Bizalmat kapott a Dăncilă-kormány

Bizalmat szavazott hét elején a parlament két háza a Viorica Dăncilă vezette kormánynak, így kevéssel több mint egy év alatt a PSD–ALDE koalíció harmadik miniszterelnöke kezdheti meg tevékenységét a kabinet élén. A honatyák 282–136 arányban, egy tartózkodás mellett szavaztak bizalmat, a sikerhez szükséges minimális szavazatszám 233 volt.

Az, hogy a kormány simán megkapta a parlament bizalmát, nem számított meglepetésnek, miután az RMDSZ – amely már korábban parlamenti együttműködési megállapodást kötött a koalícióval – képviselőházi és szenátusi frakciói a parlamenti ülés előtt úgy döntöttek: támogatják a kabinetet. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az ülést követően annak ellenére is azt közölte, hogy adnak még egy esélyt a koalíciónak, hogy a hétvégén még Porcsalmi Bálint ügyvezető elnököt idézve úgy jellemezte a kormányprogramot: az olyan, mintha a mezőgazdasági minisztériumban dolgozták volna ki két sör között.

 Kelemen kifejtette, kielemezték a kormányprogramot, illetve azt, hogy milyen alternatívái lehetnek a koalíciónak. És arra a következtetésre jutottak, hogy az ellenzék részéről nem érkezhet komolyan vehető javaslat erre vonatkozóan. Mivel a koalíció tízfős többséggel rendelkezik a kormány támogatásához szükséges minimális szavazatszámhoz képest, illetve a kormányprogram számos olyan elemet tartalmaz, amit már korábban is támogattak, nemigen van érv arra, miért ne támogatnák harmadjára is. „Persze nem szokványos, hogy hathavonta leváltják a kormányt. Vannak olyan dolgok is, amelyeket bírálni kell, lehet bírálni és fogunk is. De mi is esélyt adunk szavazatainkkal a koalíciónak” – fogalmazott Kelemen.

A voksolás előtt az ellenzék legnagyobb pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Ludovic Orban próbálta meggyőzni a kisebbségi frakciót és az RMDSZ-t, hogy ők se támogassák a kabinetet. Kelemen Hunor az Orbannal folytatott találkozó után elmondta: nem az volt a kérdés, hogy a PNL elnöke képes-e meggyőzni őt vagy sem, mivel ahhoz hetekkel, sőt hónapokkal hamarabb el kellett volna kezdeni a tárgyalásokat. Az RMDSZ egyébként a parlamenti szavazás napján is bírálta a kormány programját. Cseke Attila szenátusi frakcióvezető arról beszélt: a dokumentumban egy fél mondat sem szól a decentralizációról, sem határidők nincsenek, sem akcióterv. Leszögezte: a minisztériumoknak a lehető legrövidebb időn belül cselekedniük kell, és az infrastruktúrafejlesztés terén is hatékonyan kell fellépni. Ennek kapcsán megjegyezte: a programban elementáris hibák voltak, egyes autópályaszakaszokat például más autópályákhoz írtak be.

Cseke kijelentette: az RMDSZ nem a kormánykoalíció függeléke. Felrótta a koalíciónak, hogy egy év és egy hónap alatt immár a harmadik miniszterelnökét készül beiktatni, márpedig ez a hatékonyság rovására megy.

A bizalmi szavazás előtt Viorica Dăncilă kijelölt miniszterelnök ismertette leendő kormánya programját. Elmondta, nem személyek számára kéri a támogatást, hanem „Románia állampolgárainak demokratikusan kifejtett akaratához.” A gazdasági témájú célkitűzések mellett kifejtette: kiemelt figyelmet szentel az ország stratégiai partnerségeinek, különös tekintettel az Egyesült Államokkal fennálló kapcsolatra. Hozzátette, célja az, hogy Románia méltósággal képviselhesse érdekeit külföld előtt. Megjegyezte: politikai kormányt vezet, amely a parlament többségének támogatását élvezi, az országot pedig választott, nem pedig kinevezett vezetőknek kell irányítaniuk. Leszögezte: a kormány csakis a többségi koalíció előtt felel a döntéseiért. „Amíg miniszterelnök vagyok, semmilyen más intézmény, semmilyen hatalmi központ nem szabhatja meg a kormánynak, mit tegyen” – hangoztatta.

A kormányoldal pártjai támogatásukról biztosították a programot, az ellenzéki pártok viszont leszögezték: nem szavazzák meg a kormányt. Kelemen Hunor felszólalásában előrebocsátotta: nem vitatható el a kormánykoalíció azon joga, hogy lecserélje a kormányt, amikor úgy értékeli, hogy új kezdetre van szükség. Az ország rossz gazdasági és szociális mutatóit idézve ugyanakkor felrótta a helyzet megoldását szolgáló vízió teljes hiányát. Felhívta a figyelmet, hogy a felsorolt gazdasági és szociális gondoknak semmi közük a magyarok követeléseihez. Kifejtette: az RMDSZ azért szavazza meg a kormányt, mert erős a demokratikus meggyőződése, és tiszteletben tartja az urnákhoz járult polgárok akaratát. Hozzátette, mindenkivel tárgyaltak, aki szóba akart állni velük, és a koalíció pártjai ezt megtették, sőt még a nehéz pillanatokban is őszinte párbeszédet folytattak velük. Kiemelte: Liviu Dragnea PSD-elnök elhatárolódott Mihai Tudose volt kormányfő akasztós kijelentésétől, míg a többi párt vezetője részéről „mély hallgatást” tapasztalt.

A miniszterjelöltek parlamenti szakbizottságokban való meghallgatása csupán formaság volt, a testületek kormánypárti többsége probléma nélkül bizalmat szavazott a leendő tárcavezetőknek. Mindez nem jelenti azt, hogy ne került volna sor vicces vagy kínos pillanatokra. Az energiaügyi tárca élére jelölt Anton Anton például így jellemezte leendő szakterületét: azt hiszem, az energia a gazdaság kulcsfontosságú alkotóeleme. „Ezt nem én találtam ki, ezt mindannyian tudjuk. Ha nincs energia, akkor nem gyullad ki az égő, amivel filmezünk. Ha nincs energiánk, nem működnek a telefonok, ha nincs energiánk, nem működik semmi. Éppen elegendő világvége-film van, amelyeken láthatták, hogy az energia hiánya egy másfajta társadalmat eredményezne” – fogalmazott, majd megjegyezte: világéletében „a folyadékok professzora volt".

 Valentin Popa kijelölt oktatási minisztert román nemzeti színű szalagokkal „ajándékozták meg" a PNL honatyái, és felszólították, tanuljon meg helyesen románul, miután nyilvánosságra került egy felvétel, amelyen hibásan mondta ki a szalag nevét – panglică helyett pamblicát mondott, illetve számos egyeztetési hibát vétett. Az USR emellett egy román nyelvtankönyvet adott neki.

Pop, aki egyébként az István vajdáról elnevezett suceavai egyetem rektora, minderre úgy reagált: a Moldvában használatos dialektusban így nevezik a szalagot.