Tájékoztatás a sütik használatáról

A Príma Press Kft. által üzemeltetett erdelyinaplo.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

Az erdelyinaplo.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID erdelyinaplo.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ erdelyinaplo.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Statisztikai célú sütik

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A statisztikai célú sütik által gyűjtött információk arra vonatkoznak, hogy pl. a látogató az oldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett nyitott meg, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje stb.

A felhasználónak lehetősége van a normál, illetve anonimizált beállítás közül választani.

Például, a Google Analytics IP-anonimizálási funkciója az IPv4-felhasználók IP-címének utolsó oktettjét, illetve az IPv6-címek utolsó 80 bitjét nem sokkal a cím Analytics adatgyűjtő hálózatba kerülése után nullára állítja a memóriában. Ilyen esetben a rendszer soha nem írja lemezre a teljes IP-címet.

Statisztikai célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV

Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

Statisztikai célú sütik:

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – minden funkció aktiválásra kerül

ANONIM – a társadalmi-demográfiai funkciókat inaktiválódnak, és az IP-cím anonimizálásra kerül

Statisztikai célú sütik listája: _ga, _gat, _gid.

 

ANONIM
NORMÁL

Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

 
Székely Sport