Élet és halál ura a kegyetlen hegy

Botházi Mária 2015. november 15., 14:13
galéria

Csúcstámadás előtt állni olyan, mintha egy nagy vizsga előtt lenne az ember: gyomoridege van, izgul, bóbiskolva próbál pihenni – mondta a hegymászás lelki vonzatait firtató kérdésünkre kolozsvári előadásán Varga Csaba. A fiatal nagyű alpinista idén nem jutott el a csúcstámadásig, de beszámolóját hallgatva a K2-expedícióról e sorok írója megkönnyebbült sóhajjal dőlt hátra, hogy lágy erdélyi lankákon sétálgatva kirándulgatott a nyáron, s legextrémebb élményei kullancsokkal és vékonydongájú kóbor ebekkel hozhatók összefüggésbe. Varga Csaba ugyanis egy ideje nyaranta a világ nyolcezreseihez látogat el – és fel. Egy-egy ilyen expedíció – alább írunk róla – nagyon kemény fizikai és anyagi igénybevétel, a nagyű hegymászó példája viszont azt mutatja: kitartó munkával és optimizmussal Erdélyből is el lehet érni ilyen teljesítményt.

Magashegyi őrület

Aki egy kicsit is ismeri a „magashegyi őrület” világát, tudja, hogy ez a világ az emberi teljesítőképesség végső határát jelenti, rengeteg lemondást, készülést, tudást, akaraterőt, pénzt és nem utolsósorban szerencsét is kíván. A szerencse idén nem szegődött a technikai és időjárási adottságai miatt a legextrémebb nyolzecresnek számító, kegyetlen hegynek is nevezett K2-t (8611 m) meghódítani vágyók mellé, a hirtelen jött rossz idő, a hatalmas havazás és a lavinák miatt senki nem jutott fel a csúcsra. A Pakisztán területén található K2 – amelyet magyar alpinistának még nem sikerült meghódítania – az egyik legnagyobb kihívás a hegymászók számára, különösen oxigénpalack nélkül, ahogyan Vargáék másznak.

Varga Csaba, aki 2014-ben a Kína és Pakisztán határán fekvő, 8051 méter magas Broad Peak – eredeti nevén K3 – hegycsúcsot mászta meg sikerrel, és 2013-ban feljutott a 8035 méter magas Gasherbrum II. csúcsra is, mindazonáltal részsikerként értékeli az expedíciót, azt mondja, tapasztalatszerzésnek remek volt. Társával, Suhajda Szilárddal – akivel tavaly is közösen indultak útnak – ugyan „csak” 7400 méterig, a 3-as táborig jutottak, de náluk feljebb senkinek sem sikerült mennie, és egyedül ők voltak azok, akik ott is tudtak aludni.

A Báthory István Líceumban tartott vetítés kockáiról láthattuk, milyen az a „csak” 7400 méter. Rettentő igénybevétel már odáig is eljutni, ritka a levegő, a szervezet számára minden mozdulat a normálisnál sokkal nagyobb teher. Mindenütt hó, lavina- és kőomlásveszély, kopár sziklafalakon kapaszkodnak a mászók, körülöttük élettelen, holdbéli táj. Hatalmas lehet a csend. A hármas tábor falatnyi teraszos hely a semmi közepén – Vargáék 2 éjszakát töltöttek itt, szervezetüket szoktatták a magaslati viszonyokhoz, majd az egyre rosszabbra forduló idő miatt hátrahagyva értékes felszereléseiket, aláereszkedtek a kettes táborba kivárni a jobb időt. A kettes és hármas tábor között nagyon meredek az „út”, kemény sziklamászást igényelt mindvégig.

Azokat a körülményeket, amelyeket ilyen magaslatban kell elviselni, nem minden ember szervezete bírja: aki odamerészkedik, az persze eleve edzett már, még azok is, akik manapság hatalmas összegek ellenében oxigénnel és megannyi külső segítséggel próbálják meghódítani a nyolcezreseket, elsősorban az Everestet, amelynek bevétele ma már valóságos biznisz. (Tizennégy nyolcezres hegycsúcs van Földünkön, mindenik a Himalája és a Karakorum hegyvonulataiban található.) A 2500 méter feletti magasság sajátos hatással van az emberi szervezetre: a levegő oxigéntartalma lecsökken, s így lecsökken a vér oxigénnel való telítettsége is. Ehhez az állapothoz kell alkalmazkodni, ezért töltenek a hegymászók egyre magasabban akklimatizációs időszakokat. A magasabb területeken a szervezetnek szaporább légzésszámra, gyorsabb szívműködésre és az erek kitágulására van szüksége. 8000 méter körül pedig a levegő oxigéntartalma annyira lecsökken, hogy az emberi szervezet elérkezik alkalmazkodóképessége határához. Sokak számára a magasság hegyi betegségnek nevezett tünetekkel jár: a legenyhébb tünet a fejfájás, szédülés, gyengeség lehet. Súlyosabb esetben felléphet légszomj, aluszékonyság és az ítélőképesség elvesztése. Az erek kitágulását, a fokozott szívműködést keringési zavar követheti, ami súlyos esetben tüdővizenyőhöz, az agynyomás-fokozódáshoz vezethet. Az idegrendszeri problémák szövődménye szélsőséges esetben az eszméletvesztés, a kóma és a halál.

7500 m felett már az alvás nehéz, az étel megemésztése szinte lehetetlen, és a tüdő- vagy agyödéma veszélye fokozottan nő. Egy-egy ilyen fizikai igénybevétel jelentős fogyással jár a hegymászók számára. Varga és Suhajda számára az idei expedíció mintegy tíz kilós súlyvesztés mellett felszerelésük jelentős részének elvesztésével is járt. Hiába várakoztak erre a kettes táborban, az idő nem javult, sőt, romlott. 7400 méteren hagyott dolgaikat pedig sosem látják viszont, több száz tonna hó és jég őrzi azokat valahol.

Legendás útvonalon, alázattal

A hegymászók az Abruzzi-sarkantyún keresztül szerettek volna feljutni a Karakorumban található csúcsra, a tervek szerint július végén, augusztus elején. Ezen az útszakaszon 5000 méteren található a jól felszerelt alaptábor (a legutolsó lakott település 3000 méter magasságban van, onnan egy hetes meneteléssel érhető el az alaptábor.) Az egyes tábor 6200, a kettes 6700, a már említett hármas tábor 7500 méter körüli magasságban van. Nyolcezer méter felett a négyes táborban már nem töltenek hosszabb időt a hegymászók, a csúcstámadás a hármas táborból indul, és mintegy harmincórás menetelést jelent, néhány órás pihenéssel a négyes táborban.

A K2 csúcsot eddig több mint háromszázan mászták meg, de legalább nyolcvanan odavesztek a meghódítására tett kísérlet közben, ami azt jelenti, hogy a világ 14 legmagasabb hegye közül ez követeli a legtöbb halálos áldozatot. A 1986-os 13 emberéletet követelő tragédiasorozat után legutóbb 2008 nyarán történt sokkoló eset a hegyen: akkor egy lavina egy nemzetközi expedíció 11 tagját ragadta el és ölte meg.

Mindazonáltal, ahogyan Suhajda Szilárd egy Facebook-bejegyzésben írja: „A K2 gyönyörű, alighanem a világ egyik legszebb csúcsa – de kétségtelenül legimpozánsabb hegye. Grandiózussága egyszerre ejti rabul az embert és tölti el félelemmel. Életre szóló élményt és rengeteg tapasztalatot jelent egy ilyen rendkívüli hegy legendás útvonalán mászni, személyesen látni mindazon kulcshelyeket, megtapasztalni mindazt a nehézséget és szépséget, amelyet korábban csak a hegymászó-irodalom klasszikusaiból ismerhettünk. Való igaz: a K2 nem mindennapi hegy.”

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.