Uniós zsarolásként bevetett pénzügyi elvonások – Győri Enikő EP-képviselő a szuverén tagállamokra alapuló együttműködésről

Makkay József 2020. november 19., 08:16 utolsó módosítás: 2020. november 19., 17:38

Az Európai Parlamentben van egy erős Orbán-ellenesség. Nekik nagyon fáj, hogy Orbán Viktort és a magyar kormányt az elmúlt tíz évben nem tudták semmivel megfogni. Ezzel magyarázható Brüsszel legújabb próbálkozása, hogy Magyarországot megfossza az uniós forrásoktól – nyilatkozta lapunknak Győri Enikő, a Fidesz színeiben megválasztott budapesti európai parlamenti képviselő.

Győri Enikő EP-képviselő szerint sokaknak fáj, hogy Orbán Viktort nem tudták semmivel sem megfogni Fotó: Martin Lahousse/Európai Parlament

– Jogállamisági feltételekhez kötné Brüsszel az Európai Unió következő hétéves költségvetését, illetve a rendkívüli helyreállítási csomagot. A tagországok állam- és kormányfőinek júniusi egyezségét hogyan változtatták meg?
– Az Európai Unió hétéves költségvetéséről a tagállamok képviselőiből álló Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek kell megállapodnia. A Tanácsban egyhangú döntésre kellett jutni a szöveget illetően, aztán arról az Európai Parlament igennel vagy nemmel szavazhat. A mostani történet előzménye, hogy idén júliusban az Európai Bizottság uniós költségvetési előterjesztéséről az Európai Tanácsban, tehát az állam- és kormányfők szintjén több, mint 90 órán át folytak maratoni tárgyalások, mire sikerült egyezségre jutni. Az Európai Parlament ezt a politikai megállapodást nem szerette, így az Európai Unió soros német elnökségének vezetésével a Tanács és a Parlament között elindult egy tárgyalás arról, miként lehetne a júliusi alkut mindkét fél számára elfogadhatóvá tenni. A két uniós intézmény között két szálon futottak az egyeztetések: külön a jogállamiságról, illetve arról, hogy a különböző költségvetési fejezetekben mit módosítsanak.

A képviselők megzsarolták a Tanácsot: ha nem fogadja el javaslataikat a jogállamiság-kontrollt illetően, akkor nem szavazzák meg a költségvetést,

s nem születik meg az Unió 2021-27 közötti pénzügyi terve, s nem lesz pénz a COVID járvány miatt bajba jutott, elsősorban déli országok megsegítésére sem.

– A jogállamisági kritériumok bevezetése nem új keletű törekvése Brüsszelnek. Hogyan sikerült ezt eddig elkerülni?
– Az Európai Bizottságnak két évvel ezelőtt már volt egy tervezete a jogállamisági kondicionalitásról, azaz arról, hogy jogállamisági problémák esetén fel lehessen függeszteni az uniós források folyósítását. Ennek a tárgyalása lassan haladt a Tanácsban, a Parlament viszont minden áron át akarta volna erőltetni. De a dolog a tagállamok ellenállásán elakadt. Ez nem volt része a hétéves költségvetési csomagnak. Igen ám, de a júliusi Európai Tanács után, ahogy az előbb is mondtam, az EP kötötte az ebet a karóhoz: csak akkor hajlandó a több éves pénzügyi keretre rábólintani, ha a jogállamisági feltételrendszerről is megállapodnak. A hosszútávú költségvetés elfogadásához márpedig szükség van az EP jóváhagyására, míg az ezen felüli, 750 milliárd eurós uniós helyreállítási és válságkezelő csomagra – amelyről szintén júliusban döntöttek az állam- és kormányfők – az Európai Parlamentnek nincs befolyása. A parlament tehát a költségvetési hatásköre révén tudta rávenni a soros német uniós elnökséget, és így a Tanácsot a két éve húzódó jogállamisági feltételességi mechanizmus létrehozására. Sajnos, a német elnökség nem tartotta tiszteletben a júliusi, legmagasabb szinten meghozott kompromisszumot.

– A baloldal szerint több uniós tagállamban nem ellenőrizhető megbízható módon az uniós források kezelése. Ez mennyire reális vád?
– Ezek légből kapott vádak, hiszen

igen komoly szabályok és intézmények léteznek az uniós források kezelésére.

Amikor az EU-s tagországok vezetői júliusban megegyeztek a közös költségvetésről, az egyezségben benne volt az is, hogy ezeket a pénzeket minden tagállam felelősen költi el. Nyáron egy olyan megfogalmazás született, hogy nem lesz közvetlen kapcsolat a jogállamiság és a pénzügyi következmények között, ez teljes mértékben összeegyeztethető az Európai Uniót alapító szerződésekkel.

– A jogállamisági kritériumokhoz ragaszkodók milyen alapelveket kérnek számon a tagállamokon?
– Kezdeményezésük azért veszélyes, mert nincs rögzítve, hogy mit értenek jogállamiságon, a témának nincs pontos meghatározása. Ha úgy gondolják, hogy valamelyik tagállamban probléma van a jogállamisággal – igazságszolgáltatás függetlensége, vagy bármi, amit ők ebbe beleértenek –, akkor a kipécézett tagállam irányába fel lehetne függeszteni az uniós források kifizetését. Ez nem fér össze az uniós szerződésekkel.

Szuverenitás szempontjából is érdemes megvizsgálni: ilyen döntő jelentőségű kérdésekben az Európai Unió alapító szerződései semmiféle kompetenciát nem adnak az európai intézményeknek. Ez a tagállamok hatásköre.

Az uniós szabályokat meg lehet változtatni, de ehhez először módosítani kell az alapító szerződéseket, és csak utána jöhet egy teljesen új eljárás.

Magyarország 40, Románia pedig 49 milliárd eurót kap a következő hétéves időszakban az Európai Unió közös büdzséjéből Fotó: Martin Lahousse/Európai Parlament

– Ki vizsgálná ki, hogy adott tagországban megsértik-e a jogállami előírásokat?
– A feladatkörrel az Európai Bizottságot ruháznák fel. Komoly aggodalomra ad okot, hogy a Bizottság meg nem nevezett nemzetközi szervezetek – külső szereplők – véleményére is támaszkodhatna. Ki fogja eldönteni, hogy kinek a véleményét veszik figyelembe és kiét nem? A megállapodás szerint az Európai Bizottság tesz javaslatot a források felfüggesztésére a jogállamiság megsértése okán, a Tanács pedig minősített többséggel dönt az ügyben legkésőbb három hónapon belül.
Ha nincs meghatározva, hogy mi számít a jogállamiság megsértésének, az olyan tág fogalommá válik, amely a szubjektív vélekedéseknek nyit teret. Ráadásul

a forrásfelfüggesztést már a jogállamiság megsértésének kockázata esetén is elrendelhetnék, ez pedig egyenlő a bűnösség vélelmével.

Ez egy normál bírósági eljárásban sem állná meg a helyét. A zavaros rendelkezést súlyosbítja, hogy nem létezik olyan fórum, ahol a pénzügyi forrásoktól megkurtított tagállam kormánya fellebbezhetne.

– Van-e magyarázat arra, hogy miként született meg a törvényesség látszatra sem adó uniós szabályozás?
– Az Európai Parlamentben van egy erős Orbán-ellenesség. Nekik nagyon fáj, hogy Orbán Viktort és a magyar kormányt az elmúlt tíz évben nem tudták semmivel megfogni. Ezerszer nekifutottak, mégis látják, hogy Magyarországot nem sikerült sarokba szorítani. Most olyan helyzetet találtak ki, amelyben politikai zsarolásként akarják bevetni a pénzügyi elvonásokat. Legerősebben azt nehezményezem, hogy a tárgyalásokat vezető brüsszeli német nagykövet elfogadott egy olyan paktumot, mely szembe megy az állam- és kormányfők júliusi döntésével. Az Európai Parlament kitalálhat bármit, de a Tanács soros elnökségének tartania kellett volna magát a tagországok vezetőinek korábbi döntéséhez.

– Lengyelország és Magyarország kormányfője bejelentette, hogy az Európai Tanácsban megvétózzák az uniós költségvetést, ugyanakkor a két ország parlamentje elutasíthatja a 750 milliárdos rendkívüli helyreállítási csomagot. Mivel járhat egy ilyen döntés?
– A vétó lehetősége a kormányok dolga. EP-képviselőként azonban egyértelműen úgy látom, hogy a mostani megállapodás nincs összhangban a tagországok vezetőinek júliusi döntésével. Azon túl, hogy ez Orbán Viktor és a jelenlegi jobboldali lengyel kormány elleni büntetőhadjárat, egy politikai helyzetre hoznak létre egy olyan jogszabályt, amelynek messzire mutató következményei lesznek. Lehet, hogy ezt most nem is látják.

Az uniós jogi közösségbe bekerülő gumijogszabály bárki ellen felhasználható. Ezzel ellehetetlenítik a tagállamok közötti jó együttműködést,

ami a Európai Unió szétveréséhez, de legalábbis az együttműködés rombolásához vezet.
A vírusjárvány miatt elfogadott 750 milliárdos mentőcsomagról a tagállami parlamenteknek is dönteniük kell, mivel a kifizetéseknek hiteleleme is van, s ez nemzeti hatáskör. Így akár a nemzeti parlamentek is vétózhatnak. Ha ez megtörténik, nem indulhat el az alap, márpedig ezekre a milliárdokra nagy szükség van mindenhol. Különösen a járvány első hulláma által kivéreztetett dél-európai tagállamokban.

– Mit jelent Magyarország és Románia számára a következő hétéves uniós költségvetés?
– Nagy összegű fejlesztési forrásokat. Mind Magyarország, mind Románia nagyon komoly nyertese a júliusi megállapodásnak. Magyarország negyven milliárd eurót kap, és tízet fizet be, tehát nettó 30 milliárdot tud felhasználni. Románia részesedése 49 milliárd, hiszen jóval nagyobb országról van szó. Az uniós pénzekkel igen komoly fejlesztési forrásokhoz juthatunk.

– Az európai baloldal vesszőparipájaként felfuttatott jogállamisági kérdés mennyire van összefüggésben az Európai Egyesült Államok ígéretével, amit egyre gyakrabban emleget a magyarországi baloldal?
– Az Európai Parlamentben sok ilyen hagymázas ötlet lát napvilágot, aminek sok foganatja nincs. Felelős európai politikai erőtől még nem hallottam olyasmit, hogy olyan méretű egységesítésben gondolkodna, mint az Európai Egyesült Államok. Ilyen vegytiszta idealista formában, ahogyan a Demokrata Koalíció képviselői szokták előadni az Európai Egyesült Államok ötletét, szinte senki nem képviseli azt az Európai Unióban. Tény, hogy az Európai Parlament mindig is a furcsa ötletek színtere volt, és föderalistább, mint a tagállamok. Én azonban

nem látom Európában azt, hogy a spanyolok, az írek, a lengyelek, a hollandok vagy a magyarok le akarnának mondani nemzeti szuverenitásukról, hogy mindent Brüsszelből intézzenek a fejük fölött.

Sokkal reálisabbnak tartom, hogy a tagállamok között erősebb együttműködés legyen, és olyan területeken menjünk közös kompetenciákért, amelyek valóban az érdekeinket szolgálják. A közös hadseregben, az energiapolitikában vagy bizonyos szállítási útvonalak felturbózásában látnék fantáziát, de vannak más területek is, ahol semmi hozzáadott értéke nem lenne a nemzeti hatáskörök felszámolásának, csak identitásvesztéssel járna. Az Európai Egyesült Államok terve tehát inkább veszélyes a tagállamokra nézve. Én az országokra, nemzetekre alapuló és azok együttműködéséből kiinduló Európai Unióban hiszek. Az Európai Néppártban vita folyik erről, és szerencsére vannak, akik velünk együtt azt gondolják, hogy erős tagállamokra igenis szükség van.

Rajtuk a világ szeme. Az Európai Parlament képviselői arról is döntenének, amihez nincs felhatalmazásuk Fotó: Facebook/Európai Parlament

– Dobrev Klára DK-s képviselő az egységes európai minimálbérrel kampányol. Van-e támogatója az Európai Unióban?
– Nagyon veszélyesnek tartom ilyen hazugságokkal kifutni a nemzetközi porondra. Szerencsére nincs komoly támogatottsága az ötletnek. Az európai baloldal – amelynek a magyarországi baloldali képviselők élharcosai –, mindig is ígérgették az uniós minimálbért, amiről azt állítják, hogy majd Brüsszel bevezeti.

Nehezen képzelhető el, hogy mindenki ugyanazt a minimálbért kapja, mint Luxemburgban például. Ennek bevezetése a 27 tagállamban egyszerűen lehetetlen.

Ha holnap például Bulgária bevezetné, tönkretenné a gazdaságát. Ezt nem csak én mondom, hanem maga az illetékes uniós biztos. A magyar kormány ezzel szemben az elmúlt tíz évben megduplázta a bruttó minimálbért, amely ma kétszer annyi, mint a Gyurcsány-korszakban.

– Az erdélyi magyarság számára jó hír, hogy február hetedikéig sikerült meghosszabbítani a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezésének aláírásgyűjtési kampányát. Lát pozitív elmozdulást az őshonos európai népcsoportok megítélésében?
– Komoly eredménynek tartom, hogy Vincze Lóránt erdélyi EP-képviselő lobbitevékenységének köszönhetően az Európai Néppárt felkarolta a székelyek kezdeményezését: az Európai Parlament legnagyobb frakciója a felvetés mellé állt. Hosszú az út, amíg ebből kézzelfogható program lesz, de fontos, hogy a folyamat beindult. Most az aláírásgyűjtésre kell koncentrálni. Ha ez megvan, az Európai Bizottságot kell nógatni, hogy egy jogszabálytervezetet tegyen le az asztalra. Utána még nagyon sok munka vár az erdélyi magyar képviselőkre, és ránk, magyarországiakra, akárcsak az őshonos európai kisebbségekére.

Nehéz feladat áll előttünk, mert meg kell győznünk a tagállamok képviselőit is az őshonos nemzeti kisebbségek fontosságáról.

– Mennyire nehéz feladat ez Nyugat-Európában?
– Én a spanyol példát ismerem jobban. Az Európai Parlamentben is nagyon aktívak a katalán és a baszk képviselők. Az erős baloldali radikális elszakadás-párti katalán vezetés olyan lehetetlen helyzetet teremtett, ami a mértékadó spanyol politikai erőket elrettenti az őshonos kisebbségekkel való foglalkozástól. Állítom, hogy Katalóniában akkora szabadságban és kiteljesedésben élhetnek a katalánok, mint kevés helyen Európában. A baj az, hogy nekik semmi nem elég. Ezzel a szakadár mozgalommal nem tudok szimpatizálni. Minden tagállam a saját tapasztalatából indul ki. Nem egyszerű a spanyol néppárti kollégákkal megértetni törekvésünket, hogy nálunk egészen más a helyzet. Azt szoktam mondani, hogy

bárcsak annyi joguk lenne a határon túli magyar kisebbségeinknek, mint az „elnyomott” katalánoknak vagy a baszkoknak.

– Fidesz-képviselőként hogyan boldogulnak az Európai Parlament néppárti frakciójában?
– A frakciónak teljes jogú tagjai vagyunk: a Fidesz tagságát az Európai Néppártban, és nem a parlamenti frakcióban függesztették fel. Persze vannak olyanok, akik a Fideszt innen is ki szeretnék pakolni. Ezt még márciusban kezdeményezték, amikor a járványügyi vészhelyzetben kapott rendkívüli felhatalmazást a magyar kormány az Országgyűléstől. Van, aki elhitte az erről terjesztett rengeteg hazugságot. Azt hiszem, ezek a kollégák egy bocsánatkéréssel tartoznak, ami viszont nem történt meg. A belső vitákban a Fidesz a hagyományos konzervatív értékekért áll ki, és jó hír, hogy ezzel nem vagyunk egyedül. Tehát vannak szövetségeseink, főleg a franciák, a spanyolok és az olaszok. Fontos elmondani, hogy akik a Fidesz ellen léptek föl, túlnyomó részt jelentéktelen pártocskák képviselői. A 13 fővel az Európai Néppárt legnagyobb pártja vagyunk a németek, a lengyelek és románok után. Ellenzőink általában 2-3-4-5 fős kis delegációkból kerülnek ki.

Győri Enikő
Budapesten született 1968-ban, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Szakán szerzett egyetemi oklevelet. Számos tisztséget töltött be a magyar diplomáciában. 1999 és 2003 között római nagykövet, 2014–2019 között nagykövetként Madridban képviselte Magyarországot. Négy évig EU-ügyekért felelős államtitkárként tevékenykedett. 2009–2010 között, majd 2019 óta fideszes EP-képviselő a néppárti frakcióban. Számos kitüntetés birtokosa: a francia Becsületrend tiszti fokozata 2013, a belga Koronarend parancsnoki fokozata 2012, a spanyol Polgári Érdemrend nagykeresztje 2011, Magyarország köztársasági elnökének érdemérme 2011 és az Olasz Köztársasági Érdemrend nagykeresztje 2002. Férjezett, két gyerek édesanyja.
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Tájékoztatás a sütik használatáról

A Príma Press Kft. által üzemeltetett erdelyinaplo.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

Az erdelyinaplo.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID erdelyinaplo.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ erdelyinaplo.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Statisztikai célú sütik

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A statisztikai célú sütik által gyűjtött információk arra vonatkoznak, hogy pl. a látogató az oldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett nyitott meg, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje stb.

A felhasználónak lehetősége van a normál, illetve anonimizált beállítás közül választani.

Például, a Google Analytics IP-anonimizálási funkciója az IPv4-felhasználók IP-címének utolsó oktettjét, illetve az IPv6-címek utolsó 80 bitjét nem sokkal a cím Analytics adatgyűjtő hálózatba kerülése után nullára állítja a memóriában. Ilyen esetben a rendszer soha nem írja lemezre a teljes IP-címet.

Statisztikai célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV

Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

Statisztikai célú sütik:

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – minden funkció aktiválásra kerül

ANONIM – a társadalmi-demográfiai funkciókat inaktiválódnak, és az IP-cím anonimizálásra kerül

Statisztikai célú sütik listája: _ga, _gat, _gid.

 

ANONIM
NORMÁL

Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

 
Székely Sport