Megyasszai Bíró Attila szórványlelkész a magyar végvári vitéz Resicabányán

Makkay József 2020. január 30., 09:08 utolsó módosítás: 2020. január 30., 22:28

Resicabánya magyar református lelkipásztora, Megyasszai Bíró Attila Erdély legjobban elszórványosodott megyéjében folytat szélmalomharcot a megmaradásért. Magyar óvodát hozott létre, és mindent megpróbált, ami lelket önthet az egyre jobban elrománosodó magyar közösségbe. A vele készült beszélgetés az erdélyi magyar szórványsors lehangoló keresztmetszete.

Kilátás a református papilak ablakából. A szomszédos evangélikus templom volt a reformátusok első gyülekezeti helye Fotó: Makkay József

– Tizennégy évvel ezelőtt került kezdő lelkészként a resicabányai szórványvidékre. Az ilyen állás mennyire népszerű a lelkészek körében?
– Egyáltalán nem népszerű. Erre mondta egy lelkészismerősöm, hogy nálunk, reformátusoknál érdekes a Szentlélek vezetése, amelyik azt „sugallja”, hogy a papjaink minél nagyobb és minél jobb fizetést kínáló gyülekezeteket keressenek. De a viccet félretéve: jobbnak tartom a katolikus rendszert, ahol a pap felettese dönti el, hogy a lelkész hova kerül, és az ellen nincs fellebbezés. Nálunk soktényezős a döntés meghozatala, hiszen a protestáns lelkésznek családja, gyerekei vannak. A családnak anyagi biztonság kell, a gyerekeknek anyanyelvű iskolázási lehetőség. Ezek mind olyan elvárások, ami miatt a megüresedett állású szórványgyülekezetek eleve halálra vannak ítélve.

Ha egy pap a gyerekeivel szórványba kerül, néha háromhavonta tudja felvenni a fizetését, ez családjával szemben felelőtlen, nehéz döntésnek minősül. Ám ezzel együtt is a szórványt vállalni kell.

Én 2006-ban nagybányai segédlelkészi szolgálatom letöltése után vállaltam el, ami számomra egyféle predesztinációnak számított.

– Idejövetelekor mi fogadta?
– Nehéz azt pár szóban összefoglalni. A régi lelkész készült nyugdíjba, a papilak teljesen le volt lakva. Emlékszem, a belső szobába pakoltuk a fal mellé, plafonig a csomagjainkat, és mivel már csípős őszi idő volt, az összes pokrócunkkal betakaróztunk, mert nem volt fűtés. Azaz volt egy olyan gázkályha, aminek az üzemeltetése életveszélyesnek bizonyult. Éjszaka többször felébredtem, mert a tető hiányos cserepei között csorgott ránk a víz. Mindenhova mosdótálakat, edényeket kellett tenni. Első két évünk azzal telt el, hogy lakhatóvá tegyük a parókiát.

Mivel kevés pénz volt, reggeltől estig javítottunk, talicskáztunk, önerőből végeztük el azokat a munkálatokat, ami egyáltalán megoldható volt befektetés nélkül.

A Megyasszai család hat tagja. A gyerekek a helyi német iskolában tanulnak Fotó: Resicai Református Egyházközség

Végül a gerendákat, a tetőzetet is kicseréltük. A korábbi RMDSZ-elnököt, Seres Pétert 2007-ben kinevezték Krassó-Szörény megye alprefektusának, és az ő segítésével jutottunk hozzá százezer lejnyi állami támogatáshoz, ebből tudtuk kicserélni a tetőzetet. Később erre járt Markó Béla, az RMDSZ korábbi elnöke, ő is besegített, így bukaresti forrásokból még kaptunk segítséget. Így sikerült részben lakhatóvá tenni az épületet, és később magyarországi pályázatokon elnyert pénzekből teljesen felújítani.

– Kevés ilyen épülete van Erdélyben az egyháznak, ahol egy fedél alatt minden megtalálható: templom, lelkészi lakás, óvoda. Ki volt az ötlet gazdája?
– Keresztes József lelkész építette 1927-ben. Jó előrelátó képességgel megáldott ember volt, aki a helyi magyarság számára akart egy kulturális-egyházi-oktatási központot teremteni. Az 1890 óta hivatalosan létező református gyülekezet 1928-ig a szomszédban található luthe­ránus templomot osztotta meg az evangélikus német közösséggel, de a kirobbant konfliktusok miatt eleink jobbnak látták, ha saját templomot építenek. Itt már a monarchia idejében is kisebbségben volt a magyarság – a protestáns magyarok még inkább –, így szükség volt saját közösségi térre, ezt Keresztes József teremtette meg.

– Krassó-Szörény megye Erdély legjobban elszórványosodott vidéke. A 2011-es népszámlálási adatok alapján tíz év alatt az itteni magyarság negyven százaléka eltűnt. Mennyire reálisak az adatok?
– A 2011-es népszámlás eredményeit nem tekinteném mérvadónak. Rengeteg a vegyesházasság, és sok esetben a magyar felet is románnak írták be. Mi sem tudjuk pontosan, hogy a városban, illetve a megyében hány magyar református él. 230 fizető egyháztagunk van, de ennél nagyobb a reformátusok aránya. Igazából csak becsült adataink vannak, amit a Petőfi-program ösztöndíjasainak segítségével írtunk össze. Nehéz munka volt, de sorra vettük a házakat, tömbházakat a megye több városában is, ahol információnk voltak arról, hogy magyarok élnek.

Összesítésünk szerint a megyében mintegy háromezer magyar él, ennek fele Resicabányán.

A fogyás mértékében nem kételkedem, mert a gyülekezetünkben évi huszonvalahány temetésre egy-egy keresztelő jut. Újmoldovában, Oravicán, Aninán, Nándorhegyen, Karánsebesen és Boksabányán szintén élnek magyarok, úgyhogy ez a megyei szinten jegyzett mintegy 1500 lélek nagy területen oszlik meg.

Süssünk, süssünk valamit. Foglalkozás a magyar óvodában Fotó: Resicai Református Egyházközség

– Önt a megyében a magyar közösség mindeneseként ismerik, aki az istentiszteletek mellett mással is foglalkozik. Hogyan lett lelkipásztori állásból ilyen széleskörű közösségszolgálat?
– Amikor ide kerültünk, azzal kezdtem a munkám, hogy számba vettük lehetőségeinket, és amikor beleástam magam a teendőkbe, egyik szülte a másikat. Kormányváltás után részletes

levélben megkerestem a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárságot, és beszámoltam arról, mi van Resicabányán, illetve a megyében, és mit tudnánk tenni. Megkaptam a visszajelzést, hogy támogatnak munkánkban,

csak jelezzük, mire van szükségünk. Így jutottunk hozzá a Petőfi-program első ösztöndíjasához, akivel szerteágazó munkát sikerült tető alá hozni. (A másodikkal sajnos már nem). Nemcsak az alternatív magyar népszámlálást sikerült megoldani, hanem magyar időszakos kiadványt adtunk ki a resicaiaknak, illetve amikor a megyében évtizedes kihagyások után elkezdtünk magyar rendezvényeket, bálokat szervezni, a helyi közösségek számára is kiadtunk egy-egy helyi kiadványt. Úgy érzem, sikerült felrázni az embereket, és ezek az apró sikerélmények újabb és újabb munkára sarkalltak.

A resicabányai magyar óvodások a két óvónénivel és a dadával Fotó: Resicai Református Egyházközség

– Mit tart legnagyobb megvalósításának?
– Egyértelműen a magyar óvoda létrejöttét. Ennek előzménye egy állami óvoda volt néhány magyar gyerekkel, akiket piciny­ke szobába tettek be, de az is felszámolódott. Hosszú évek óta nem volt szakképzett magyar óvónő, mindig alkalomszerűen vállalta valaki. 2011-ben hoztuk létre magyar állami támogatással saját épületünkben azt az óvodai csoportot, amelyet két Észak-Erdélyből hozott szakképzett óvónő és egy dada látott el. De nem ment ez ilyen egyszerűen. Szinte vakmerőségnek számított a magyar óvoda elindítása.

Miközben teljes gőzzel jártuk az utcákat és kerestük a magyar szülők gyerekeit – kitűztük az indulás időpontját is –, még nem volt sem berendezés, sem gyerek, sem tanfelügyelőségi engedély. Csak a hitünk volt meg, hogy lesz óvoda. És lett is:

egy szép, modern helyiséget hoztunk tető alá, ahova aztán egyre több román is bekopogtatott, hogy ide szeretné íratni gyerekét. Többször is nemet kellett mondanunk, mert ahhoz tartottuk magunkat, hogy csak olyan családból fogadunk gyerekeket, ahol legalább az egyik szülő, nagyszülő magyar. Még ha a gyerek nem is tud magyarul. Több olyan gyereket is beírattak, akiket a néhány év alatt mi tanítottunk meg magyarul.

– Miért nem lett elemi iskolai folytatás?
– Ez már sokkal keményebb dió. A magyar oktatás elsorvadásának története hosszú évtizedekre nyúlik vissza. Nemrég halt meg az utolsó resicabányai magyar tanítónő, aki elmesélte, hogy már a nyolcvanas években milyen nehézségekbe került egy-egy magyar elemi osztályt összehozni. A vegyesházasságban élő szülőket már akkor nehezen lehetett meggyőzni erről, ma még inkább. A szokásos kibúvókkal találkozunk: sokkal jobban boldogul a gyerek, ha románul tanul. Ehhez azt is tudni kell, hogy

az itteni magyarság gyakorlatilag már elvesztette nemzeti önazonosságát. Legtöbben magyarul beszélő románok. Csak az idősebb nemzedék maradt meg magyarnak,

amely nem kívánkozik el innen. Őket rendre én temetem el, illetve a katolikus plébános. Már nem hiszek abban, hogy itt lehet magyar elemi iskola, de az óvoda fenntartása számunkra erkölcsi felelősség, a támogató magyar kormány irányába pedig kötelesség.

– Mi törte meg ennyire a resicai magyar embereket?
– Mindennek a vegyesházasság a fő oka. Az ortodoxok és a katolikusok is arra kényszerítik a magyar felet, hogy gyerekeiket ott kereszteljék. A magyar házastárs – férj vagy felség – pedig túl gyenge ahhoz, hogy kiálljon nemzetisége mellett. Az ortodox családtagok részéről akkora a nyomás, hogy erős önazonosság-tudat nélkül a magyar fél alulmarad. Példaként azokat a lányokat említem, akiket a hetvenes és nyolcvanas években magyarnak kereszteltek Resicabányán, és ma már szinte kivétel nélkül olyan vegyes családokban élnek, ahol a gyerekek románok.

A magyar állami támogatásnak köszönhetően tavaly tovább tudta fejleszteni a magyar óvodát a református egyház Fotó: Makkay József

– Mit tud tenni egy magyar lelkész, amikor tudomást szerez, hogy a gyülekezet fiatal tagja románnal készül házasságot kötni?
– Mindössze annyit, hogy őszintén elbeszélget a fiatallal. Ezt mindannyiszor megteszem, és elmondom nekik, mire számíthatnak. Hogy mivel jár magyar szempontból a román–magyar házasság. De számomra az volt az igazi fájdalom, amikor az Észak-Erdélyből hozzánk telepedett magyar óvónők is román férj mellé szegődtek el. Akkor azt kívántam, hogy inkább menjenek haza, mert arra panaszkodtak, hogy itt nem találnak maguknak magyar férjet.

– Van-e egyáltalán még magyar fiatal?
– Akad öt-hat fiatal család, akikkel rendszeresen tartjuk a kapcsolatot. De több éven át volt egy remek ifjúsági csapatom, tizenéves diákok, akikkel folyamatosan közös programokat szerveztünk. Táboroztunk, kirándultunk, sőt, elkísértek a kórházba is beteglátogatásra. Kiváló magyar szellemiségű, 10–12 fiatalt számláló csapat volt, ami reményt, fogódzót adott ahhoz, hogy mégis érdemes vállalni e sokszor elkeserítő és sok lemondással járó szórványmunkát. De ez sem tartott sokáig, mert elmentek Temesvárra egyetemre, és egy sem tért haza közülük.

A református templom nagyterme. Holland segítséggel újították fel Fotó: Makkay József

– Négy gyereke van. Ha nincs magyaroktatás, hol tanulnak?
– Egyetlen lehetőségünk volt beíratni őket a német iskolába, ahol jó minőségű az oktatás, itthon pedig magyarul foglalkozunk velük. De a német iskolának is a zöme román tanulókból áll, mert németek már csak mutatóban vannak. A legnagyobb gyerek hatodikos, és nem akartuk, hogy távol legyenek tőlünk. Temesváron van magyar szórványkollégium, oda járhatnának kilencediktől. Szóval mi is komolyan gondolkodunk azon, hogy váltani kellene.

Nálam okosabb emberek mondják: szórványban legtöbb öt évig kellene szolgálnia egy lelkésznek. Amikor folyamatosan csak temetek, és naponta látom a leépülést, nehéz ezt úgy feldolgozni, hogy az ember bizakodó legyen.

Itt elsősorban nem anyagiakról van szó, mert ma már úgy áll az egyházközség, hogy elő tudnánk teremteni hosszabb távra is a kiadásokhoz szükséges pénzt. Itt a legnagyobb gond a magatehetetlenség. Az a tudat, hogy ezt a szórványközösséget nem lehet megmenteni, csak az elmúlását késleltethetjük.

– A felesége is sokat segít a gyülekezetben, miközben újságírói munkát is vállal. Ezek szerint a közösségszolgálat „családi vállalkozás”?
– Az egyházközség alkalmazottjaként a feleségem diakónusi munkát vállal. Rendre felkeresi az idős gyülekezeti tagokat, akik ritkán vagy egyáltalán nem jutnak el a templomba. Magyar kiadványokat visz nekik, tartja velük a kapcsolatot, amiért nagyon hálásak az emberek. Közben a Resicai Rádió heti félórás magyar adását szerkeszti és a Temesvári Új Szó itteni tudósítója. Mindez közös munka, hiszen egyházi, közösségi rendezvényeinket is így tudjuk legjobban népszerűsíteni. Arra törekszünk, hogy minél több magyarhoz jusson el üzenetünk, hogy tudják, létezik magyar közösség, amelyhez érdemes tartozni. Ha belegondolok, hogy Resicabányán 1500 magyar él, ez szép szám, ami bármelyik észak-erdélyi nagyközséggel vetekedhetne.

Ha az itteni magyarság rendelkezne identitástudattal, nemcsak magyar óvodát, hanem akár 12. osztályig lehetne magyar iskolai tagozatot működtetni.

Magyar könyvek a templom előterében Fotó: Makkay József

– Lehet-e valamilyen csodában bízni?
– Ehhez magyar hátterű munkahelyek, magyar cégek is kellenének. A mi polgármesterünk nyitott erre, szóval jöhetne ide olyan magyar befektető is, akinek fontos a munkahelyen a magyar nyelv használata. A Bethlen Gábor Alapon keresztül a magyar kormány 2019-ben jelentős támogatást juttatott a resicabányai református egyházközségnek, amiből a hosszú programú magyar óvodát tovább fejleszthettük. Amennyiben nem lesz olyan gazdasági befektetés vidékünkön, amely a magyar nyelvtudást felértékelve meg tudná állítani a mai negatív demográfiai folyamatokat, akkor az óvoda erre nem lesz képes. Nem lehetetlen ilyen munkahelyeket tető alá hozni. Ez nekem régi vesszőparipám, és mindig abban reménykedem, hogy valaki meghallgat.

1 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Tájékoztatás a sütik használatáról

A Príma Press Kft. által üzemeltetett erdelyinaplo.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

Az erdelyinaplo.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID erdelyinaplo.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ erdelyinaplo.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Statisztikai célú sütik

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A statisztikai célú sütik által gyűjtött információk arra vonatkoznak, hogy pl. a látogató az oldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett nyitott meg, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje stb.

A felhasználónak lehetősége van a normál, illetve anonimizált beállítás közül választani.

Például, a Google Analytics IP-anonimizálási funkciója az IPv4-felhasználók IP-címének utolsó oktettjét, illetve az IPv6-címek utolsó 80 bitjét nem sokkal a cím Analytics adatgyűjtő hálózatba kerülése után nullára állítja a memóriában. Ilyen esetben a rendszer soha nem írja lemezre a teljes IP-címet.

Statisztikai célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV

Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

Statisztikai célú sütik:

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – minden funkció aktiválásra kerül

ANONIM – a társadalmi-demográfiai funkciókat inaktiválódnak, és az IP-cím anonimizálásra kerül

Statisztikai célú sütik listája: _ga, _gat, _gid.

 

ANONIM
NORMÁL

Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.