A bűn városa, Spoleto

2016. április 17., 10:20

A Don Matteo című olasz filmsorozat – amelyben Terence Hill bűnügyeket megoldó papot alakított – két umbriai városban játszódott. Gubbio szépségeit már megismerhették az olvasók, most Spoleto forgatási helyszíneiből kapnak ízelítőt.

galéria


Csermák Judit

(folytatás előző lapszámunkból)

Umbria egészen más, mint Toszkána – gondolta –, parasztabb, ősebb, szentebb, és mintha egy árnyalattal zordonabb is volna… Az olasz táj nem olyan csak-barátságos, csak-édes, mint ahogy elképzeltem. Itt Umbriában nem. Van itt valami kietlen, valami sötét és érdes, mint a babérfa – és éppen ez az érdekes Olaszországban. Talán a nagy, kopár hegyek teszik. Sose hittem volna, hogy Olaszországban ennyi kopár és magas hegy van – morfondírozik Mihály, a főszereplő Szerb Antal az Utas és holdvilág című regényében.

Valóban meglepő, hogy milyen magas hegyek találhatók e tájon. Az umbriaiak a völgyekben, de még a meredélyeken is igyekeznek minél több földet megművelni. Vélhetően emiatt, s a történelem viharaiból tanulva, az ellenséges támadásoktól tartva épült szinte minden város hegyre, így Spoleto is, négyszáz méter magasban.

Gubbióhoz hasonlóan az olasz filmsorozatból megismerhettük Spoleto néhány nevezetességét, hiszen a Don Matteo 9. évadának epizódjaiban többször feltűnt a város csodálatos dómja, s a mély völgyön átívelő gyaloghíd is. Tudtuk, hogy a longobárd hercegség fővárosa volt majd hétszáz évig, de azt, hogy nagy jelentőségű püspöki székhely, pápák tartózkodási helye, nagystílű palotákkal, csak a helyszínen érzékeltük. A településen – az egyébként nem túl nagy kiterjedésű területen – középkori templomok sokasága található.

Spoleto szeretni való város. Az idelátogató kényelmét szolgálja a kiváló tájékoztatás: a brosúrák (külön a filmsorozat helyszíneit feltüntető térkép) és az utcasarkokon meglepő sűrűséggel elhelyezett eligazító táblák. A városszéli parkolókból a hegy belsejébe vezető több száz méter hosszú, liftekkel összekötött mozgó járdák segítik a nevezetességek gyors megközelítését. Bár itt is jelentősek a szintkülönbségek, mégis több lehetőség volt terek kialakítására, ahol elüldögélhet a fáradt turista egy-egy nagyobb templomi, múzeumi élmény után.

A Spoletóba áthelyezett Don Matteo

Terence Hill – nyolcvan felé közeledve is – változatlan elánnal alakítja a bűnügyek rejtélyét megoldó melegszívű, csavaros eszű, kerékpáron közlekedő pap hálás figuráját. A filmsorozatban Don Matteót püspöke Gubbióból Spoletóba helyezi. Megrakott kocsijával a katedrális előtti térre érkezik kis csapatával, hűséges házvezetőnőjével és sekrestyésével. Pippo, a templomszolga, a dómot megpillantva örvendezik, hogy ilyen gyönyörű helyen még soha nem szolgált. Lelkendezését azonban lelohasztja gazdája: szolgálatuk helyére mutatva, egy jóval szerényebb templom, a Szent Eufémia épülete felé.

A Mária mennybemenetele katedrális elhelyezkedése nem megszokott, nem magaslaton épült, sok-sok lépcső vezet le hozzá. 12. századi homlokzata, rózsaablakai lenyűgözők. A belső térben is folytatódik a csoda. A különböző színű márványokkal figurálisan kirakott padlózat maga is remekmű. Az Eroli kápolna Pinturicchio (1454–1513) freskói szépek. A szentélyben Filippo Lippi (1406–1469) gyönyörű – Szűz Mária életét bemutató, finom ecsetvonásokkal festett – freskói alatt csak ámulni-bámulni lehet. Ezek alkotása közben vesztette életét a quattrocento mestere, akinek síremléke is itt látható.

A katedrális előtti tér más forgatási helyszíneket is rejt. Itt található a csendőrség épülete, ahol Don Matteo jó barátja, a bűnügyeket megoldó (bár inkább mondhatnánk, hogy a pap által adott ideákat elfogadó) társa, Cecchini főtörzsőrmester dolgozik. Továbbá a Caio Melisso színház, ahol szintén forgattak, s amelyben a híres olasz operaénekes, a tenor Beniamino Gigli is fellépett egykor. Csodálattal tölt el, hogy az itáliai városok többségében színházakra – mégpedig több száz főt befogadó, hangulatos belső terű előadóhelyekre – bukkanhatunk. Spoleto e téren is kiemelkedő, mivel egy másik nagy – a városhoz kötődő Gian Carlo Menotti zeneszerző nevét viselő – színháza is van.

A zeneszerző háza is a katedrális terén található, jelenleg a Spoletóban megrendezett Festival Dei Due Mondi dokumentációs központjaként szolgál. A Két világ elnevezésű nemzetközi – nyáron egy hónapig tartó művészeti – fesztiválnak 1958 óta ad otthont a város.

A híres zenész házánál egy kis kávézó bejáratánál tábla hirdeti, hogy a helyiség a filmsorozat 10. évadának helyszínéül szolgált. Hírek szerint 2016-ban magyarul is láthatjuk ezt az évadot.

Pápák építették

A 12. században épült Szent Eufémia templom – Don Matteo felségterülete – szentélye néz a dóm tér felé, magasról tekint le a katedrálisra. A filmsorozat alkotói forgatási szempontból előnyös helyet választottak, mivel a templom bejárata a püspökségi múzeum zárt udvaráról nyílik. A román stílusú belső tér arányos szépsége, egyszerűsége meghökkenti az embert. A város nyugalmát egykoron a város fölött trónoló, jó stratégiai ponton, a spoletói völgy felett elhelyezkedő Rocca Albornoziana őrizte. Az erődöt a 14. század közepén – a pápák Avignonból való visszatérésekor – kezdték építeni. A vár kulcsszerepet játszott a Via Flaminia (Itália egyik legfontosabb Rómába vezető útja) és a szomszédos tartományok szemmel tartásában. Belső kiképzése, festett termei ugyanakkor hercegek, pápai legátusok és pápák rezidenciájául szolgáltak. Lucrezia Borgia 19. születésnapjára kapta ajándékul a spoletói hercegséget 1499-ben. A városi archívumban őriznek egy saját kezével írt, latin nyelvű dokumentumot. Az erőd ad helyet a város régészeti és festészeti gyűjteménye egy részének. Számomra a legnagyobb élményt a festett szobaként számon tartott teremben – a szenteket ábrázoló művektől már kicsit betelten – az üdítően természetes nőalakokat megjelenítő freskók jelentették. A vár is szerepet kap a filmsorozatban, kapuja a börtön bejárataként szolgál. Don Matteo gyakran lép be ezen, hogy a többnyire ártatlan gyanúsítottal beszélgessen, felfedve a bűnügyek rejtett szálait. E bensőséges jelenetekben gyakran mutatják őt premier plánban, s ez láthatóvá teszi szarkalábait. Hiába, Terence Hill felett is eljárt az idő!

A római örökség

Az erőd alatt 80 méter magas, 280 méter hosszú, pillérekkel tagolt vízvezeték íveli át a völgyet, melynek oldalában gyalogos út vezet, s a túloldalról ösvények indulnak a spoletói hegyekbe, a valaha volt remetelakok felé. A város egyik kilátó pontjánál márványba vésve Szent Ferenc legenda szerinti szavait olvashatjuk (ne feledjük, ezen a tájon sok minden szól Szent Ferencről, hiszen Assisi nincs messze innen): „soha nem láttam kedvesebbet, mint az én spoletói völgyem.”

Az utcák közül a Via Fontesecca jelenik meg a legtöbbször a filmkockákon, mivel itt lakik a jóképű Tommasi százados és Don Matteo jóbarátja – a bűnügyek és az élet problémáinak megoldásában csetlő-botló, de mégis szeretni való –, Cecchini főtörzsőrmester.

Az UNESCO világörökség listáján szerepel a 6-7. században épített San Salvatore bazilika, háromhajós egyszerű belsejét, a freskómaradványokat látva megállapítható: méltán lehet büszke rá a város. A templom egy temetőben helyezkedik el. Sűrűn veszik körül a számunkra furcsa síremlékek. Kígyózó utak mentén kis házikók sorakoznak többnyire üvegajtókkal s bent elhelyezett ülő alkalmatosságokkal.

Eddig csak néhány középkori emlékre hívtuk fel a figyelmet, a város leletek tanúsága szerint azonban már a Kr. e. 11-10. századokban lakott volt, s Spoletium néven a római korban is létezett. A római idők nyomát számtalan helyen fellelhetjük: a római ház, színház, amfiteátrum maradványai elmúlt idők nagyságát jelzik.

Goethe olasz utazásai

S ha már a régi időket emlegettem, hadd idézzek egy nem mai utazótól. Goethe 1786 szeptemberében indult útnak Itáliába. A német költő régóta vágyott Dante hazájába, ahol – irigylésre méltó módon – két éven át utazgatott. Itáliai utazás című könyvében Spoleto ihlette a következő sorokat: „Spoletóba is fölmentem, s a vízvezetékhez is, mely egyúttal híd két hegy között. A völgyet átfogó tíz téglaív századok óta áll rendíthetetlen nyugalommal a helyén, s a víz vígan csorog Spoleto minden zegében-zugában… Az ókoriak… műve, építészetük: polgári célokra alkalmazott második természet.” S folytatja, a túlméretezett, túlcicomázott dolgok bírálatával: „halva született dolgok ezek, mert aminek nincs valódi belső lénye, az nem is él, az nem is nagy, az nem is lehet nagy.”

Spoletóban „nem halva született dolgokat” lát az ember. Örvendetes, hogy a középkori város szépségének egyes részleteit a televízió nézői is megismerhetik, s az umbriaiak életéből is kapnak egy kis ízelítőt. Goethe szerint az olaszok „hihetetlen gondtalanságban élnek, nehogy vénítse őket a töprengés.” Talán finomítani kellene a költőóriás e véleményét. Hiszen a város építményeit, kiállításait látva azt kell mondanunk, mégiscsak akadnak töprengők is az olaszok között. Érdemes megismerni alkotásaikat.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.