Numerus valachicus – hogyan semmizte ki Románia az erdélyi magyarságot?

2019. február 09., 20:11 utolsó módosítás: 2019. február 09., 20:27

Románia nemrég ünnepelte a Gyulafehérvári nyilatkozat százéves évfordulóját. Köztudott, hogy a nekünk tett ígéretekből semmi nem valósult meg. Háromrészes cikksorozatunk második részében a román hatóságoknak a két világháború közötti magyarellenes gazdasági és oktatási intézkedéseit vesszük górcső alá.

Numerus valachicus – hogyan semmizte ki Románia az erdélyi magyarságot?
galéria
A kolozsvári Marianum a húszas években: a történelmi egyházak maradtak a magyar oktatás menedékei Fotó: Archív

(folytatás 4. lapszámunkból)

„Mi olyan politikát folytatunk, amelyet önök is kénytelenek lesznek folytatni, ha román lelkük van: a közgazdasági és pénzügyek nemzeti alapokra való helyezésének politikáját” – fejtette ki gazdaságpolitikája lényegét Vintilă Brătianu (portrénkon), aki 1927–1928-ban töltötte be Románia miniszterelnöki tisztségét. Az 1934-ben megszavazott diszkriminatív jellegű adósságrendező törvény a világgazdasági válság miatt nehéz helyzetbe jutott adósok sorsán kívánt enyhíteni, de míg a székely közbirtokosságokra nem vonatkozott, a volt Naszódi 2. számú és a Karánsebesi 13. számú határőrezredhez tartozó román közbirtokosságok hozzájutottak a kedvezményekhez. E közbirtokosságokat a románok az 1848/49-es magyarellenes harcokért kapták az osztrák hatóságoktól, de az 1867-es kiegyezés utáni dualista magyar állam meghagyta birtokaikat.

Szigorúbb adóbehajtás és diszkriminatív hitelpolitika

Az 1934–36 közötti adóbehajtás a székely megyékben sokkal szigorúbb volt, mint a román lakosságú vidékeken. A román megyékben átlagban az adó 38,2 százalékát hajtották be, ezzel szemben az ukrán többségű Cernăuţi megyében és a székely megyékben ez az arány a hivatalos adatok szerint 96,5% volt. 1924–26 között az iparosok és kereskedők adója a régi román királyság területén 11%-kal csökkent, Erdélyben azonban 24,6%-kal nőtt. Ha a kereskedők az üzlet nevét a cégtáblákon magyarul is ki akarták írni, a rendes adó többszörösét kellett megfizetniük. A román pénzügyminisztérium hivatalos kiadványa szerint 1924-től 1926-ig Erdélyben 205 millióval több egyenes adót fizettek, mint a régi román királyságban.

Bár 1920 után a szomszéd államokhoz került a magyarországi hitelintézetek 61,1 százaléka, a megvalósuló bankpolitika mindenhol a többségi tőkét szolgálta. A liberális irányítás alatt lévő Román Nemzeti Bank kevés hitelt volt hajlandó a magyar bankok rendelkezésére bocsátani, emiatt azok csak korlátozott mennyiségben tudtak hiteleket nyújtani. A román bankok ugyanakkor változatlan arányban jutottak hozzá hiteltámogatáshoz. A súlyos diszkriminatív intézkedések miatt az egész magyar gazdasági élet súlyos nehézségekkel küzdött. A kedvezőtlen hitelfelvételek miatt a magyar fiatalság jelentős része kénytelen volt elvándorolni az egykori királyi Románia területeire – számuk mintegy százezerre tehető.

Súlyos oktatási sérelmek

A magyar tanítók 1924-től csak úgy taníthattak, ha román nyelvből vizsgáztak, különben nem kaptak tanítási engedélyt. Az egyházi szolgálatban lévő tanítók állami fizetéskiegészítése elmaradt. Az egyházak nem tudták fizetésüket biztosítani, mivel az iskolák fenntartását szolgáló alapítványaik elértéktelenedtek, birtokaikat földreform címén elvették. (A szász, a román és a magyaron kívül a más nemzetiségű tanítóknak a magyar uralom alatt élvezett kedvezményeik azonban megmaradtak. Államsegélyt kaptak, vasúti féljegyük megmaradt, és nyugdíjigényüket elismerték.)

A tanítók egy része áttelepült Magyarországra. A magyar nyelvű oktatás 1919 után gyakorlatilag a felekezeti iskolákba szorult vissza, ezernél több magyar tannyelvű állami népiskola szűnt meg. Az 1930–31-es tanévben 483 református, 297 katolikus, 36 unitárius és 6 evangélikus elemi iskolát tartottak fönn – államsegély nélkül. Ezekbe a magyar tanköteles gyerekek 57,6%-a járt. A többieknek elvileg magyar nyelvű állami iskolákba vagy román iskolák magyar tagozataira kellett volna járniuk, de ezek száma állandóan csökkent. Következésképpen a magyar gyermekek jelentős százaléka román tannyelvű iskolákba kényszerült, ahová egyébként a Székelyföldön származást kutató névelemzés alapján is kényszerítették őket. A dualizmus korában a magyar és román iskolák fenntartása egyformán államsegélyből történt, azonban később az államsegély megtagadása miatt a felekezeti román iskolák államivá váltak, a magyar iskolák viszont megszűntek.

A magyar felekezeti iskolákban is kötelező volt négy (földrajz, történelem, alkotmánytan, román nyelv) tantárgy román nyelven való oktatása, ami gyakorlatilag az iskolákat kétnyelvűekké tette. 1924 után a román állami iskolák magyar tagozatán kezdték bevezetni a kizárólagos román nyelvet. (A magyar tagozatokat gyakran egyszerűen tanfelügyelői rendelettel szüntették meg.) A középiskolai oktatásban még rosszabb volt a helyzet: az 1930–31-es tanévben 23 magyar nyelvű, alapítványi vagyonától megfosztott felekezeti polgári, 17 líceum, 7 tanítóképző, 4 felsőkereskedelmi és 4 gazdasági téli iskola működött. Mintegy fele volt csak az 1918-ban létező középiskoláknak.

Vintilă Brătianu román miniszterelnök több magyarellenes diszkriminatív törvény szülőaytja Fotó: Archív
Megalázott és megbuktatott magyar fiatalok

Az 1925-ben bevezetett (román nyelven történő) érettséginek a magyar tanulók 75%-a nem felelt meg. 1927-ben a magyar tanulók 91,5%-a bukott meg. A 30-as években tovább szigorodott a törvény ily módon is csökkentve a felsőfokon tovább tanuló magyar diákok számát.

1934 után az egyetemi felvételiken a legtöbb magyar jelöltet megbuktatták. 1938-ban rendelték el az ügyvédek nyelvvizsgáját is.

A kolozsvári magyar egyetemet 1919-ben erőszakkal átvették a román állam számára, és a következő iskolai év elején már román állami egyetemként nyitották meg. A kolozsvári román egyetemre évente mintegy 2500 hallgatót vettek föl, akik közül átlagban 300 volt a magyar, de ezek közül csak kevesen tudták elvégezni tanulmányaikat. Az első 10 évben összesen 34-en kaptak oklevelet, az összes diplomás 6–7%-a.

A magyarság 1919-ben a kisebbségi szerződésre és a gyulafehérvári határozatokra támaszkodva elhatározta: a magyar egyházak együttes erejével magyar egyetemet szervez. A kormány azonban a kezdeményezést örökre eltiltotta. Mindez azt jelentette, hogy a magyar értelmiség utánpótlása elapadt, hiszen a magyarországi tanulmányok után csak kevesen tértek vissza Erdélybe a bizonytalan megélhetési viszonyok miatt. A teológiák számára sikerült ugyan államsegélyt szerezni, de az épületek karbantartása, javítása az egyházkerületet terhelte.

1933 után a katonaságnál a magyarok csak közlegényként szolgálhattak, mert a tiszti vizsgán nemzetiségük miatt elbuktatták őket.

Numerus valachicus

A harmincas években már a magánvállalatoknál is érvényesítették az úgynevezett numerus valachicust, azaz megkívánták, hogy az alkalmazottak többsége és az ügyvitel nyelve román legyen. A megállapított nemzetiségi kulcsszám a főiskolai hallgatóknál 5,5% volt, de a magyarok közül csak 3,1% jutott be felsőfokú oktatási intézménybe. 1933 után Vaida Sándor numerus valachicus mozgalma következtében újabb nyelvvizsgát követeltek a köztisztviselőktől, ami újabb elbocsátásokhoz vezetett. Az 1938-as alkotmány alapelvként mondta ki: a hivatali alkalmazásnál a román elem államalkotó többségét figyelembe kell venni.

A Kormányzótanács 1. számú dek­rétuma 1919-ben leszögezte: „a helységneveket minden nemzet a saját nyelvén használhatja”. 1921 után azonban előírták a magyar sajtóban a román helységnevek használatát. A magyar lapokban (és később a versekben is) követelték a helységnevek románul való használatát.

Húsz év után elismert egyházkerület

A reformátusok összehívták az egyházmegyék összesített gyűlését, és kimondták az új Királyhágómelléki Református Egyházkerület megalakulását, megválasztották az új szervezet püspökét és tisztikarát. A román jóváhagyás 20 évig késett.

Az ország a Szentszékkel 1927-ben kötött megegyezést. A Szentszék engedélyezte egy 5. román görögkatolikus püspökség felállítását, s így a közös román görögkatolikus és magyar római katolikus püspökök tanácsában a román püspökök többségbe kerültek. Így a konkordátum értelmében közösen kezelt (magyar katolikusok állampapírjaiból szervezett) Patrimonium Sacrum felett a román többségű egyházi vezetők döntöttek. Majd húsz évig folytattak küzdelmet a Római Katolikus Státus megszüntetése és vagyonának elkobzása ellen, amelyet egy kolozsvári egyetemi tanár (Onisifor Ghibu) vezetett, és e célból megjelenített munkáit a szakminisztériumok pénzén adták ki.

A román egyházakat minden módon (pl. földosztás) előnyben részesítették, s ezt a megkülönböztetést rögzíti az egyházak közötti diszkriminációt tartalmazó, 1928. évi kultusztörvény és az 1939-es alkotmány. A 30-as években a székelyföldi parasztokat arra kényszeríttették, hogy a kisszámú odahelyezett, a román nemzeti egyházhoz tartozó román tisztviselő és az erőszakkal áttérítettek számára templomokat építsenek, ezt követősen román állami iskolákat is fel kellett építeniük.

(befejező része következik)

Bácsfainé Dr. Hévizi Józsa 

A szerző az Erdélyi Szövetség elnöke

1 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Tájékoztatás a sütik használatáról

A Príma Press Kft. által üzemeltetett erdelyinaplo.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

Az erdelyinaplo.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID erdelyinaplo.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ erdelyinaplo.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Statisztikai célú sütik

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A statisztikai célú sütik által gyűjtött információk arra vonatkoznak, hogy pl. a látogató az oldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett nyitott meg, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje stb.

A felhasználónak lehetősége van a normál, illetve anonimizált beállítás közül választani.

Például, a Google Analytics IP-anonimizálási funkciója az IPv4-felhasználók IP-címének utolsó oktettjét, illetve az IPv6-címek utolsó 80 bitjét nem sokkal a cím Analytics adatgyűjtő hálózatba kerülése után nullára állítja a memóriában. Ilyen esetben a rendszer soha nem írja lemezre a teljes IP-címet.

Statisztikai célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Statisztikai célú sütik:

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – minden funkció aktiválásra kerül

ANONIM – a társadalmi-demográfiai funkciókat inaktiválódnak, és az IP-cím anonimizálásra kerül

Statisztikai célú sütik listája: _ga, _gat, _gid.


ANONIM
NORMÁL
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport