Házi ízek helyi alapanyagokból Harasztoson

Makkay József 2019. szeptember 19., 10:03

Erdély-szerte egyre többen látnak fantáziát a háztáji zöldség- és gyümölcsfeldolgozásban. Az aranyosszéki Harasztoson a jó húzóerőnek számító fűszerpaprika forgalmazása mellett nagyobb tételben két család látott hozzá otthon megtermelt zöldségből és gyümölcsből befőtteket, savanyúságokat készíteni.

Horváth Edit standja a Bejön a vidék kolozsvári kézműves vásáron Fotó: Aranyosszéki Gazdák Egyesülete

A termőföldből megélni akaró erdélyi gazdák egyre több faluban próbálkoznak helyi zöldség- és gyümölcsfeldolgozással. Sokan rájöttek: kisgazdaként nincs esélyük a viszonteladók által uralt piacokon boldogulni, legfentebb aprópénzért tudják értékesíteni árujukat a nagybani felvásárlóknak. E kényszerhelyzet vezetett el a házi lekvárfőzés és savanyúságkészítés újjáéledéséhez: termékeikből egyre többet adnak el otthonról vagy hagyományos vásárokon. A Kolozs megyei Harasztoson ennek a foglalatosságnak vált az úttörőjévé a két Horváth család. Csupán névrokonok, de egymás szomszédságában laknak, és mindenben együttműködnek.

Harasztosi újrakezdés

Horváth Edit kézműves termékeinek története öt–hat évvel ezelőtt kezdődött. A rendszerváltás előtt Harasztosra férjhez jövő fiatalasszony olyan közösségbe csöppent, ahol aranykorát élte a híres aranyosszéki gyökérzöldség-termesztés. A többi aranyosszéki falutól eltérően ugyanakkor Harasztoson régi hagyománya volt a fűszerpaprika termesztésének is, amiből a termelőszövetkezeti időkben a harasztosiak a háztájiként megdolgozható 15 ár zöldségesparcellákon is igen szép pénzt kerestek az erdélyi piacokon. Mint akkoriban sok fiatal családnak, nekik is a közeli iparváros, Torda biztosított munkahelyet: Edit asszony a vízművek biokémiai laboratóriumában dolgozott laboránsként, férje gépkocsivezetőként járta az országot. Azonban

a rendszerváltás után, másodállásban folyamatosan megdolgozták a család visszaszerzett földjeinek rájuk eső részét.

A kétlaki életmód 8–9 éve ért véget, amikor telket vásároltak a férj szülőfalujában, és eldöntöttek, eladják tordai tömbházukat, aminek árából családi házat építenek Harasztoson.
„A döntésben az is közrejátszott, hogy a nagyobbik lányunk bejutott a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre, pár évvel később pedig a kisebbik is. A megnőtt költségek miatt elhatároztuk, hogy itthon gazdálkodunk, illetve mi magunk dolgozzuk fel termékeinket” – magyarázza Horváth Edit.

A háztáji kertben termelik meg a befőzéshez szükséges alapanyagokat Fotó: Makkay József

Szomszédasszonyával, Horváth Annamáriával gyakorlatilag az elsők voltak, akik Kolozs megyéből befőttekkel, savanyúsággal és házi laskával vettek részt a három évvel ezelőtt életre hívott Bejön a vidék nevű hagyományőrző kolozsvári piacon.


Részvételük mára sikertörténetté vált, hiszen egyre többen kérik el telefonszámukat, sőt, többen otthon is megkeresik őket, hogy saját szemükkel győződjenek meg, valóban helyben termelik meg a piacon árusított gyökérzöldségeket, illetve a savanyúságok és gyümölcsízek alapanyagait.
A két asszonynak nem könnyű egyedül vállalni a befőzések nehéz teendőit. Edit asszonynak kamionsofőr a férje: négy hétig távol van, két hétig itthon. Idehaza mindenben segít, de ezek az ittlétek ritkább alkalmak. „Amikor a lányaim itthon vannak, mindenben besegítenek. A nagyobbik rezidensorvos Marosvásárhelyen, és amikor teheti, hétvégeken hazajön a férjével, és sokat dolgozik idehaza is. A kisebbik úgyszintén: ő még vakáción van, de idén hatodéves, sokat kell tanulnia” – magyarázza vendéglátóm, aki a reggeli órákban már nagy asztalnyi vinetát sütött le zakuszkának. Most van teljében a paradicsomból, paprikából, babból, vinetából olajjal készülő közkedvelt zakuszka, amelyet ilyenkor ősszel nagyon keresnek a vásárlók.
Horváth Annamária törté­nete annyiban különbözik a szomszédasszonyáétól, hogy ő Harasztoson élt, és innen ingázott városi munkahelyre, mígnem a díszgömböket készítő cég – ahol legutóbb dolgozott – felszámolódott. Igaz, korábban el akart már jönni, mert megunta a tulajdonosok packázását az alkalmazottakkal, így kapóra jött az itthoni munka lehetősége. Nyugdíjas férje a földművelésben segít, de a házi befőzéseknek annyira nem örül, mint a felesége.

Félnek a vállalkozástól

A két Horváth család csak olyan kézműves vásárokban adhatja el termékeit, ahol nem kérnek egyéni vállalkozói engedélyt és élelmiszerbiztonsági ellenőrzést. A kolozsvári Bejön a vidék ilyen vásár. Mindketten azt mondják: az ötvenes éveik derekán már nem igazán akarnak céges vállalkozásba fektetni. Ez túl nagy beruházás lenne ahhoz, hogy külső munkaerő nélkül belevágjanak. Márpedig a faluban nem találni állandó besegítőt, napszámost. Időnként egy-egy idősebb asszony akad, de az sem állandóan. Az itthon maradt fiatalabbak pedig szezonmunkára járnak Nyugat-Európába, és ezzel a kör be is zárult.
„Férjem azt mondja, szívesen abbahagyná a sofőrködést, és itthon maradna, ha mindketten meg tudnánk élni a befőzésekből. Az a baj, hogy nem látok előre, meddig tudjuk ezt vállalni, milyen lesz a piac.

Horváth Annamária és Edit az őszi befőzések szünetében Fotó: Makkay József

Nehéz pontos választ adni a hogyan tovább kérdésre” – panaszolja Horváth Edit. Azt mondja, ha most negyvenéves lenne, nem gondolkodna azon, hogy céget alapítson, és nagyobb mennyiségben lásson hozzá a házi zöldség- és gyümölcsfeldolgozásnak.
Hasonlóan vélekedik Horváth Annamária is. Azzal érvel, hogy a környéken is egyre többen vágnak bele a háztáji termékfeldolgozásba, ami növekvő konkurenciát jelent. Igaz, a kolozsvári magyar piacon egyre több a vásárló – nemcsak magyarok, hanem sok román ember is –, de a növekvő kínálat fokozatosan visszaveszi az eladásokat.

Az a szerencsénk, hogy sokan ismernek, és várják, mikor lesz piac. Nyomtattunk névjegykártyákat, sok vásárlónak megvan a telefonszámunk, így a vásár előtt megrendelik az árut.

Most például sokan kérnek zakuszkát, de keresik az őrölt fűszerpaprikánkat is” – magyarázza Horváth Annamária.

A gazdaasszony mutatja az őrlésre váró, száradó fűszerpaprikát Fotó: Makkay József
Fűszerpaprika, minden mennyiségben

Miközben végigjárjuk Horváth Edit húszáras otthoni zöldségesét, kiderül, szinte minden feldolgozott zöldséget és gyümölcsöt maguk termelnek. Összesen mintegy 50 áron termelnek alapanyagot, ennyire van feldolgozókapacitás. E területnek azonban szinte a fele fűszerpaprika. Egy részét itthon termelik csepegtetős öntözéssel, mert a Szegedről beszerzett fajtákkal csak így lehet szép termést elérni. Évente 150–200 kg paprikaport tudnak értékesíteni, gyakorlatilag ez a legkeresettebb harasztosi termék.

Tavaly már decemberre eladták az egész termést, idén jobb évre és több paprikára számítanak. A napokban már leőröltek a falu malmában hatvan kilót. Biztató évük van, hiszen idén 70–80 lej egy kg őrölt paprika.

A felfűzött, szikkadó fűszert egy hétig tartják kinn, majd beviszik szárítóhelyiségbe, ahol éjjel-nappal ég a gáz, hogy az őrlésre szánt termény megfelelően kiszáradjon. A vásárlók nagyon keresik, mert minősége a magyarországiéval vetekszik.
Edit asszony szerint idén nem permeteztek egyáltalán. „Ez az egyetlen munka, amit nem tudok vállalni. A permetezés időszakában nem volt, aki elvégezze, így minden abszolút bio lett. Tavaly megbetegedett a paradicsom, de idén jobban bírta, főleg a fólia alatt” – mutatja mintegy 60 négyzetméteres kis fóliasátrukat, amely nagy mennyiségben ontja nemcsak a paradicsomot, hanem az uborkát és a zakuszkába való paprikát is. Ottlétemkor aznapra 100 üvegkanna zakuszka alapanyaga volt összedarálva: ennyi a napi terv. Aki háziasszonyként befőzéssel foglalkozik, tudja, mit jelent… A nyersanyagok közül egyedül az áfonyát és a somot szokták nagyobb tételben megvásárolni, a többi gyümölcsöt és zöldséget maguk termelik meg.

Rögtönzött kiállítás a házi felhozatalból: ízek, szörpök, befőttek, savanyúságok Fotó: Makkay József

Bejön a vidék Kolozsvárra
A kolozsvári magyar kézműves termékek vásárát először három évvel ezelőtt szervezte meg az Aranyosszéki Gazdák Egyesülete. A gazdaszervezet ügyvezető elnöke, Fancsali Ernő az Erdélyi Naplónak elmondta: eddig 28 vásárt sikerült összehozni. Alkalmanként 15–22 termelő vesz részt. Főleg zöldségekkel, gyümölcsökkel, sajtokkal, lekvárokkal, savanyúságokkal és mézzel.
„A Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatósággal, illetve a kolozsvári polgármesteri hivatallal is jó az együttműködésünk. Teljesítjük a kötelezettségeinket feléjük, ezért nincsenek problémák. Az elmúlt években még nem került sor ellenőrzésre” – magyarázza a vásárok főszervezője a hatóságokkal kiépített kapcsolatát.
A budapesti agrárminisztérium támogatásával fenntartott kolozsvári vásársorozat gyakorlatilag ingyenes részvételt biztosít a termelők számára. A vásár iránt egyre nagyobb az érdeklődés nemcsak az eladók, hanem a vásárlók részéről is. A havi rendszerességgel megtartott termelői vásár szeptemberben kivételesen kétszer is jelentkezik.
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat