Egy hétig magyar szótól volt hangos Kolozsvár

Az államalapítás ünnepén, augusztus 20-án, hivatalosan is megnyitották a 9. Kolozsvári Magyar Napokat. A Kolozsvári Magyar Opera nagytermében tartott ünnepi nyitógálán Gergely Balázs, a rendezvény főszervezője arról beszélt, hogy a Kolozsvári Magyar Napokon két kiemelkedő jelentőséggel bíró évfordulóról is megemlékeznek: a Mátyás király-emlékévhez csatlakozva idén ünneplik az igazságos király születésének 575. évfordulóját, valamint a vallásszabadság kikiáltásának 450. évét. „Kolozsvárt a város történetei, az egykori és a mai nemzedékek történetei teszik azzá a hellyé, amelyet szeretünk. A nyitottság, a türelem és a tudás teremtette meg és működteti mindmáig a kincses Kolozsvárt, Európa egyik legkülönlegesebb, ma Románia legdinamikusabban fejlődő városát, közösségét, Erdély fővárosát” – jelentette ki a megnyitón Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Szerinte a Kolozsvári Magyar Napok szebbé és jobbá teszik világunkat és a benne élőket, előretekint új történeteivel, gazdagabbá teszi a kincses várost, visszahoz valamit az elveszettnek hit múltból és – legfőképp – jövőt teremt. Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke arról beszélt, hogy az idei év is bővelkedik történelmi évfordulókban. Elmondta: tíz évvel ezelőtt, amikor először merült fel a Kolozsvári Magyar Napok gondolata, fenntartásokkal fogadta azt, így beszéde során megkövette mindazokat, akik már akkor is lelkesedéssel és lendülettel álltak a fesztiválhoz. 

„Az ezeréves állam erejét mutatja, hogy az elmúlt száz évben is az állam területén kívül élő magyarok millió döntöttek nemzetünk mellett, és bebizonyították, hogy nemzeti keretek között születhet állam, de kizárólag állami keretek között nem születhet nemzet” – mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Hozzátette: a Kárpát-medencei magyarság ezer év után is erős közössége a Kárpát-medencének, s viszontagságokkal tele történelmét ismerve bátran kijelenthető, hogy abban a helyzetben, amikor a puszta létezés is kérdéses, az életben maradás egyértelmű győzelemnek tekinthető. „Nem szabad elfelednünk: Romániával nem ellenfelek, hanem szövetségesek vagyunk” – hangsúlyozta a miniszter, aki úgy vélekedett, a Kolozsvári Magyar Napok ékes bizonyítéka annak, hogy a kultúra közösséget is jelent.

Aki már rutinosabb látogatója a Kolozsvári Magyar Napoknak, jól tudja, hogy

a bő egy hét során a kincses város zegzugai megtelnek élettel, a fesztiválozók pedig belakják Kolozsvár tereit.

Nem volt ez másként a Bánffy-palota udvarával sem, amely idén – a korábbi évekhez képest – még több eseménnyel, gyermek- és felnőttprogramokkal, esti koncertekkel és afterparty-val várta az érdeklődőket. Itt lépett fel a Rekegő együttes és Baricz Gergő zenekara, az Argo Duó, az Európa Kiadó, a Musica Historica, a Bohemian Betyars, a Bordó Sárkány, a Nagy János Trió és a Transylvanium is. Idén ugyancsak a Bánffy-udvar volt a Kolozsvári Magyar Napok hivatalos afterparty helyszíne is, ahol az esti koncertek után bárki ismerősökre és rég nem látott barátokra bukkanhatott. A jókedvet minden este lemezlovasok biztosították, valamint itt kóstolhatták meg az érdeklődők a Fóti Kézműves Sörfőzde italait is – különös tekintettel az éppen erre az alkalomra felcímkézett Mátyás Sört. Mivel a 9. Kolozsvári Magyar Napokon nemcsak Mátyás király évfordulóit ünnepeltük, hanem a vallásszabadság kihirdetésének 450. évfordulóját is, egyik kiemelt helyszíne lett a nemrégiben átadott impozáns Vallásszabadság Háza is. 

Szombat délutánig térhettek be a Bonus Pastor Alapítvány Farkas utcai sátrába azok, akik az LSD, extasy, marihuána és túlzott alkoholfogyasztás okozta állapotot szerették volna megtapasztalni – mindezt természetesen játékból, részegszemüvegek révén. Az érdeklődők a részegszimulátor segítségével azt is megtudhatták, milyen az ittas állapotban történő vezetés. Az elsősorban prevenciós célokat szolgáló tevékenységek között kvízjátékok formájában szülőknek szóló tanácsadó prospektusokból, megvásárolható könyvekből vagy névtelenül kitölthető tesztekből tájékozódhattak a téma iránt érdeklődők. A megelőzés és tájékoztatás fontosságát jelzi, hogy napi százan is betértek hozzájuk – mondta el Henter Csilla, az alapítvány munkatársa.

A szenvedélybetegségek megelőzését és kezelését célul kitűző, marosvásárhelyi székhelyű Bonus Pastor Alapítvány több erdélyi városban is működik, Magyarózdon pedig terápiás otthont tart fenn. A sátorba betérőknek az alapítvány munkatársai tevékenységükről is meséltek, augusztus 22-én pedig

Horváth Levente egyetemi tanár, az alapítvány elnöke Nánó Csaba Tegnap  *Betegnapló című könyvét mutatta be.

Szintén egészségügyi vonatkozása volt dr. Peták István neves magyarországi kutatóorvos előadásának, aki a rákkutatás pozitív eredményeiről számolt be az érdeklődőknek.

A magyar napok programkínálatából kiemelkedett a Szentegyház utcában (arculatának kialakításában szintén jelentős szerepet játszott a katolikus egyház) nyílt egyházművészeti kiállítás. Olyan ritka egyházi kincsek tárultak ez alkalommal a látogatók szemei elé, amelyek egy része évszázadokon át rejtve maradtak a laikusok előtt. A kiállított dokumentumok nagy részét legfeljebb a szakemberek tanulmányozhatták, akik bejáratosak voltak a katolikus egyház rejtett levéltárába.

Az Ars Sacra Caludiopolitana című kiállításon a kolozsvári Szent Mihály-templom és piarista templom liturgikus tárgyai, valamint Kolozsvár történetéhez kötődő tárgyi emlékek kerültek bemutatásra. A szemlélődő szinte a történelem részesének érezhette magát, hiszen a Szent-Mihály templom a 14. században épült, míg Erdély első barokk temploma, a piarista, az 1700-as évektől áll. 

A tárlat rálátást engedett a kolozsvári katolikus hitélet történetére és kimagasló értékeire, alkalmat kínált főként a barokk és újkori tárgyi örökség megismerésére.

Az 1950-es években például a templom több barokk mellékoltárát lebontották, de szobrait, oltárképeit megőrizték az utókornak. Egyebek mellett ezek is megtekinthetők a Szentegyház utcai kiállítótérben. Az európai szinten is számon tartott barokk örökséget a jezsuita, piarista hagyaték egészíti ki, főként 17–18. századi ötvöstárgyak és textíliák. A tárlat látogatója megcsodálhatja az erdélyi és külföldi műhelyekben készült miseruhákat, liturgikus tárgyakat, ötvösmunkákat is. Érdekesek és értékesek a kiállított levéltári anyagok, több évszázados dokumentumok, okiratok, IX. Bonifác pápa búcsúengedélyétől kezdve egy 1372-ből származó, pergamenre írott oklevélig. A kiállítást a tavaly elhunyt Kovács Sándor főesperes kezdeményezte. A Szent Mihály-templom és a piarista templom liturgikus tárgyait bemutató kiállítás a magyar kormány támogatásával jött létre.

Népszerűnek bizonyultak a magyar napokon a Művészeti Múzeumban megnyitott kiállítások is. Közülük is kiemelkedett az Arisztokrata portrék című tárlat, amely a 18. századi erdélyi portréfestészet néhány maradandó alkotását mutatta be a Bánffy-palotában található múzeum egyik emeleti termében. A tájképek és csendéletek mellett

a barokk korban Erdélyben is népszerű volt – elsősorban az arisztokrácia körében – a portrék megrendelése a kor népszerű festőitől.

Igaz, a művészek sok esetben ismeretlenek maradtak az utókor számára, de a mostani kiállításon is láthattunk alkotást például idősebb és ifjabb Franz Neuhausertől, akiknek neve ma is jól cseng a művészetkedvelők körében. Erdélyben a portréfestészet annak köszönhette népszerűségét, hogy a főurak utazásaik alkalmával megcsodálhatták a nyugat-európai arisztokraták impozáns arcképcsarnokait, majd ezekből ihletődve rendeltek maguknak és családtagjainak portrékat. Nyilván az alkotások akár korabeli fényképeknek is felfoghatók, bár egy-egy arckép jóval többet mond el modelljéről, mint pusztán azt, hogyan nézett ki tulajdonosa. Hiszen a festményre az alkotó becsempészte adott esetben a környezetet, különféle tárgyakkal emelte ki a modell tulajdonságait (a könyv például a műveltséget jelentette), ily módon az alkotás egyben jellemrajz is lett. A jól képzett festők bizonyos szabályokat követtek, a megrendelő arca például minden esetben kiemelkedik az összképből. A korabeli művészeknek egy-egy portré elkészítése egyben egyfajta vizsgának is számított, hogy kivívják kortársaik elismerését.

A barokk kor jellemzői – pompa, elegancia, nagyzás – a festményeken is megjelenik. A művek nemcsak az ábrázolt személy jellemvonásait őrizték meg, hanem bemutatták megrendelőjének társadalmi rangját, érdeklődési körét, beállítottságát is.

A bécsi divatnak megfelelően a portréfestők nagy hangsúlyt fektettek a modell megjelenésére, az arc ábrázolására, a luxus bemutatására is.

Az ábrázolt személy általában megszokott környezetében látható, bútoroktól, drapériáktól körülvéve, de nem ritka az sem, hogy a hátteret a természet jelenti. Utóbbinak egyik nagyszerű példája a tárlaton is kiállított, ifjabb Franz Neuhauser által festett portré, amely Wesselényi Miklós­né Cserei Helénát ábrázolja háttérben a Wesse­lé­nyik zsibói kastélyával. A mű 1799-ben született, ebben a periódusban az osztrák származású festő a zsibói kastély belsejének freskóin dolgozott, ily módon kapta a bárónő portréjának elkészítésére a megrendelést – tudtuk meg a tárlatvezetésen Alexandra Sârbu művészettörténésztől.

A tárlaton tíz festményt állítottak ki, köztük idősebb Franz Neuhauser alkotását, amely a marosújvári Teleki–Mikes-kastélyt és annak környezetét ábrázolja. Ám e festmények az elhelyezése a portrék mellett nem volt véletlen: tematikájában összefügg az erdélyi arisztokráciával, ugyanakkor egyfajta átmenetet képez a barokk tájkép-és portréfestés divatja között.

A kiállítások nyújtotta álomvilágból akkor zökkentünk vissza a valóságba, amikor enni szerettünk volna a magyar napokon felhúzott gyorsétkezdék egyikében. A romániai infláció mértéke például a palacsinta árán is lemérhető (15 lej), hiszen ez – és minden egyéb – az árusoknál évről-évre drágul. De még egy szelet zsíros kenyér is négy lejbe került...

Futni viszont tele hassal nem lehet. Mintegy 350 futó vett részt az idén először megszervezett KMN-Donaton Futóversenyen. A több korcsoportban és kategóriában versenyzők a belváros utcáin próbálhatták ki állóképességüket. A versenyzők 1.8, 5 és 10 kilométeres távokon mérhették össze erejüket. A regisztráció után minden résztvevő karszalagot, a célba érés után pedig érmet és a magyarnapos ökörsütésre szóló kóstolójegyet kapott, valamint – a Fóti Kézműves Sörfőzde felajánlásának köszönhetően – kézműves sört is kóstolhatott. A legenda szerint mintegy 400 évvel ezelőtt a Hója-erdőnél legeltető Donát egy éjszaka felfigyelt a Törökvágásnál Kolozsvárra támadó török seregre. A hős pásztor lélekszakadva futott be a városba, riasztotta az embereket, majd holtan összerogyott, de a katonaságot hamar összetrombitálták és az ellenséget elkergették. Az utat, amelyet megtett, ma is Donát útnak nevezik. A Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt augusztus 25-én 11 órától a futóverseny által az ő emlékét idézték fel.

A több száz program közül nehéz volt válogatni, mindegyikre ellátogatni pedig lehetetlen. Mindenki igyekezett saját ízlését és érdeklődési körét kielégíteni, ami nem is bizonyult nehéz feladatnak, hiszen koncertektől elkezdve könyvbemutatókon át az érdekfeszítő előadásokig volt miből választani.

A Főtér amolyan népünnepély helyszínévé vedlik minden évben,

idén is több ezer ember volt kíváncsi a 25 éves kolozsvári Knock Out zenekar, Lovasi András, Szabó Balázs és bandája, Rúzsa Magdi, Keresztes Ildikó, Révész Sándor, Demjén Ferenc, a Bagossy Brothers Company koncertjére. Egyébként három kültéri, zenei színpadon összesen 35 koncertre került sor, amelyek a legkisebbektől a felnőttekig mindenkit megszólítottak.

A 9. Kolozsvári Magyar Napok augusztus 26-án a 100 Tagú Cigányzenekar koncertjével ért véget. „Madártávlatból nézve az ünneplő kolozsváriakat és mindazokat, akik hazatértek, vagy ellátogattak a kincses városba, ugyanazt érzem, mint mindannyiszor az elmúlt napok együttlétei alatt: számomra itt a világ közepe és a legcsodálatosabb közönsége, amely Mátyás király szobra alatt évről-évre erősebb közösséggé kovácsolódik. Boldog és büszke vagyok, hogy közéjük, közétek tartozom!” – írta az esemény utolsó napján Facebook-bejegyzésében Gergely Balázs főszervező. Gondolataihoz mindannyian csatlakozhatunk, akik évről-évre belekóstolunk az egyre gyarapodó kínálatba.