Civil szféra lelkesedésből

Péter Beáta 2018. február 02., 20:18 utolsó módosítás: 2018. február 02., 20:31

Éjjel megírt pályázat, alkalomadtán a családi kasszából támogatott költségek, önkéntes munka és a szabadidő feláldozása – ismerős lehet mindazoknak, akik civilszervezetben tevékenykednek. Noha a politikusok másként látják, a székelyföldi szervezetek vezetői szerint programjaik fenntartása egyre nehezebb feladat elé állítja őket. A pénztelenség fő oka abban keresendő, hogy a fejletlen erdélyi civilszférával szorosan összefügg a fejletlen támogatói kultúra is. Összeállításunkban annak jártunk utána, mi e munkának a mozgatórugója, és hogyan lehet a szükséges anyagi erőforrásokat előteremteni.

 

Civilek marosvásárhelyi felvonulása 2017 nyarán: Erdély-szerte hallatják hangjukat Fotó: Antal Erika

Jubileumi születésnapot ünnepelt decemberben az Élő Erdély Egyesület, amely egy baráti társaság kezdeményezésére alakult tíz évvel ezelőtt. Miután három-négy alkalommal erdélyi biciklitúrát szerveztek, majd programjaik is bővültek, megfogalmazódott a jogi háttér igénye. A későbbiekben kezdték keresni a támogatási forrásokat, igyekeztek bevonni a cégeket és a „két százalékokat” egyaránt. Mivel tevékenységük egyre bővült, pályázati lehetőségeket kerestek, hogy nagyobb rendezvényeket is szervezhessenek.

A szervezet 2015-ben volt a legaktívabb: mintegy negyven programot hozott tető alá, több erdélyi kezdeményezésbe kapcsolódott be. Ezen kívül a saját, kisebb programjait is megszervezte. A biciklitúrák mellett tartottak diáktábort, készítettek régiónépszerűsítő kiadványokat és honlapokat, a színes programokat kínáló egyesületi sátruk pedig megtalálható volt a nagyobb erdélyi rendezvényeken. Volt időszak, amikor az önkéntesek mellett négy állandó munkatársat foglalkoztattak. 

Adventi kézműves vásár a Csíki Anyák Egyesületének szervezésében Fotó: Veres Nándor

„A civil szférát negyedik, ötödik hatalmi ágként szokták emlegetni, hiszen ellensúlyozni tudja a kormányzati, politikai kezdeményezéseket. Igaz, ekkora súlyt kevés civil szervezet tudhat magáénak. Vannak olyan román civil szervezetek, amelyeknek megfelelő a lobbija, a demonstrációs ereje, így figyelembe veszik észrevételeiket és terveiket. A többinek inkább kisközösségi haszna van.

A civil szervezetek nagy része arra jó, hogy egy adott vidéki vagy városi közösség életminőség szempontjából többet kapjon.

Általában van néhány fanatikus ember, akiket valami érdekel. A hagyományok, a vidékfejlesztés, a turizmus, túrázás stb. és a helyi közösség kap egy plusz szabadidő eltöltési vagy életforma lehetőséget, amibe be tud kapcsolódni. Ha e szervezetek nem léteznének, az adott közösség szegényebb lenne” – fejtette ki Boda Szabolcs.

Hiányzik a támogatói hajlandóság

Kiadásaik nyolcvan százalékát pályázatokból, húsz százalékát támogatásokból, a személyi jövedelemadó két százalékának felajánlásaiból és a tagdíjakból tudják fedezni. Az elnök szerint a legtöbb erdélyi civil szervezet hasonló cipőben jár. „Nálunk hiányzik a támogatói kultúra. Az Amerikai Egyesült Államokban például a civil szervezetek forrásbevonási aránya épp fordított. Nyolcvan százalék egyéni és céges adomány, húsz százalék pályázati pénz. És nem ugyanazokról a költségvetésekről beszélünk. Sokszorosát mozgatják meg, mert egyszerűen része az ottani kultúrának. Létezik egy erkölcsi késztetés arra, hogy az emberek a fizetésük bizonyos részét valamelyik civil szervezetnek ajánlják fel.

A Tatrospart néptáncegyüttes budapesti szereplése sikertörténet volt Fotó: Mediaklikk.hu

Az elmúlt években Romániában a teljes kereső lakosság legtöbb 40 százaléka ajánlotta fel jövedelemadója két százalékát valamelyik civil szervezetnek.

Ez megyénként változik, de kevés a felajánlási hajlandóság, ami vagy az információhiány vagy az érdektelenség miatt van” – magyarázza Boda Szabolcs.

Amelyik szervezetnek van pénze önreklámra vagy egyház közeli, a felajánlásokból több ezer euró fölötti összeget tud bevonni a költségvetésébe, míg a többiek egy-kétezer lejt kaphatnak. Egy átlagos civil szervezeten a két százalék nem segít, az ismerősök, rokonok adják oda. Az Élő Erdély Egyesület is próbálkozott reklámozással, de mivel sokan nem ismerik, az ilyen önreklámozás nem sikeres. És ugyanez a helyzet a céges támogatások esetében is: hiába kilincselnek cégeknél, csak olyan cégvezető támogatja őket, aki ismeri a szervezetüket.

Projektalapú pályázatok

A pályázatok általában projektalapúak: működési költségre legtöbbször csak a normatív alapú támogatásnak köszönhetően pályázhatnak, aminek lényege, hogy bizonyos szempontok alapján fenntartsák a szervezeteket. Az elnök szerint a listán szereplő nagyobb civil szervezetek eleve nagyobb összegeket kapnak a nyilvános vagy meghívásos pályázatokon. Esetenként az elmúlt évekbeli tevékenység alapján támogatnak szervezeteket bizonyos összeggel, de ez nem fedi az éves tevékenység költségeit. Külön szeletet jelentenek a különböző uniós támogatások, viszont e pályázati lehetőségekkel kevés szervezet tud élni.

Az uniós pályázatok annyiban előnyösebbek, hogy az elnyert összeg bizonyos százalékát működési költségre lehet fordítani. Sajnos az erdélyi civil szférából kevesen vesznek részt ilyen pályázatokon.

Elsősorban azért, mert tevékenységük nem kötődik a kiírás tárgyához. Boda Szabolcs szerint az viszont nem jó, ha pályázat miatt alakítja át egy szervezet a tevékenységét csak azért, hogy forráshoz jusson.

Náluk is előfordult, hogy a tagok támogattak egy-egy programot, amikor tudták, hogy arra sikeres pályázat van, de csak hónapok múlva jutnak a pénzhez. Összességében tehát a sok bizonytalanság miatt kevés az olyan erdélyi magyar civil szervezet, amely kiszámíthatóan egy-két évre előre tud tervezni. „Nálunk hiányoznak a nagy civil szervezetek, amelyek adott témában olyasmit tudnak felmutatni, amely sajtótémává válik, amiről beszélnek az emberek, ami tényleg megváltoztatja az életünket. Lehet, ez is összefüggésben van azzal, hogy nincs meg a támogatási hajlandóság. A fejletlen civil szférával összefügg a fejletlen támogatói kultúra. A szervezeteknek nincs növekedési terük: az a lényeg, hogy működjenek és megvalósítsák éves programsorozataikat hozzájárulva ezzel a helyi közösség életéhez” – összegzi az elnök.

Kétmillió forintos közönségdíj

A Duna Televízió Fölszállott a páva tehetségkutató műsorában közönségdíjban részesült a Tatrospart néptánccsoport és a Gyimesvölgye férfikórus. Mindkettőt a gyimesi Tatrospart Egyesület működteti. Az egyesület fő célja az értékmegőrzés és az értékmentés. Gyerekeknek tartanak táncházakat, és a Tatrospart szervezésében valósul meg a TatrospArt Feszt elnevezésű kétnapos esemény, amelynek keretében megtartják a Gyimesek völgyében élő zenészek, táncosok és énekesek találkozóját is.

A Dob-Ban ritmusfesztivál az Agora Alapítvány szervezésében Fotó: Gecse Noémi

„Többen nekünk adták adójuk két százalékát, olyanok, akik ismerik, hogy milyen eseményeket szervezünk. A Csoóri Sándor-programnál tudtunk pályázni, a Bethlen Gábor Alaphoz pedig egy magyarországi egyesülettel közösen pályáztunk. Többnyire adományoknak, külföldi barátaink és helyi vállalkozók, valamint a gyimesközéploki önkormányzat támogatásának köszönhetően tudjuk megtartani kulturális rendezvényeinket. Olyan időszaka is volt az egyesületnek, amikor én támogattam itthonról, de igyekeztünk, hogy akkor is működjön” – magyarázta Antal Tibor, az egyesület elnöke.

Az egyesület a közönségdíjjal kétmillió forintot is kapott, amit szándékaik szerint „nem fogják elbulizni”, egy részét a táncegyüttes népviseleti ruhatárának felújítására fordítanák. „Még nincs konkrétan eldöntve, mire fordítjuk az elnyert pénzt. Szeretném, ha folyamatos néptáncoktatást tudnánk biztosítani a gyerekeknek a gyimesi óvodákban, iskolákban. Ugyanakkor jó, ha az egyesületnek anyagilag is van egy alapja, hogy a kiszállásokat, az oktatók utazási költségeit fedezni tudjuk” – mutatott rá Antal Tibor.

Csíki anyák családi háttérrel

Csíkszereda egyik legaktívabb szervezete, a Csíki Anyák Egyesülete önkéntes alapon működő, közhasznú, non-profit szervezet. Az egyesület célja a Csíki-medencében élő magyar családok, édesanyák összefogása és támogatása. Az egyesület alapító tagjai és aktív szervezői fiatal édesanyák, akik a gyereknevelés mellett fontosnak tartják a közösségi munkát, és hisznek abban, hogy együtt többet tehetnek azért, hogy a gyerekeik egy élhetőbb városban nőjenek fel. Évente több kisebb-nagyobb rendezvényt szerveznek, önállóan vagy partnerségben más szervezetekkel, intézményekkel.

A legnagyobb gondnak azt tartom, hogy az érvényben levő törvények értelmében nem igazán tudnak támogatást adni működésre.

Mindkét önkormányzat – a városi és a megyei is – adna, mert elismeri munkánkat és tudja, hogy részben az ő tevékenységüket egészítjük ki önkéntes alapon” – magyarázza Tiboldi Bea, az egyesület elnöke. A pénzhiány miatt nehezen tudják támogatni az önkéntes szervezők kifizetését egy-egy terv lebonyolításához, de ezt általában megszállott emberek végzik, akik látják, van igény a munkájukra, így tevékenységük nem hiábavaló. Ugyanakkor minden szervező mögött létezik család, férj, gyermek, és ott van a megfizethetetlen idő is. Ezért vallja azt az elnök, hogy nagy segítség lenne, ha a működésüket hathatósabban tudnák támogatni.

A pénztelenséggel magyarázható, hogy sok szervezet beszünteti tevékenységét. A Csíki Anyák Egyesülete a tagsági díjakból, a „két százalékokból” és a vállalkozói, önkormányzati támogatásokból tud fennmaradni, programokat szervezni.

Előfordult az is, hogy egy-egy pályázat során nem tudták besorolni az egyesület tevékenységeit, ezért nem nyújthattak be támogatási kérelmet. Az egyesület például havonta szervez kórházlátogatást kismamáknak. Ilyenkor a szervezet részéről egy-egy csokor virággal kedveskednek az őket körbevezető nővérnek, de ugyanígy a Szülők Iskolája előadássorozat előadóinak is, akiknek az utazási költségeit is megtérítik, igaz, többnyire saját zsebből. A telefon- és internetköltség szintén a családi pénztárat terheli.

Az egyesület a városi és megyei tanácshoz, a Communitas Alapítványhoz, magyarországi családszervezettel közösen a Bethlen Gábor Alaphoz és a Nemzeti Kulturális Alaphoz szokott pályázni. Tiboldi Bea rámutatott: érthető módon mindenhová önrész szükséges, de lehetne találni más módot is arra, hogy felmérjék, mennyire aktív az adott szervezet. Tiboldi Bea úgy véli, a civil szervezetek tagjai sokszor a családi életet háttérbe szorítva azon munkálkodnak, hogy a közért tegyenek. Az emberi kapcsolatok miatt, a segítségnyújtásért és a reményért, hogy mindenki a jó példán elindulva előbb-utóbb a saját környezetében fog többet tenni a közért. Az elnök szerint „egyre több ember kezdi észrevenni, hogy jót tenni ingyen van és egyszerűbb, mint ármánykodni. Van már szemléletváltás ilyen téren, és van igény arra, hogy közösség legyen.”

Önkéntes munka és összefogás

Csíkszeredában fejti ki tevékenységét az Agora kulturális alapítvány is, amely szoros együttműködésben a Role zenekarral az elmúlt 21 évben számtalan koncertet, évente szavalóversenyt és nemzetközi ritmusfesztivált szervezett. A színre vitt zenés műsoraik, rockoperák, gyerekkoncertek mind autentikus forrásokból merítkeznek. Követik a kodályi elveket, ápolják a hagyományokat, a székely, csángó népszokásokat, felmutatják a magyar irodalom remekeit. „A legnehezebb feladat mindig az anyagi háttér előteremtése. Partnerségek, együttműködések és pályázatok útján próbáljuk a költségeket fedezni kisebb-nagyobb sikerrel. Az elnyert támogatások általában csak a költségek egy bizonyos százalékára elegendőek, ha egyáltalán kapunk támogatást. Mindenki tudja, aki a kulturális közegben, illetve a civil szférában dolgozik, hogy egy kulturális, közhasznú eseményt akkor is próbál az ember megszervezni, ha nincs meg rá az elegendő anyagi kerete. Önkéntes munkával, önfeláldozással és összefogással sok csodát véghez lehet vinni” – véli Sántha Zsuzsanna, az alapítvány munkatársa.

A politikusok szerint van elegendő pénz

Megkérdeztük a csíkszeredai és a Hargita Megyei Tanács illetékeseit is a civileknek jutó pénzforrásokról. A kapott válaszok szerint a helyi önkormányzatok lehetőségeikhez mérten mindig igyekeznek támogatni a civil szervezeteket. Csíkszereda Polgármesteri Hivatala tavaly kulturális, ifjúsági és iskolanapi programok támogatására is írt ki pályázatot. A versenypályázatban csíkszeredai jogi személyiséggel rendelkező civil szervezetek – közintézmények, alapítványok, egyesületek – vehettek részt. A kulturális pályázatok keretösszege 203 ezer lej volt. Gyerekprogramokra, hagyományápolásra, kortárszene kategóriában koncertekre, előadások szervezésére, a képző- és fotóművészetek kategóriában kiállítások szervezésére, katalógusok kiadásának résztámogatására, környezeti nevelési- és helyismereti programokra, tanórán kívüli iskolai programokra, tantárgyversenyeken való részvételre és testvérvárosokkal együttműködésben megvalósuló kulturális programokra lehetett pályázni. Az ifjúsági programok, iskolanapok szervezésére 80 ezer lej volt a pályázható összeg, míg a kiemelt éves kulturális rendezvények, együttműködésben kulturális programszolgáltatókkal való programok pályázati keretösszege 214 ezer lej. Ide tartozott a csíkszeredai komolyzenei évad, a jazzfesztivál, a gyermekszínház-fesztivál, a Magyar Költészet Napja, a Zsögödi Nagy Imre-alkotótábor, a Szent István-napi megemlékezés és Románia Nemzeti Napja. A hivatal honlapja szerint a pályázat benyújtásakor, illetve elszámolásakor a pályázónak bizonyítania kellett, hogy rendelkezik a pályázati összköltségvetés legalább 10 százalékával.

Különböző pályázati programokkal nyújt vissza nem térítendő támogatást több mint tíz éve Hargita Megye Tanácsa és a hozzá tartozó több intézmény is a megyében tevékenykedő civil szervezetek számára. A pályázati kiírások különböző szakterületek támogatására irányulnak, mint az ifjúsági tevékenységek, sport- és turisztikai tevékenységek, kulturális programok, projektek, események, önkéntes tűzoltó egyesületek, népviseletek beszerzésére, családoknak szóló tevékenységek támogatására. A költségvetés jóváhagyásával minden évben igyekeznek a pályázati programokat is jóváhagyni és meghirdetni. Mivel a törvény értelmében csak a szerződéskötés utáni tevékenységeket támogathatják, fontos minél előbb kiírni a programokat, rendszerint kora tavasszal. A pályázóknak 30 nap áll rendelkezésükre a pályázatok elkészítésére és benyújtására. A beérkezett pályázatok elbírálása egy erre kinevezett bizottság által egy jóváhagyott kritériumrendszer alapján történik, a pályázók 20 százalékos önrészt kötelesek biztosítani, tehát 80 százalékos támogatást igényelhetnek a megyei tanácstól projektjeik megvalósítására. Szerződéskötés után bonyolítják le projektjeik tevékenységét, majd elkészítik az elszámolást egy jóváhagyott módszertan szerint. Az elszámolás alapján kapják meg a támogatást, tehát utólagos finanszírozásról van szó. A megyei tanács általában programokra, eseményekre ad támogatást, de vannak olyan pályázati programjaik is, amelyek keretében működésre is lehet pénzt igényelni – magyarázta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Borboly: a székelyek jó példával járnak elöl

A megyei önkormányzat saját egyesületein, az önkormányzati fejlesztési társulásokon keresztül is nyújt támogatásokat. Például a szociális és gyermekvédelmi vezérigazgatóságon keresztül évente támogatják a falugondnoksági rendszert, az időseket, a fogyatékkal élő személyeket, az otthoni egészségügyi és szociális gondozást, továbbá programszerűen együttműködnek olyan civil szervezetekkel, amelyek a veszélyhelyzetben lévő  gyermekek és fiatalok jogainak védelme, illetve érvényesítése érdekében tevékenykednek a megyében. A vidékfejlesztés területén a mezőgazdasággal, vidékfejlesztéssel foglalkozó szakmai egyesületek tevékenységét segítik, diákoknak ösztöndíjprogramot működtetnek, együttműködnek a hegyimentő-egyesületekkel, az idei évtől pedig a lovasprogramok támogatása is bekerült a pályázati programjaik közé. Az elnök szerint hangsúlyosan figyelnek az egyháztámogatásra, beruházásokra, és hitéleti tevékenységekre is van pályázati programjuk.

Borboly Csaba lapunknak úgy fogalmazott: a civil szervezetek munkájában a közös kapocs a nem profitorientált működés, hanem a közjóért, a közösség érdekében kifejtett tevékenység.

A székelyföldi önszerveződésnek jelentős polgári hagyományai vannak, az 1989-es rendszerváltás után pedig számos hagyományőrző, ifjúsági és szociális területen működő szervezet jött létre, úgymond divat lett a „civil jelenség”.

E szervezeteknek rendkívül színes a skálája, amely igazodik az egyes települések sajátosságaihoz, lehetőségeihez, az ott élő közösség szükségleteihez és erőforrásaihoz. Borboly úgy látja, a legtöbb helyi civil szervezet közösségi összefogással, alulról jövő építkezéssel jól ki tudja egészíteni az önkormányzatok és más állami hivatalok munkáját, ezért tartja fontosnak megerősíteni a civil szférával való együttműködést, és bővíteni az eddigi kapcsolatokat. A megyei tanácselnök szerint a székelyföldiek jó példával járnak elől a civil önszerveződés területén.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Legnézettebb
Hallgassa online rádióinkat