A Kossuth Lajos térre való reggeli indulásomkor nyugodt város képét mutatta a nemzet fővárosa, nem volt nyüzsgés. Munkaszüneti nap és hosszú hétvége van: az állami és a keresztény ünnepekkel együtt idén is összesen kilenc hasonló alkalom lesz. Március 15. mégis kiemelkedik a sorból. A reggel kilenc órakor kezdődő ünnepélyes zászlófelvonásra ünneplőbe öltözött, kokárdát viselő emberek szaporáznak. Túlnyomó többségben van az idősebb korosztály, de szép számban látok fiatalokat is. Mire megérkezem, díszkötésbe öltözött huszárok sorjáznak daliás paripákon. Áder Jánost köztársasági elnököt és Kövér László országgyűlési elnököt is katonás fegyelemmel üdvözli a díszhadsereg. Katonás dalok közepette érkezik a nemzeti színű lobogó, amelyet ünnepélyes ceremóniával vonnak fel a Himnusz dallamaira. Ez március 15. kezdete minden évben, és innen a korán kelők az egész napos programok irányába indulhatnak. Az idei nap fénypontja azonban a Békemenet.
A jobboldali civil szervezetek által immár hetedik alkalommal megszervezett felvonulás idei főüzenete az ország függetlensége melletti kiállás. Az első békemenetet 2010-ben szervezték, amikor a második Orbán-kormány hatalomra kerülésével a kabinet a nemzetközi pénzintézetek számára kellemetlen intézkedést jelentett be: a bankadó nehezen emészthető döntésnek minősült. Az ezt követő nemzeti alaptörvény szintén nagy nemzetközi felháborodást váltott ki, a békemenet pedig azt mutatta meg: a kétharmados támogatottságot élvező magyar kormány mögött hatalmas tömeg áll. A több százezres felvonulás elgondolkoztatta a kormány vehemens támadóit. Akkor maga Orbán Viktor miniszterelnök vallotta be: ha nincs a Békemenet, valószínűleg nem élik túl a külföld politikai nyomását.
Az előző parlamenti ciklusban az első Békemenetet még további öt követte, amelyek közül a 2014-es parlamenti választások előtti volt a legjelentősebb, becslések szerint mintegy 440–460 ezer fős tömeg vett részt. A harmadik Orbán-kormány egyetlen Békemenete –sorjában a hetedik –ismét hatalmas tömeget mozgatott meg, jobboldali újságírók becslése szerint mintegy négyszázezer embert.
A szervezők fél tizenkettőre hirdették meg a gyülekezőt a Parlamenttel szemközti oldalra, a Bem József térre. A gyülekező helyszínén már igazi zászlóerdő fogadott. A színpad előtt –ahova esélyem sem volt beférkőzni –a piros-fehér zászlótengerben a lengyelországi testvérnemzet szolidarizáló tüntetői álltak: idén több ezer lengyel érkezett a békemenetre. A lengyel zászlók mellett mindenhol ott volt a magyar lobogó is, de szép számmal láttam székely zászlót, sőt németet is. Kiderült, a közelemben éppen egy olyan, Németországból Magyarországra áttelepedett német ember áll, akinek az országát elöntő menekülthullámból lett elege, és eldöntötte: családostól áttelepedik magyarhonba, ahol ingatlant is vásárolt. Hírek szerint nem egyedül jöttek, példájukat mások is követik. A családfő érdeklődésemre elmondta, nagyon jól érzi magát Magyarországon, és új otthonaként tekint a magyar földre.
Közben a színpadon beszédek hangzanak el. A lengyel csoport vezetője azt hangsúlyozza, hogy a magyar–lengyel barátság évszázadokra nyúlik vissza, és mint mindig, most is szívesen jöttek és állnak ki a magyar kormány, illetve Orbán Viktor mellett. A Békemenet szervezése tökéletes: minden külföldi felszólalót fordítanak, így a tömeg magyar nyelven is hallja mások buzdítását. A tömegben általános a jókedv, a lengyel támogatást nagy taps és éljenzés követi.
A tömegben sokan a választás kimenetelét latolgatják. Mindenki egyetért abban, hogy a Fidesz-KDNP győzelme nem kerülhet veszélybe, viszont a kétharmadért jócskán meg kell dolgozni. Több résztvevőtől is hallottam, hogy idén a négy évvel ezelőtti nagyarányú győzelmet már jóval nehezebb lesz elérni. A húszezer lakosú vajdasági kisvárosból, Temerinből egy fiatal csapat érkezett. Többükkel is elbeszélgettem. Általános véleményként fogalmazható meg, hogy minden határon túli magyarnak fontos az, hogy a mostani kormány maradjon a helyén, mert teljes mellszélességgel kiáll a Kárpát-medencei magyarságért, azaz nemzetben, nem csak Magyarországban gondolkodik.
Tizenkét óra harminckor készen áll a tömeg a Parlamenthez való átvonuláshoz. A szervezők a tömeg élére kerülnek, és a Haza minden előtt molinóval elindítják a Békemenetet a Kossuth térre. Mögöttük a magasban egy jókora angol nyelvű felirat olvasható: Hungary protects Europe!, azaz Magyarország védi Európát!
A Margit hídról fantasztikus látni a magyar nemzeti színekben pompázó több százezres emberáradatot.
A tömeg bár lassan halad, a tervezett útvonal és a vonulás úgy van megszervezve, hogy mindenki Orbán Viktor miniszterelnöki beszédére érjen oda.
Előzetesen a szervezők több fenyegetést is kaptak, hogy megtámadják őket, illetve szervezett csoportok fognak demonstrálni ellenük. A kezdeti félelmek hamar eloszlanak, és a vonulás végül mindenféle atrocitás nélkül, a legnagyobb rendben ér az Országházhoz. Egyetlen mellékutcánál fordul elő, hogy az ellentüntetők hangszórókból Rákosi Mátyás-dalokat bömböltetnek, illetve Orbán Viktort kommunista diktátorként ábrázoló plakátokat emelnek a magasba. Az Orbánt gyalázó ellentüntetők nagy felháborodást váltanak ki az idősebb résztvevőkben, de a két tábor közötti erős rendőrsorfal megakadályoz mindenféle személyes érintkezést, így csak az átkiabálások maradnak. A fiatalabb résztvevők mosolyogva legyintenek, és érdektelenül haladnak tovább.
Egy férfi átkiabál a rendőrkordonon: ugyanolyan bohócok vagytok, mint vezéreitek.
Akik a színpadhoz szeretnének közelebb kerülni a résztvevők közül, keserű szájízzel tapasztalhatják, hogy mire a menet odaért, a Kossuth Lajos tér már tömve. Annyi ember zsúfolódik össze a téren, hogy egy tűt sem lehetne ledobni. A 14 órakor elkezdődött ünnepi műsor nem szűkölködik hangulatos zenéből sem, sok ember akár táncra is perdülne, ha erre volna hely. A színes zenei felvezető után érkezik meg Orbán Viktor miniszterelnök, aki beszédében a hangsúlyt a migráció veszélyeire és Magyarország kiemelt szerepére helyezi. Elmondása szerint a magyarok hazaküldték már a törökök janicsárjait, a Habsburgok labancait, a szovjetek elvtársait és haza fogják küldeni Gyuri bácsit, azaz Soros György amerikai üzletember hálózatát is. A tömeg nevetésben tör ki, majd nagy tapssal jutalmazza a bátor és szellemes beszédet. Orbán Viktor korábbi beszédeihez képest idén kevesebb a történelmi visszatekintés és sokkal több az aktualitás. Az április 8-i választás fontosságát hangsúlyozva úgy fogalmaz: „csak egyszer lehet elrontani.
Beszédében külön megszólítja a fiatalokat: „lehet, most úgy érzitek, tiétek az egész világ, de a ti életetekben is eljön a pillanat, amikor rájöttök, hogy kell egy nyelv, egy otthon, ahol az ember az övéi között, szeretetben, biztonságban leélheti az életét. Ahova visszatérhettek, ahol az élet nem hullik a semmibe. Most a hazának szüksége van rátok! Gyertek, harcoljatok velünk, hogy amikor majd nektek lesz szükségetek a hazára, még legyen hazátok!”
Az egybegyűltek együtt szavalják el a Himnusz első szakaszát, Orbán pedig ezzel zárja beszédét: „Magasba a zászlókat, menjetek és harcoljatok, éljen a magyar szabadság, éljen a haza!”
A Békemenetre Erdély minden részéből, nagyobb számban pedig a Partiumból, Nagyváradról és környékéről is érkeztek résztvevők. A térről kifele tartva többméteres, hatalmas összevarrt székely és magyar zászlót tart egy fiatal csoport, amelyet alá lehet írni és ezt sokan meg is teszik.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.