A Környezettudatossági egyezmény az első olyan kezdeményezés Romániában, mely egy közös cél, egy fenntartható jövő vállalása érdekében tömöríti a romániai üzleti közösségeket.
Az érmelléki meredek homokdombok falait tavasztól őszig szitaszerűen belakják a partifecskék. A partifecsketelepek az Érmellék igazi látványosságai, azonban védelmükkel egyre kevesebbet törődnek.
A román kormány egy tollvonással elvette a civilszervezetek jogait a védett területeken kifejtett tevékenységüktől. Az új kormányrendelet három kategóriára osztja a környezetvédelmi területeket, némi rendet teremtve a rendszerváltás óta tartó káoszban.
Hétköznapivá vált a környezetvédő aktivisták, szervezetek rendszeres felhívása a szemetek felelőtlen szétszórása ellen. Lassan legyintünk is a zöldek mindennapos kérelmei felett, pedig a műanyagot és vegyszert evett tonhal idővel az asztalunkra kerül.
A pataréti szeméttelep sötét folt Kolozsvár népszerűségén, amely rendszeresen kísérti a városvezetés, a városlakók és a patarétiek mindennapjait. A korszerűtlen szeméttárolás helyzete az uniós csatlakozás óta az egyik legnagyobb problémája Romániának.
A Természetvédelmi Világalap évente leosztja statisztikailag az egy évre elegendő erőforrásokat, azonban az elmúlt években az évi mennyiség hónapokkal december előtt elhasználódott. A gazdasági érdekek még mindig gátolják a klímaváltozás elleni harcot.
A közszolgálati csatornák változatos műsorkínálatukkal gazdagítják a nézők és a hallgatók ünnepét. A palettán közvetítések, a karácsonyhoz illő filmek, összeállítások szerepelnek.
Rendszeres klubtevékenységekkel, az idős emberek látogatásával, ápolásával, segélycsomagok és szükség esetén orvosi segédeszközök biztosításával is igyekszik segíteni az Unitarcoop Alapítvány Maros megyében.
A teológusokat naphosszat zsoltárokat éneklő, Bibliát tanulmányozó diákokként képzelik el. Pedig a lelkésznövendékek nemcsak legáció idején élik hivatásukat. A diákokkal a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet humanitárius programjairól beszélgettünk.
Diószegi László, a Martin György Néptáncszövetség elnöke életét a történész-tudományszervezésnek és a néptáncnak szentelte. A Teleki László Alapítvány igazgatójaként elkötelezett támogatója a külhoni magyarság kulturális életének.
Árpád-kori kutyafajtánk, az erdélyi kopó ma már megőrzésre váró nemzeti kincs. A magyar Országgyűlés által védett őshonos háziállatnak nyilvánított ebfajta tenyésztője, Tőkés Lóránt beszélt lapunknak a könnyen megkedvelhető állatról.
Váradi Levente 22 évi néptánc után egy társművészetet, a fotográfiát választotta hivatásául. Jelenleg a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, a Fölszállott a páva, valamint az általa létrehívott brand (lumidance) hivatásos fotográfusa.
Pál István „Szalonna” Liszt Ferenc-díjas magyar népzenész, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, a Szalonna és bandája prímása.
Szénási Réka újságíróként a Kossuth Rádió Krónika és 180 perc című műsorainál találta meg igazi helyét. Turán, egy roma telepen él szüleivel együtt.
Farkas-Gregóczki Rita másfél évvel ezelőtt kezdte pályafutását a közmédiában. Jelenleg szerkesztőként tevékenykedik a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Vallási Főszerkesztőségén. Emellett három gyermek büszke édesanyja.
Adonyi Adrienn néprajzkutatóként végzett, a következő évtizedekben a kulturális élet különböző területein tevékenykedett. Jelenleg a Kárpát-medencei néphagyomány ápolására és megőrzésére létrehozott nemzeti intézmény, a Hagyományok Háza sajtósa.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
