Bizonyságtétel a konfirmáció ünnepén

Makkay József 2013. május 17., 10:58 utolsó módosítás: 2013. május 27., 20:47

Sok református gyülekezetben a pünkösd előtti vasárnap kerül sor a fiatalok hitbeli bizonyságtételére, a konfirmáció ünnepére a 450 éves Heidelbergi Káté szövegeiből. Az alkalom egyben felkészülést jelent a szentlélek kiáradásának ünnepére, a pünkösdre, amelynek legjelesebb erdélyi eseménye a csíksomlyói búcsú. 

•  Fotó: Makkay József
galéria
Fotó: Makkay József

Ha valaki véletlenül tévedt volna be a zsibói református templom kis terére, hamar rájön, hogy a zöld ágakkal és virágokkal feldíszített kerítés, cinterem, templombejárat nagy ünnepet sejtet. A zsúfolásig megtelt templomban egyedül a gyerekeknek fenntartott padokban lenne még hely, mintegy jelzésként, hogy a szórványosodásnak, a magyarság leépülésének nehéz éveit élő közösség számára a gyerekáldás jelenthetne kiutat. Ünnepi igehirdetésében ezt hangsúlyosan szóvá is teszi Hőgye Gál Roberto lelkipásztor, aki alig fél éve került Szilágygörcsönyből új „telephelyére”, Zsibóra, tarsolyában nagyvárosi gyülekezet számára is elegendő tervvel és lelkesedéssel. Bizony, itt elkel a munka, mondják a padban mellettem ülő középkorú és idősebb férfiak, akik számára sokat jelentett, hogy sikerült idecsábítani az új lelkészt, hogy felrázza a vegyes házasságok és az elrománosodás útvesztőjébe került, 960 lelkes gyülekezetet, ahol már a magyar elemi oktatás jövője is megkérdőjelezhető.

Léleknek szóló, kiemelkedően szép istentiszteleten és egyházi ünnepségen vehetek részt Zsibón, ahol a hét konfirmandus fiatal egyháztörténeti tudását megcsillogtató kikérdezés után jön a Heidelbergi Káté könnyűnek nem mondható kérdésözöne: az ifjak választékosan, szépen beszélnek, nyoma sincs a számomra szomorúan megtapasztalt, egyházi ünnepségeken elhangzó szavalatok magyartalan hangsúlyának. A szép teljesítmény mögött nyilván rengeteg munka áll, és hozzáértő lelkész, aki jó pedagógiai érzékkel pallérozza azt, amit legtöbb gyerek sem a családban, sem az iskolában nem kap meg.

A templomi ünnepség után, a parókia csendjében próbáljuk tovább szövögetni a gyülekezet jövőjéről szóló fonalat. A lelkipásztor szerint a kálvinista egyháznak mindig is nagy értéke volt az egyházfegyelem, korábbi és mostani gyülekezetében is erre helyezi a hangsúlyt, amit tapasztalatai szerint az emberek többsége elismerően fogad. Ebben a keretben szán kiemelt szerepet a fiatalok konfirmációs hitvallásának. Azt tapasztalja, hogy az egyházmegye többnyire vele egy korosztályú, 40 év körüli vagy ennél fiatalabb lelkészei is ezt az elvet vallják, és komolyan veszik a káté oktatását.

„A fiataloknak példakép és foglalkozás kell. Ha működik az ifjúsági bibliaóra, ha a templom körül rendszeresen van számukra tevékenység, vannak foglalkozások, akkor ők is örömmel jönnek” – magyarázza a lelkész. A két éves konfirmációs előkészítés után éppúgy kell foglalkozni a fiatalokkal, mint konfirmáció előtt, különben sokan a templom fele sem jönnek, hiszen úgy érzik, ez kényszer volt, amit sikeresen letudtak.

 Virágvasárnaptól áldozócsütörtökig

A hagyomány szerint az erdélyi gyülekezetek többségében az áldozó csütörtököt követő vasárnapon, pünkösd előtt egy héttel vagy éppen pünkösd vasárnapján kerül sor a 14–15 éves református fiatalok hitbeli bizonyságtételére, a konfirmáció ünnepére. Mivel a protestáns egyházakban a konfirmáció nem számít szentségnek, rendszerint a helyi gyülekezetek presbitériuma jelöli ki a fiatalok ünnepélyes bizonyságtételének időpontját, mely a német nyelvterületről átvett virágvasárnapi időponttól a nyári hónapok derekáig is elhúzódhat, attól függően, hogy melyik vasárnap felel meg leginkább a helyi református közösségnek. A konfirmáció egyben a helyi gyülekezet nagy ünnepe is, amikor nem csak a bizonyságtevő fiatalok rokonai jönnek el a templomba, hanem a településről elszármazottak is igyekeznek hazatérni a jeles napra.

Idén a Heidelbergi Káté 450. évfordulója ad kiemelt színt és jelentőséget a konfirmációs ünnepségeknek, és készíti fel lelkileg az erdélyi református gyülekezeteket a szentlélek kiáradásának ünnepére, az egyház születésnapjára, pünkösdre. A konfirmáció alapjául szolgáló káté történetét, és mának szóló üzenetét dr. Juhász Tamással, a Kolozsvári Protestáns Teológia professzorával járjuk körül, aki 30 éve oktatja a leendő lelkipásztoroknak a katekizmust.

III. Frigyestől Vámosgálfalváig

„A Heidelbergi Káté tipikusan érett gyümölcse a reformációnak: 1563-ban született, mintegy ötven évvel a lutheri reformáció után. Születésnapja 1563. január 19-e, ekkor látta el kézjegyével III. Frigyes pfalzi választófejedelem a textust a maga által írt előszóval” – magyarázza Juhász professzor. Ugyanabban az évben, november 15-én megjelent negyedik kiadása már nem csak a kátét, hanem a mai református egyház teljes rendtartását is tartalmazza, ezért teológiai berkekben az igazi születésnap ez utóbbi dátum. Idén a kolozsvári teológián nagyméretű nemzetközi tudományos konferencián tekintenek majd vissza az elmúlt négy és fél évszázad történéseire.

Juhász Tamás szerint a káténak kifejezetten olyan részei is vannak, amelyet minden keresztény felekezet elfogadhat, annyira a szentírás üzenetét foglalja össze. A keresztény egyházak számára szánt univerzális jellegét mutatja az is, hogy 1610-ben, Kölnben megjelent egy Cathecismus Romanus című kiadvány, amely a római katolikus egyház hitvallását foglalja össze: ennek 90 százaléka szóról szóra a Heidelbergi Káté szövege, kivéve azokat a passzusokat, amelyben a reformátusok vélekednek a katolikus miséről. Amúgy a Heidelbergi Káténak egyetlen passzusa van, a 80. kérdés és azerre adott válasz, amely elítélően bélyegzi meg a katolikus egyházat, kárhozatos bálványimádásnak minősítve a katolikus misét. A többi keresztény egyház részéről kezdetben ellenségesen vagy legalábbis fenntartásokkal fogadott Heidelbergi Káté az évszázadok során olyan erkölcsi tanítása lett a keresztény egyházaknak, amelyet jó szívvel bárki elfogadhat, akárcsak a bibliát, magyarázza ateológus.

A 129 kérdést tartalmazó káté évszázadokon át minden református fiatal vizsgatétele volt, a mai erdélyi rendtartás azonban 1672-ben rögzült Vámosgálfalván, ahol a nyugati teológiákon tanult lelkész honosította meg a napjainkban is élő konfirmációs ünnepséget.

Nyolcvan százalékuk konfirmál

„A kommunista időszakban a református fiatalok szinte száz százaléka konfirmált, annak ellenére, hogy a hatalom ezt helyenként igyekezett megakadályozni. A szilágysági Sarmaságon történt egy kirívó eset, ahol egy keményvonalas kommunista iskolaigazgató konfirmálás napján bezárta a gyerekeket az iskolába. A szülők az ablakon keresztül lopták ki őket, de a konfirmációs ünnepségre így is sor került. Az esetnek akkora visszhangja volt, hogy a megyei pártvezetés megrótta túlbuzgó igazgatóját” – emlékezik Juhász professzor. A rendszerváltás óta a konfirmáló fiatalok aránya városon csökkent, mai adatok szerint a tizenéves református fiataloknak mintegy 80 százaléka konfirmál, a magyarországi arányokhoz képest azonban ez még mindig kiemelkedő teljesítmény. A 450 éven át tartalmilag nem változott, archaikusnak tekintett, és csupán az időszakos nyelvi megújuláson átesett szöveg sok fiatal számára ma már nehézkes, nehezen tanulható. A professzor szerint ezen a lelkészek úgy segítenek, hogy a válaszokat rövidítik, illetve az egykor követelt 100-120 kérdés közül jó esetben is csak ötvenet adnak fel a két éves előkészítés során.

„A káté tanításának célja, hogy a fiatal néhány központi gondolattal, alapvető elemmel ismerkedjen meg a Biblia tanításából, és alakuljon ki egy kötődés az egyházához, közösségéhez” – foglalja össze Juhász Tamás a kátéoktatás krédóját.

A csíksomlyói búcsú programja

A római katolikus székelyek és a csángók évszázadok óta elzarándokolnak pünkösdkor Csíksomlyóra. A zarándoklat mára túlnőtte múltját, nemcsak Erdélyből, hanem a világ minden tájáról érkeznek magyarok, így napjainkra a csíksomlyói pünkösdi búcsú az összmagyarság ünnepévé vált. A Szombathelyről Budapest érintésével induló Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz idén egy szerelvényként viszi utasait a csíksomlyói búcsúra. Idén a búcsúra május 18-án kerül sor.

 Péntek – május 17.
19 órakor kezdődő szentmise nyitja meg a pünkösdi búcsút Csíksomlyón, amelyet a kegytemplomban egész éjszakán át tartó virrasztás követ.
Szombat – május 18.
5.30-tól folyamatos a gyóntatás és áldoztatás lesz a Ferences Kolostor négyszögletű udvarában, szentmiséket reggel 7-kor és 8-kor tartanak a kegytemplomban. A főpapsággal az élen a menet 10.30-kor indul a Csíksomlyói Ferences Kolostor elől, az ünnepi szentmise 12.30-kor kezdődik a csíksomlyói Nyeregben. A búcsú idei szónoka dr. Ternyák Csaba egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke. A Kegytemplomban május 21. estig naponta többször kerül sor szentmisére. 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.