Rendszerszintű szindróma a magyarellenesség – az RMDSZ és az EMSZ képviselői a romániai magyarság elleni támadásokról

Amióta a koronavírus-járvány kellős közepén elhangzott Klaus Iohannis államfő hírhedt beszéde, amelyben a magyarságot azzal vádolta meg, hogy el akarja venni Erdélyt – a magyar közösséget a román nemzeti szuverenitás ellenségeként állítva be –, lavinaszerűen érkeznek az újabb és újabb támadások. A hosszú sorban külön „színfolt” a Népi Mozgalom Pártjának (PMP), Marius Paşcan szenátornak a törvénytervezete. Ez megváltoztatná a választásokat szabályozó törvény azon előírásait, amely egy korábbi RMDSZ-es javaslat alapján kimondja: a parlamenti választásokon van egy alternatív küszöb. A jelenlegi jogszabály szerint, amennyiben egy párt legalább négy megyében húszszázalékos támogatottságot szerez, akkor is bejut a törvényhozásba, ha országos szinten nem éri el az öt százalékot.

A magyarellenességről Hegedüs Csillát, az RMDSZ szóvivőjét és Csomortányi Istvánt, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnökét kérdeztük.

Hegedüs Csilla szerint a román politikai életben nem egy gyors pálfordulásról van szó, hanem egy régebb óta létező folyamat erősödéséről. „A NATO-csatlakozásig, illetve az EU-tagság megszerzéséig úgy tűnt, a román politikum partnere az erdélyi magyar érdekképviseletnek a kisebbségi jogok szavatolásának elindításában. Aláírták a kisebbségi nyelvekre vonatkozó Chartát és mindent megígértek, hogy NATO- és EU-tagok lehessenek. 2001-ben a törvényhozásban elfogadták a közigazgatási törvény módosítását. Ennek értelmében, ahol a kisebbségek részaránya legalább 20 százalék, nemcsak a közigazgatásban, hanem a közintézményekben és az igazságszolgáltatásban is használni lehet a magyar nyelvet. Ezt a jogot 2003-ban az alkotmányban is rögzítették” – magyarázza az RMDSZ-politikus.

Hegedüs a nagy váltást 2011–2012 tájára teszi, amikor a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar karának a létrehozása miatt megbuktatták a román kormányt, leállt a visszaszolgáltatás és elkezdődött a magyar közösség vezetői ellen a jogi eszközökkel folytatott megfélemlítés.

Ezekről hosszú évek után derült ki, hogy a vádak nem igazak. Hegedüs Csilla szerint Klaus Iohannis nem mondott újat áprilisi magyarellenes kirohanásával, hanem a meglévő folyamatra erősített rá.

Csomortányi István román politikai váltásról beszélt az Erdélyi Naplónak. „A Klaus Iohannis-féle agresszív nyilatkozatnak egyértelmű üzenete van. Megváltoztak a dolgok, és az a típusú megállapodás, amelyet az RMDSZ és az erdélyi magyarság nevében kötöttek 1993–1994 táján – amit neptuni alkuként ismerünk –, érvényét veszíti. A román politikai élet nagyobb pártjai ezt semmisnek tekintik. Az alku lényege az volt, hogy az RMDSZ takaréklángon tartja a területi autonómia kérdését, és nem folytat önálló külpolitikát. Cserében beemelik az ország vezetésének bizonyos szintjeire. Egyértelmű, hogy a román politikum számára erre csak addig volt szükség, amíg a rendszerváltás utáni években megerősödött” – fogalmaz az ellenzéki politikus.
Az elmúlt száz év román állampolitikája arról szólt, hogy egynemzetiségű, egyvallású és egynyelvű országgá alakítsa Romániát. Ezt az alapvető tézist most Klaus Iohan­nis erősítette meg. Csomortányi szerint egyértelművé vált:

Románia nyíltan soviniszta, nacionalista ország, amelynek nincs szüksége kisebbségekre. Románia azért beszél így az erdélyi magyarsággal, mert érzi, hogy külpolitikai szempontból megerősödött:

a NATO kiemelt tagja, az Európai Unión belül pedig megtalálta azokat a szövetségeseket, akik a közép-európai együttműködéssel szemben érdekeltek, és ezzel gyakorlatilag hátba szúrta Közép-Európát. Csomortányi viszont kiemeli, hogy a sikeresnek ítélt külpolitika ellenére Romániának nagyon is sebezhető gazdasága van. Ebben az összefüggésben kell értékelni a Băsescu-féle párt törvénykezdeményezését is, amely a választásokon megszüntetné az RMDSZ-t helyzetbe hozó alternatív küszöböt.
„Ez egyértelműen az RMDSZ-nek kedvezett, mert akkor is bennmaradna a parlamentben, ha országosan nem érné el az öt százalékot. A PMP kezdeményezése ugyanakkor magyarellenes lépés, mert a magyar parlamenti jelenlétről van szó. Az alternatív küszöb azt is eredményezhetné, hogy akár két magyar párt is bekerüljön a román parlamentbe” – fogalmazott lapunknak Csomortányi István.
Hegedüs Csilla szerint a módosítást kezdeményező Marius Paşcan nem ismeri Románia alkotmányát. „A választások előtt 4 vagy 5 hónappal nem lehet a játékszabályokat megváltoztatni. Ha véletlenül mégis megszavaznák, megtámadnánk az Alkotmánybíróságon. Az RMDSZ mélységesen fel van háborodva a törvénykezdeményezés miatt, és abban reménykedünk, hogy a parlament nem fogja megszavazni. Hiszünk benne, hogy a következő ciklusban is lesz annyi erőnk, hogy meggyőzzük politikai partnereinket: a törvénykezdeményezés értelmetlen” – nyilatkozta lapunknak az RMDSZ-politikus.

Hegedüs Csilla szerint a román politikai életben nem egy gyors pálfordulásról van szó • Fotó: Barabás Ákos

Kérdésemre, hogy az utóbbi hónapokban mennyire vált súlytalanná az RMDSZ a román törvényhozásban, Hegedüs Csilla szerint a szövetség változatlanul dolgozik Bukarestben. „Hirtelen a gazdák támogatására vonatkozó törvény vagy az a jogszabály jut eszembe, amely lehetővé tette, hogy a koronavírus-járvány idején otthon maradhassanak az édesanyák gyereknevelési szabadságon. Mindkettőt az RMDSZ nyújtotta be” – fogalmaz a szóvivő, aki szerint szó sincs arról, hogy az RMDSZ-nek ne legyenek a magyar közösség számára is fontos eredményei. Hegedüs ugyanakkkor elismeri:

a magyar közösség identitását erősítő törvények szempontjából nem állunk jól, mert a PSD és a PNL bejelentette, minden ilyen kezdeményezést le fog szavazni a választásokig.

Az RMDSZ abban reménykedik, hogy a választások után olyan parlamenti többség alakul, amellyel érdemben lehet majd tárgyalni.
A parlamenti választások után kialakuló lehetséges helyzettel kapcsolatban Csomortányi István úgy fogalmazott, hogy amennyiben a liberális oldal – a PMP, az USR és a PNL – alakít kormányt, elszántak arra, hogy lezárják a harmincéves neptuni korszakot.
A politikus szerint a PSD egyelőre a gyengesége miatt van kiszolgáltatva az RMDSZ-nek, de ha túlnyeri magát, attól sem lehet semmi jóra számítani. „Kulcskérdés, hogy a magyar közösség milyen jól szerepel a parlamenti választásokon. Előfordulhat, hogy egy jobb magyar részvétel mellett a plusz egy-két százalék – amit a teljes körű magyar együttműködés hozhat – eldönti, ki alakíthat kormányt Romániában. Nagyon éles versenyre számíthatunk” – véli Csomortányi. Az RMDSZ abban reménykedik, hogy a következő négy vagy nyolc évben jobbközép kormánya lesz Romániának, mert ezt tartják az ország számára járható útnak. Az RMDSZ-politikus igyekszik eloszlatni azt a látszatot, hogy a szövetség eredményesebben dolgozna együtt a baloldallal, mint a jobboldali pártokkal.

bár tagadhatatlan, hogy a PSD alatt volt a számunkra kedvező alkotmánymódosítás. A Boc-kormánnyal jól kormányoztunk 2009 és 2012 között. Félreértés ne essék, egyik román pártban sincs affinitás a magyarok irányába. Amikor ellenzékben vannak, mindenki úgy szidja a magyar közösséget, mint a bokrot, amikor pedig kormányra kerül, kicsit visszafogottabb. Az RMDSZ mindig azokkal vállalt partnerséget, akiknél valamilyen szintű garanciát látott arra, hogy az erdélyi magyar közösség jogai és érdekei ügyében előbbre tud lépni” – fogalmaz Hegedüs Csilla.

Az erdélyi magyar jogérvényesítés egyre inkább áthelyeződik a helyi és a megyei önkormányzatok hatáskörébe, a román főhatalom ugyanis nem tudja megkerülni az önkormányzatiságot. „A liberális kormány nemrég arról döntött, hogy az európai uniós forrásokat ezentúl nemcsak Bukaresten keresztül lehet lehívni, hanem közvetlenül a régiók és az önkormányzatok is tudják majd igényelni. Ez fontos jelzés, hogy Románia nem tudja megkerülni a decentralizációt.

– magyarázza Csomortányi. Szerinte a következő választásokra nincs komoly érdekellentét az Erdélyi Magyar Szövetség és az RMDSZ között. Úgy látja, az RMDSZ célja, hogy megtartsa súlyát és jelenlétét a román törvényhozásban, az EMNP és az MPP szövetségéből létrejövő új párt számára a legfontosabb stratégia pedig, hogy megerősödjön az önkormányzatokban. „Nekünk nem a bukaresti jelenlét a cél. A következő években a bukaresti parlamenti jelenlét inkább szimbolikus, mint gyakorlati jelentőségű lesz az erdélyi magyarság számára. Erről akár meg is állapodhatnánk, de egyelőre nem látszik semmilyen típusú rugalmasság az RMDSZ részéről. Továbbra is azt a monopóliumépítési gyakorlatot látjuk, ami az elmúlt 25 évet megmérgezte” – fogalmaz az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke.
Hegedüs Csilla szerint az RMDSZ abban érdekelt, hogy az erdélyi magyarságnak minden szinten erős képviselete legyen. A román törvényhozásban is.

másként olyan törvényeket hoznak a fejünk fölött, amelyeket önkormányzati szinten nem tudunk kibekkelni. Az RMDSZ számára ez nem vagy-vagy, hanem is-is kérdése”. A politikus szerint az RMDSZ-t négy vagy nyolc évvel ezelőtt is sokan temették, mégis megszerezte a romániai magyar szavazatok 86–88 százalékát. Az RMDSZ azzal számol, hogy az önkormányzati választásokon nemcsak erős román–magyar, hanem magyar–magyar verseny is lesz. A parlamenti választásokra annak függvényében szeretnének tárgyalni, hogy milyen eredmények születnek az önkormányzati megmérettetésen. Mivel az MPP-vel kötött korábbi megállapodás okafogyottá vált, hajlandók közös asztalhoz ülni az új ellenzéki tömörüléssel, amikor kiderülnek az önkormányzati választások eredményei.

A két párt fúziójával kapcsolatban Csomortányi István úgy fogalmazott,

a választási kampány idejére nem indították el az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt egyesítésének bírósági bejegyzését,

mert attól tartanak, hogy egy új jogi személyiségű párt esetén a választási bizottságok kiszórnák listáikat. „Országos politikai szövetséget jegyzünk be, a napokban dönt erről a bukaresti bíróság. Ha mégsem jegyeznék be, akkor nyitva van annak a lehetősége, hogy a két szervezet megyénkénti megállapodásokkal kössön koalíciót. Mindenképpen közösen indulunk az önkormányzati választásokon” – fogalmazott az Erdélyi Naplónak Csomortányi István.