HIRDETÉS
Az 1568-ban elfogadott törvénnyel alakult ki Erdély alkotmányában a három törvényes nemzet mellett a négy törvényesen bevett vallásnak nemcsak egyházjogi, hanem politikai és közjogi rendszere is. Ettől az időponttól kezdve Erdély alkotmánya a három törvényes nemzet és a négy bevett vallás egyenjogúságának elvein épült fel és fejlődött tovább.
A Luther Márton felléptével induló reformáció Európa egészére kiterjedt, és egész országokat szakított ki a katolikus egyházból. Miután a régi és az új egyházak közötti évtizedes vallásháborúk során nyilvánvalóvá vált, hogy egyik fél sem tudja a másikat meggyőzni vagy térdre kényszeríteni, az együttélést valamilyen formában rendezni kellett. Így jött létre politikai kényszerűségből 1555-ben az augsburgi vallásbéke, amely azzal, hogy elismerte az evangélikus (lutheránus) vallást, először mondta ki, hogy a nyugati kereszténységben több vallás létezik. A két felekezet együttélését azonban az akkori politikusok sem tartották megvalósíthatónak. Majdnem száz év múlva, 1648-ban, a vesztfáliai békében emelték be az elismert felekezetek közé a református (kálvinista) egyházat.
Az 1550-es évekre Erdély lakossága a lutheri reformációhoz csatlakozott, élén a fejedelemmel, Szapolyai János Zsigmonddal. Katolikusnak csak a Székelyföld egy része és néhány főúri család maradt meg. 1557-ben az országgyűlés törvényben bevett vallássá nyilvánította az evangélikus vallást, a katolikussal azonos jogokat biztosított számára, majd az 1564. júniusi tordai országgyűlés bevett vallássá nyilvánította a reformátust is. Az erdélyi reformáció azonban ezzel még nem fejeződött be…
Az erdélyi unitárius egyház megteremtője, Dávid Ferenc rádöbbent, hogy az egyház emberei – a püspöktől az utolsó káplánig – elfordultak a szerény, alázatos keresztényi élettől, és kapzsi módon hajkurásszák a világi javakat. A fiatal pap lelkében érlelődött a változtatás kényszere, és 35 éves korában eljutott Wittenbergbe, a reformáció bölcsőjébe. Négy évet töltött Erdélytől távol, nyelveket tanult, Luther újításait tanulmányozta, és a Bibliát szinte kívülről megtanulta. A protestáns erdélyi magyar nemesség és papság az éppen üresedésben lévő püspöki székbe Dávid Ferencet ültette, aki 1556-ban nemcsak kolozsvári pap lett, hanem püspöke is az erdélyi magyar reformátusoknak. „Atya, Fiú, Szentlélek, teljes Szentháromság” – vallották a katolikusokkal együtt Luther és Kálvin követői. Dávid Ferenc viszont arra a meggyőződésre jutott, hogy a szentháromság tana hamis tudomány, amelyet sem az ó-, sem az új-testamentumból nem lehet levezetni. „E három örökké való istenekről, kik mindenben egyenlők és egy módon mindenhatók, soha semmit sem hallottak, hogy hárman volnának mennynek, földnek teremtői” – mondta. Dávid Ferenc elkezdett antitrinitárius (azaz unitárius) nézeteket vallani, és nemsokára maga a fejedelem is unitárius vallásra tért át. 1567-ben János Zsigmond a rendelkezésére bocsátotta a gyulafehérvári nyomdát, hogy nézeteit hirdesse. Így jelentős részben az ő tevékenységének köszönhető, hogy Erdély a vallási türelem jelképe lett Európában. Az 1572. évi marosvásárhelyi országgyűlés megerősítette a vallásügyi törvényt, de egyben kimondta az újabb hitújítások tilalmát is. Dávid Ferencet ennek a tilalomnak az alapján fogta perbe 1579-ben Báthory Kristóf fejedelem. A hite miatt életfogytiglani fogságra ítélték, és a dévai várbörtön foglyaként halt meg 1579. november 15-én. Dávid Ferenc neve összeforrt Kolozsvárral, a kincses város pedig az unitarianizmussal. Annyira, hogy mielőtt elterjedt volna az unitárius elnevezés, az új egyházi irányzatot egyszerűen „kolozsvári vallás”-nak nevezték.
A 450. évfordulón az erdélyi történelmi egyházakkal közösen ünnepeltek a tordai katolikus templomban január 13-án. A megemlékezésen felszólaltak a történelmi egyházak vezetői, magyarországi közméltóságok, világi személyiségek.
Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök kijelentette: „A ma ünnepelt 450 éves tordai vallásügyi határozat nemcsak azért értékes, egyedi és ragyogó, mert meghaladja korát, hanem elsősorban azért, mert a gondviselés jelenlétére mutat. Meggyőződésem szerint mi elsősorban nem a történelmi múltra emlékezünk, hanem a jövőnek teszünk ígéretet, hogy az 1568-as határozatban felvillanó nemes szándékot, amely Jézus tanításában is oly tisztán megnyilvánul, megvalósítsuk.” Adorjáni Dezső evangélikus püspök szerint a keresztyén csak akkor szabad, ha hitben teljesen Krisztusé. „Ez a hit pedig őt mindenek fölé helyezi, teljes és tökéletes szabadságot ad. Ugyanakkor ő szabadon, teljesen az embertársáé is, ami azt jelenti: hálából, szeretetben és önként alárendeli magát a teljes és elkötelezett szolgálatra” – fogalmazott a püspök. „Torda üzenete számunkra az, hogy csak Isten igéjének fényében és lelkülete szerint lehet maradandó, korszakalkotó törvényt hozni. Jó lenne, ha az Isten és ember iránti bizalom légkörében tovább tudnánk lépni, és a tolerancia Erdélye után megvalósíthatnánk a szeretet Erdélyét” – mondta Kató Béla erdélyi református püspök.
Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek így fogalmazott: „most a jövőt nézzük. Korunkban a terjedő elvilágiasodás hatására ráébredtünk arra, amit az Úr Jézus mondott: a keresztény tanúságtétel egyik erőssége az egység. Az ökumenikus és vallásközi mozgalom a Szentlélek műve. Kívánom az unitárius egyház elismerésének 450. évfordulóján, hogy küldetését továbbra is az Evangélium alapján teljesítse.”
Csűry István királyhágómelléki református püspök beszédében kitért arra is, hogy az ünnep azért szép és építő ma is, mert igazolja, hogy mi is kaptunk a szent időből szemet tisztító alkalmakat, őszinte vallomásokat. Elmondta, a nagy évfordulók ölelésében az összekapaszkodás áldását ismerhetjük fel.
Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke szerint ma az a felismerés biztosíthat térségi stabilitást és szolidaritást, és teremtheti meg az emberek tartós biztonságérzetét, hogy nemcsak a hit Isten ajándéka – amint azt az erdélyi országgyűlés Tordán kinyilvánította –, hanem az ember teljes önazonossága is az. Ennek a megélését ugyanúgy nem szabad korlátozni, eltéríteni vagy ellehetetleníteni, mint a vallás szabad gyakorlását.
Farkas Emőd unitárius főgondnok arra buzdította a jelenlévőket, legyenek szelídek és türelmesek, de ugyanakkor okosak is, hogy biztos talajon állhassanak annak érdekében, hogy azt a türelmet, amit örököltek, amelyet ma ünnepelnek, legyen, akinek tovább örökíteni.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerint az igazságért csak nemes eszközökkel szabad harcolni. Jelképesnek tartotta, hogy a 2018-as év a vallásszabadság 450 éves évfordulója, egyben pedig a gyulafehérvári gyűlés centenáriumi esztendeje is. A tordai országgyűlés üzenetét a miniszter abban látja, hogy ma is, akárcsak 450 évvel ezelőtt, küzdenünk kell az igazságért.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
