A kilencvenes évek derekán Nagyszebenben betértem a város legnagyobb zöldségpiacára. Az egyik asztal előtt hosszú sor kígyózott, pedig az árus akkor hordta be a piac melletti parkolóból kisszekéren a zsákokba pakolt zöldségét. Kiderült, egyik bágyoni ismerősöm érkezett meg a felségével aranyosszéki murkot, petrezselymet, zellert és hagymát árulni. A vásárlók pedig türelmesen kivárták, amíg minden az asztalra került, és tele szatyorral indultak haza. Hiába volt a környező asztalokon is gyökérzöldség, mert az aranyosszéki veteménynek akkora volt a hírneve, hogy aki tehette, azt vásárolta.
Ez a történet jut eszembe, amikor a Torda–Nagyenyed országút felől közelítek a községközpont, Várfalva irányába Bágyon, Kövend és Aranyosrákos érintésével. A zömében magyar falvak határát kémlelem. Kedvenc vidékem ez, hiszen a kolozsvári napilap egykori munkatársaként sokszor megfordultam itt, sok gazdát és agrárvállalkozót megismertem, akik a rendszerváltás utáni években egyre nagyobb területen termeltek zöldséget.
Az egykori veteményeskertek manapság szép emléknek számítanak. Bármerre nézek, a földek ma is meg vannak dolgozva, de az egykori zöldséges kisparcellákat felváltotta a nagy kiterjedésű búza-, kukorica-, repce- vagy cukorrépaültetvény. Elvétve látni egy-egy zöldségesparcellát, ahol néhány évtizede még rengeteg emberrel, igavonó állattal és mezőgéppel találkozott a szemlélő. Két évtized alatt gyakorlatilag leáldozott a híres aranyosszéki zöldségnek: piaci helyét átvette a török, lengyel és az egyéb külföldi áru.
A 2012 óta polgármesterként dolgozó Marginean Jánossal a várfalvi községházán találkozom, és óhatatlanul a gazdálkodásra terelődik a beszélgetés. Régi ismerősként többször beszélgettünk erről, hiszen az 1972-ben született politikus a zöldségtermesztést bágyoni gazdaként kezdte fiatalon a Ceaușescu-rendszerben szülei mellett.
A rendszerváltás után a faluban maradt, megnősült, házat épített, és bő két évtizedig gazdálkodásból élt a családjával. Neki is fájdalmas felidézni az aranyosszéki zöldségtermesztés bukását,
hiszen a kilencvenes években még ebből szerezte keresetét a község lakosságának 70–80 százaléka.
„Az én nemzedékem és a nálam fiatalabbak a rendszerváltás után mind helyben maradtak. Akkoriban lépcsőzetesen kezdett leépülni a tordai ipar, nem voltak vonzóak a gyári fizetések, így a fiatalok a jó pénzt hozó zöldségtermesztés mellett kötelezték el magukat. Egyre többen vásároltak mezőgépeket, és nagyobb területen is belevágtak a gazdálkodásba. Pár évig úgy tűnt, hogy a temesvári, petrozsényi, nagyszebeni vagy a brassói zöldségpiacokon korlátlan mennyiségben és jó áron lehet értékesíteni az árut. A piacolás már a kommunizmus éveiben felfutott, de a földek tulajdonba helyezésével soha nem látott fellendülés indult el a helyi mezőgazdaságban” – emlékezik vissza a kilencvenes évek „aranykorára” Marginean János.
Ez azonban nem tartott sokáig, mert
a zöldségtermesztés lendületes fejlődésének hasznát a nagyvárosi viszonteladók irigyelték meg, akik jó üzletet láttak abban, ha olcsón felvásárolják az aranyosszéki gazdák áruját, majd magas felárral értékesítik a piacokon.
Ez kezdetben jól jött sok gazdának, hiszen levette vállukról a piacra járás terhét. Ám hamar kiderült: az aprópénzért történő nagybani zöldségértékesítés vakvágány. Az igazi kegyelemdöfést végül a külföldi termények behozatala hozta el: először a Bánságba kezdték el importálni a szerbiai (délvidéki) zöldséget, utána elárasztotta a piacot az olcsó és agyonvegyszerezett török áru. Erre az európai uniós csatlakozás rátett még egy lapáttal, az úgymond egységes európai piaccal.
Mire az aranyosszékiek felébredtek, eladhatatlanná vált a kisparcellákon megtermelt zöldség. Ekkor még tovább lehetett volna lépni a közös értékesítés megszervezésével, erre viszont nem volt fogadókészség. A környék egyik legelső szövetkezeti kezdeményezése, az Aranyoskert, abból a célból jött létre, hogy segítséget nyújtson az értékesítési gondokkal küzdő gazdáknak, de a bizalmatlanság és a gazdák érdektelensége miatt megbukott.
Marginean János korábban alpolgármesterként dolgozott a községházán, és e minőségében több próbálkozása volt, hogy valamiféle társulást hozzon létre, de nem sikerült.
Az értékesítési gondok megjelenésével egyre többen hagyták abba a gazdálkodást, és elszegődtek ipari munkára. A váltásnak fontos mozzanata volt az észak-erdélyi autópálya építése Aranyosgyéres és Gyalu között, ahova a szükséges kavicsot bágyoni kavicsbányákból termelték ki, a cégek pedig zömében helybeli embereket alkalmaztak.
Az elfelejtett zöldségtermesztéssel persze az élet nem állt le. Az aranyosszéki község előtt új lehetőségek nyíltak meg. Várfalva felé jövet megnéztem a Bágyon határában mintegy nyolc hektáron kialakított ipari parkot, ahol több cég is termel, többek között repülőalkatrészeket állítanak elő. A polgármester szerint a községből már legalább száz ember dolgozik itt, a fizetésekkel meg vannak elégedve. Többségüket Németországban és Csehországban képezték ki rövid tanfolyamokon. A polgármester mutatja, hogy a mostani területek többszöröse fog benépesedni a következő pár esztendőben az összesen 320 hektárra tervezett ipari parkban.
Az észak- és a dél-erdélyi autópálya csomópontjának szomszédságában fekvő ipari park iránt nagy az érdeklődés, több cég nagy logisztikai raktárt szeretne itt építeni.
Az országút túlsó oldalán a Kaufland évek óta üzemelteti egyik legnagyobb romániai áruelosztó központját. „Számunkra ez a legfontosabb pénzügyi forrás, amire hosszabb távon alapozni lehet a község fejlesztésében” – fogalmaz a helyi elöljáró, aki a Bágyon, Kercsed, Kövend, Aranyosrákos, Várfalva, Csegez és a Székelyhidasból álló község lakossága számára a legfontosabb munkahelyteremtő beruházásként tekint a Bágyon határában terjeszkedő nagyméretű beruházásra.
Marginean János a másik kitörési pontnak a turizmust tartja: a bukaresti minisztérium asztalán vár elfogadásra a 2019-ben leadott kérésük a község turistaövezetté történő besorolásáról. Amennyiben ez megszületik, az új európai uniós pályázatokból számos terv megvalósítására nyílik majd lehetőség. Jelenleg négy sikeres pályázatuk kivitelezéséről folynak az egyeztetések. A szintén magyar polgármester által vezetett szentmihályi községházával karöltve tucatnyi falu érintésével építenek turisztikai bicikliutat, amely egy szakaszon az Aranyos folyó mellett haladva térne be a község területére, és a bágyoni ipari parkot megkerülve Tordát is elérné.
A turisztikai fejlesztési tervekre alapozó községvezetésnek már eddig is jó tapasztalatai vannak az elmúlt 10–15 évből, hiszen
a zömében Magyarországról érkező vendégek kedvenc szálláshelye Aranyosszék, ahol a Székelyföld felé tartva két-három napig megpihennek, és felkeresik a Tordai-hasadékot, Torockót, illetve az Erdélyi-szigethegység más turisztikai érdekességét.
A bicikliutak mellett számos turistaösvényt is felújítanak a környéken, így a község falvaiban sokasodó panziók és a faluturizmus szolgáltatásait kínáló vendégszobák tulajdonosai nagyobb bevételekre számíthatnak a következő években.
Kérdés, hogy a község hagyományos arcát adó mezőgazdasággal mi lesz. A polgármester szerint a gazdálkodás az elmúlt 10–15 évben gyökeresen átalakult. A község területén négy mezőgazdasági nagyvállalkozó működik, aki több száz hektár területen termel elsősorban gabonát, ugyanakkor megmaradt néhány kisebb zöldségtermesztő gazda is.
A legnagyobb termelő Turdean Emil agrárvállalkozó, aki két pilóta fiával összesen 1200 hektár területen gazdálkodik a községben, illetve távolabbi falvakban is.
A vállalkozóval bágyoni telephelyén találkozom, ahol a modern gabonasilók által körülzárt tiszta udvaron úgy érzi magát az ember, mint egy jól menő, nyugat-európai farmon.
A fiatalon mozdonyvezetőként dolgozó férfi már a kilencvenes években váltott, és a rokonságból kikerült más vállalkozókkal együtt előbb malmot, majd pékséget üzemeltetett Sinfalván, utána hozzáfogott a szántóföldi növénytermesztésnek. Egykori üzlettársaitól 2004-ben önállósodott, és idővel az üzletbe két fia is betársult, akik pilótaként dolgoznak személyszállító repülőgépeken, szabadidejükben pedig bevállalták a nagyüzemi gazdálkodást.
A bágyoni születésű agrárvállalkozó legyint, amikor felvetem, miért nem foglalkozik nagyüzemi zöldségtermesztéssel is, ha már a vidék erről híres. Kiderül, ma már nagyüzemi szinten sem éri meg. A legnagyobb gond a folyamatos öntözés hiánya, a másik hátrány pedig az, hogy a külföldről olcsón és nagy tételekben behozott zöldséggel nem lehet árban versenyezni.
Vendéglátóm szerint a kisparcellákon kilátástalan a megmaradt gazdák vergődése, mert ilyen kis tételben nem lehet kifizetődően termelni.
„El kell fogadni, hogy az unió tagországaiban kialakul a kifizetődően termelhető mezőgazdasági termékek lajstroma. Korábban nagy területen termeltem én is krumplit, de nálunk már ez sem kifizetődő a folyamatos felmelegedés miatt. Amíg Hollandiában egy hektáron megtermelnek száz tonnát, vagy Lengyelországban, az északi területeken a mi árunknál olcsóbban tudják előállítani, nálunk nem éri meg ebbe befektetni. Ezért döntöttünk a kalászos gabonák, a kukorica, a repce és a cukorrépa mellett” – foglalja össze üzletpolitikáját a bágyoni vállalkozó.
Turdean a legnagyobb gondnak mégis azt tartja, hogy a romániai mezőgazdasági piaci szereplők jelentős része adócsalásból él.
Aki vállalkozóként termel, azt a környezetvédelemtől a pénzügyi igazgatóságig minden állami szerv ellenőrzi. Az úgymond jogi besorolás nélküli magángazdaként több tíz hektáron termelő „kisvállalkozók” pedig gyakorlatilag nem fizetnek adót, miközben kapják az agrártámogatást. A bágyoni üzletember szerint emiatt sem működik az együttműködés, a társulás a termelők között: közösen lehetne a falvak határában megoldani az öntözést, miután az aranyosszéki falvakat a kommunista rendszerben összekötötték egy kibetonozott öntözőcsatornával, ebből közösen kellene az öntözővizet kiszivattyúzni a földekre. „Ezt én egyedül nem tudom felvállalni. Ehhez kellene legalább tíz hozzánk hasonló agrárvállalkozás.
– érvel Turdean Emil. Aki mégsem mondott le a szövetkezésről. Amikor látta, hogy ez helyben megoldhatatlan, Kolozs, Fehér és Maros megye több farmerét megkereste, és tető alá hozott egy értékesítési szövetkezetet, amelynek több tíz vállalkozója mintegy harmincezer hektáron termel. Most folyik a bejegyzés, és a közös tervek kidolgozása: amennyiben a közösségi vállalkozás összejön, ez lesz Erdély legnagyobb működő mezőgazdasági szövetkezete.
Az értékesítési gondok ellenére a legtöbb aranyosszéki faluban maradtak kisebb termelők is, akik ma is piacolnak. Közéjük tartozik a bágyoni Csegezi család, Piroska és Béla. A mintegy öt hektáron gazdálkodó család mindig zöldségtermesztéssel foglalkozott főállásban, amióta a kilencvenes évek elején visszaszerezte a családi örökséget.
Amikor becsöppentem hozzájuk, éppen a másnapi piacolásra készültek újkrumplival, retekkel, friss zöldségekkel. Kimentünk a határba is, hogy megnézzem, milyen egy mai zöldségesfarm. A két nagyobb tagban fekvő parcellák közös gondja, hogy egyiket sem lehet közeli vízforrásból öntözni. Kényszermegoldásként a gazda a csepegtetős öntözéshez használt csőrendszert telepített a sorok közé, és tartálykocsival viszi ki heti egy-két alkalommal a vizet, hogy a retekből és a korai sárgarépából, petrezselyemből és zellerből piacos növény legyen.
– panaszkodik a gazda, aki azt szeretné, hogy a bágyoni határban levő lapályon fekvő földjeikhez az öntözővizet egy fővezetéken lehessen felhozni. Úgy véli, erre a polgármesteri hivatalnak kellene pályáznia, mert a gazdák ekkora befektetést közösen sem tudnának tető alá hozni. Öntözés hiányában még azoknak a termelőknek a sorsa is meg van pecsételve, akik annyi év után kitartottak a zöldségtermesztés mellett.
A Csegezi család a felmerülő gondok ellenére elégedett. A nagyenyedi piacra járnak heti két-három alkalommal, és mindig annyi árut visznek, amit aznap értékesíteni tudnak. „Nekünk az a szerencsénk, hogy az évek során kialakult egy törzsvásárlói gárda” – magyarázza Piroska, aki azt is elmondja, hogy így sem könnyű, mert a piacon sok viszonteladó árul. Ők nagyban megvásárolják a külföldről származó zöldséget, és ugyanolyan áron kínálják, mint az aranyosszékit. Sok vevő nem tesz különbséget a kétféle áru között, ezért ha azt látja, hogy a nagyáruházban olcsóbban megvásárolhatja ugyanazt a portékát, mint a piacon, akkor az áruház mellett dönt.
Csegezi Béla jó jelnek tartja, hogy egyre többen keresik a helyi terméket, így abban reménykedik, visszatérhet még az aranyosszéki portéka ázsiója. Ha hosszabb távon lesz, aki megtermelje.
Szükség van a hozzájárulásához!
Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.
A Príma Press Kft. által üzemeltetett erdelyinaplo.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.
A sütik feladata
Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.
Mi a süti?
A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.
A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.
Az erdelyinaplo.ro által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.
A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.
Alapműködést biztosító sütik
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
PHPSESSID | erdelyinaplo.ro Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között. |
munkamenet | saját |
cookieControll | erdelyinaplo.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
cookieControlPrefs | erdelyinaplo.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
Preferenciális sütik:
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
Preferenciális sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
newsvote_ | erdelyinaplo.ro Cikkre való szavazás rögzítése |
30 nap | saját |
Statisztikai célú sütik
A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
A statisztikai célú sütik által gyűjtött információk arra vonatkoznak, hogy pl. a látogató az oldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett nyitott meg, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje stb.
A felhasználónak lehetősége van a normál, illetve anonimizált beállítás közül választani.
Például, a Google Analytics IP-anonimizálási funkciója az IPv4-felhasználók IP-címének utolsó oktettjét, illetve az IPv6-címek utolsó 80 bitjét nem sokkal a cím Analytics adatgyűjtő hálózatba kerülése után nullára állítja a memóriában. Ilyen esetben a rendszer soha nem írja lemezre a teljes IP-címet.
Statisztikai célú sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
_ga | google.com | 2 év | Harmadik fél |
_gat | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
_gid | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
Hirdetési célú sütik
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.
Hirdetési célú sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
__gads | google.com | 2 év | harmadik fél |
_fbp | facebook.com | 3 hónap | harmadik fél |
ads/ga-audiences | google.com | munkamenet | harmadik fél |
DSID | google.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 100 nap | harmadik fél |
IDE | google.com | 1 év | harmadik fél |
pcs/activeview | google.com | munkamenet | harmadik fél |
test_cookie | google.com | 1 nap | harmadik fél |
tr | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
Közösségimédia-sütik
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
Közösségimédia-sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
act | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
c_user | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
datr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
locale | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
presence | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
sb | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
spin | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
wd | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
x-src | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
xs | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
urlgen | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
csrftoken | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
ds_user_id | instagram.com | 1 hónap | harmadik fél |
ig_cb | instagram.com | 1 nap | harmadik fél |
ig_did | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
mid | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
rur | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
sessionid | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
shbid | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
shbts | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
VISITOR_INFO1_LIVE | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SIDCC | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SAPISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
PREF | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
LOGIN_INFO | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
HSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
GPS | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
YSC | youtube.com | munkamenet | harmadik fél |
CONSENT | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
APISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
__Secure-xxx | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:
Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage
Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy
Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu
Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/
Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies
A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik
A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.
Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?
A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs.
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak
Preferenciális sütik listája: newsvote_
A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
NORMÁL – minden funkció aktiválásra kerül
ANONIM – a társadalmi-demográfiai funkciókat inaktiválódnak, és az IP-cím anonimizálásra kerül
Statisztikai célú sütik listája: _ga, _gat, _gid.
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg
ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg
Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak
Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.