Elfelejtett szucsávai szavazatgyűjtők – elodáznák a villanyoltást a bukovinai magyarok

Szucher Ervin 2021. október 28., 09:04 utolsó módosítás: 2021. október 28., 14:19

Az 1388 és 1565 közötti időszakban Jászvásár előtt Szucsáva szerepelt Moldva fővárosaként. 1774 és 1918 között az Osztrák, majd Osztrák–Magyar Monarchia határvárosaként tartották számon. Ha valami említésre méltó e lepukkant településen, az a két korszak meghatározó építészeti öröksége: Petru Muşat uralkodó 14. századi erődítménye és a dualista korszak palotái. Szucsávai riportúton jártunk.

Elfelejtett szucsávai szavazatgyűjtők – elodáznák a villanyoltást a bukovinai magyarok
galéria
Ladó Zoltán és Hapenciuc Klára, a szucsávai magyar közösség alapemberei Fotó: Szucher Ervin

Ha Bukovina és magyarság, akkor tíz anyaországi és ugyanannyi erdélyi magyar közül nyolcnak, kilencnek a térség öt magyar eredetű faluja jut eszébe. Nem mindenki képes őket név szerint felsorolni, de a határok és a történelemkönyvek 1990 utáni megnyitása megvilágosította a fejeket. Arról viszont nem sokan tudnak, hogy

amíg az erőszakos sorozás elől a Kárpátok túlsó oldalára menekülő székelyek által alapított falvak ma már magyarok nélkül maradtak, Szucsáván még mindig jócskán akadnak Attila leszármazottjaiból.

Igaz, nekik sem a Madéfalváról és környékéről kirajzott ősökhöz, sem a meneküléshez nincs közük. Tőlük senki nem kérdezte meg, hogy életüket román környezetben szeretnék-e leélni. Egyszerűen csak jött az utasítás, és az egyetem elvégzését követő kihelyezés, amit csak kivételes és szerencsés esetben lehetett kicselezni.
Fura, de az RMDSZ létrehozása előtt a maroknyi szucsávai magyarság tagjai sem tudtak egymásról. Mindenki élte a maga gondterhelt életét, az emberek nem keresték egymás társaságát. Előfordult, hogy évtizedekig egyazon lépcsőházban laktak, de nem tudta egyik a másikról, hogy magyar. Amikor egymásra találtak, kiderült, mennyire hiányzik a közösség, az anyanyelv, a hagyományápolás. Sokaknak, de nem feltétlenül mindenkinek. Volt, aki évekkel ezelőtt szinte a semmiből jelent meg, aztán ahogy felbukkant egy ünnepi eseményen, ugyanúgy el is tűnt. Másnak meg a román párja is szívesen látogatja a magyar rendezvényeket. Embere válogatja…   

Választási matematika és illemtan

Igencsak érdekes története van a szucsávai magyarok politikai pályafutásának. A többi területi, megyei, városi vagy falusi szervezethez képest az itteni RMDSZ-t 13 éves késéssel hozták létre: 2003-ban egy orvosnő és egy vegyészmérnök, Hapenciuc Klára és Ladó Zoltán, az előbbi ukrán származású férjének javaslatára úgy döntött, itt az ideje „hivatalosítani a dolgokat”. Bár a jó humorú Ladó azt javasolta, hogy inkább valamiféle sportegyletbe szerveződjenek, és hagyják a politizálást, mert nem nekik való. „Az elején tényleg úgy tűnt, nem nekünk való. Elmentem a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésére, és az ott elmondottakból és történtekből nem értettem semmit” – idézi fel a tulipános láda megnyitásának pillanatát a doktornő. Azóta csaknem 18 év telt el, és a szucsávai RMDSZ – amely magába foglalja a szomszédos Botoșani megyeit is – nagykorúvá vált. Noha a tagság számát illetően a merítési lehetőségek meglehetősen szűkre szabottak, a szervezet mégis büszke lehet magára, mihelyt a magyarellenességéről elhíresült valamikori futballultra és temetőgyalázó, a parlamentbe került George Simion azért jelentette fel az RMDSZ-t, mert a párt „meglepően túl sok szavazatot” szerzett.

Az Országos Korrupcióellenes Ügyészségnél tett feljelentés nyomán nem csak engem, a botosányi kollégámat is megkereste a rendőrség. Miután mindenfélét kérdeztek, én is megkérdeztem, hogy a választásokra általunk delegált román szavazóbiztosoknak mégis kire kellett volna szavazniuk? Már csak úgy illemből is...”

– replikázik Hapenciuc Klára tiszta vizet öntve a pohárba mindazok számára, akik nem tudják mire vélni a „regáti csodát”. Azt, hogy miként kerülhetett a tulipánra lényegesen több pecsét, mint az itt élő magyarok száma. Az RMDSZ képviselőházi listájára megyeszerte 612-en voksoltak, míg a szenátusira ennél is többen: 718-an. A keleti szomszéd, Botoșani is hozta a „formáját”: 322, illetve 424 szavazatot gyűjtött a kosárba.

A szocreál város egyik éke, Petru Muşat, avagy I. Péter által alapított erődítmény Fotó: Szucher Ervin

Nyilván a hüledezésnek matematikai háttere van: az utóbbi három évtizedben jelentősen megcsappant az ország észak-keleti csücskében élő magyarok száma. A szocializmus ideje alatt ide helyezett erdélyi magyarok zöme vagy azonnal 1989 után, vagy nyugdíjba vonulását követően hazatelepedett. Hapenciuc doktornő, aki Brassóban látta meg a napvilágot még abban az időben, amikor a Cenk alatti város Sztálin nevét viselte, mégsem kívánkozik vissza. Mint mondja, ő jól érzi magát a románok közt; aki meg heccelni vagy sértegetni próbálja, azt egy rövid történelemleckével azonnal rendre utasítja.

Csúcspolitikusok magasról...

Az „oktatás” a madéfalvi veszedelemmel és a székelyek kirajzásával kezdődik, amelynek eredménye az öt bukovinai magyar falu. Erről nemhogy a helybéli, saját történelmükkel is hadilábon álló románok, de még az évtizedek óta Szucsávára „toloncolt” magyarok sem hallottak jó ideig. A Lövétéről származó Ladó Zoltán nem szégyelli bevallani, hogy neki is csak a rendszerváltást követően sikerült megismerkedni a román történelemoktatás számos 1989 előtti tabutémájával.
„Azóta sok mindent sikerült bepótolnunk:

megalakítottuk a Hadik Andrásról elnevezett etnokulturális egyesületet, filmet készítettünk az öt településről, amelyet eljuttattunk az anyaország valamennyi bukovinai székely múzeumába, rendszeresen felkeressük e településeket, megemlékezéseket szervezünk”

– sorolja a tevékenységi naplót Ladó, aki a bukovinai székelyek fölött atyáskodó tábornokról elnevezett civilszervezet elnöke is egyben.
Istensegítsen, Fogadjistenen, Hadikfalván, Józseffalván és Andrásfalván mára teljesen elfogytak a székelyek. A magyar kormány az 1800-as évek végén, az 1900-as esztendők elején a nagyját „hazatelepítette”. A kevés, aki maradt, kihalt. Az egyetlen őshonos bukovinai magyar, akiről az RMDSZ-nél tudnak, a Fălticeni-ben élő Rozsnyai Gizella, akinek apai nagyanyja az elsőként, 1776-ban alapított Istensegítsben élt. A nyugalmazott testnevelő tanárnő Kolozsváron született, azonban a sors visszahívta (vagy küldte) elődei földjére.
„Mindössze 8,53-as átlaggal sikerült végeznem a főiskolát, ezért már csak Máramaros vagy Moldva valamelyik vidéki iskoláját választhattam. Mivel a máramarosiak részegeskedők hírében álltak, a moldvaiakról meg azt tudtuk, hogy vallásosak, inkább a Szucsáva megyei Bogdăneşti-et választottam” – meséli a tanárnő, aki 1977-ben került a kincses városból a bukovinai faluba.

Ma már a közeli kisvárosban, Fălticeni-ben él, ahol még a magyar nevű emberekkel sem tud anyanyelvén kommunikálni. Vagy elfelejtették a nyelvet, vagy szégyellik használni.

Istensegítshez már nem sok minden köti, hiszen a nagyszülők rég elkerültek innen.
A temetőkben fellelhető piros–fehér–zöld szalaggal átkötött kis koszorúk jelzik, az Erdélyben vagy az anyaországban élő leszármazottak még vissza-visszajárnak az öt település valamelyikébe, de a szocializmus által Bukovinába vetett magyarokat nem keresik fel. Pedig nemcsak a felsorolt öt falu, hanem az Andrásfalva melletti Oszolj-domb, a Ráró-hegység, a Sólyom-kő vagy a Gura Humorului névadó folyója, a Hamar vize is jócskán rejteget magyar vonatkozású történelmi emlékeket.

Szucsáván a kürtős erdélyi román kalácsnak számít Fotó: Szucher Ervin

Az elnökasszony azt szeretné, ha Magyarországról is többet törődnének velük.  Ugyanakkor siet hozzátenni, az RMDSZ erdélyi csúcspolitikusai is jobbára csak Bukarest irányába hajlandók átlépni a Kárpátokon. „Ehhez képest a mi szívünket mérhetetlen boldogság tölti el, amikor egy-egy RMDSZ-kongresszusra hívnak. Olyan érzés fog el, mintha zarándokútra készülnék” – írja körül az „egyirányú szerelmet” az elnöknő. Mi tagadás, a több száz kilométerről elhangzó hangzatos szólamok ide, sikeres választási eredmények oda, a monarchia legkeletibb csücskében rekedt magyarok személyes jelenléttel való felkarolása bármikor jól jönne. Még szerencse, jegyzi meg a két közösségi vezető, hogy a népdalénekesek, táncosok, sportolók örömmel és önzetlenül járják a környéket.

Ami a szucsávai RMDSZ politikai súlyát illeti, az koalíció- meg kormányfüggő. Ha a párt hatalmon van, körüludvarolják az itteni magyarokat. Ha ellenzékbe kerül, szinte számba se veszik őket.

Viszont ez mit sem változtat a közösség életén. A gyakorlat azt mutatja, hogy a választások utáni osztozkodásnál az RMDSZ-nek akkor sem jut, amikor jár – és mindez nem a román politikum miatt.
Hapenciuc Klára már besétált egyszer-kétszer saját pártjának csapdájába, amikor felső utasításra a kilátásba helyezett vezetői beosztások betöltésére komoly válogató és győzködő munkát végzett, ahhoz, hogy végül megtudja, a szucsávai tisztségeket bukaresti posztokra cserélte el az elnökség. Érthető módon minderről nem szívesen beszél, elvégre az ő arcáról égett a bőr.

Könnyebb magyarnak, mint románnak lenni

Beszélgetésünk közben régebbi fényképek kerülnek az asztalra. Bálok, egyházi és világi ünnepek, születésnapozások, kirándulások elevenednek fel a kifakult felvételekről. Ami feltűnő, hogy szinte mindenik fotóról életvidám arcok mosolyognak. Az elnöknő neveket és sorsokat sorol. Több személyről kiderül, azóta vagy hazaköltözött Erdélybe, vagy egyszerűen nem látta a magyarkodás értelmét. Van, aki a munkahelyi sértegetéseket szerette volna elkerülni, mást az utcai megjegyzések tántorítottak el. A „Romániában élsz, beszélj románul!” ukáz a valamikor többnemzetiségű, toleránsnak tartott Bukovinában is jó ideig a nemzetféltők kedvenc szlogenjének számított. Mint ahogy a történelem átírása is e kategóriába tartozik. Elég megállni és fejet hajtani a környék világháborús kegyhelyei előtt: szinte kivétel nélkül mindenik csak a második világégés során elhunyt hősök előtt állít emléket. A bő száz évvel ezelőtti nagy háborúról és áldozatairól teljesen megfeledkeztek. „Azok

az elesettek csak azért nem számítanak hősöknek, mert a monarchia hadseregében harcoltak”

– adja meg a választ Ladó Zoltán.
A városközpontban tetten érhető a történelemhamisítás gasztronómiai változata is: az ínycsiklandozó kürtőst erdélyi román kalácsként kínálják. E formában tényleg kulináris különlegességnek számít. Különben amikor megszólal a bukovinaiakban a büszkeség, és kikérik maguknak, hogy őket senki ne nevezze moldvaiaknak, merthogy térségük a monarchia országrészét képezte, a dualista korszakról egy szót sem említenek. Ilyenkor csak Mária Teréziát és az osztrákokat dicsőítik megfeledkezve a monarchia másik tagállamáról. Amely a Kárpátoknál éppen Bukovinával volt szomszédos.
Óhatatlanul adódik a kérdés: terhet jelent-e a kisebbségi kereszt viselése? A válasz egybehangzó: nem. Sőt. „Ha nincs gond a magyarságtudatoddal, ha vállalod az identitásodat, semmiként nem jelent gondot” – állítja Hapenciuc Klára. Aki az elmúlt pár évtized alatt soha nem kényszerült arra, hogy elhallgassa vagy letagadja eredetét. Rozsnyai Gizellát soha nem bántották etnikai hovatartozása miatt. Pedig férjhez menetele után is megőrizte lánynevét, így mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy nem román. „Legfeljebb az volt a gondom, hogy nem tudták helyesen kiejteni, leírni a nevemet” – mosolyodik el a nyugdíjba vonult tornatanárnő.
Ladó Zoltán egyenesen azt vallja: sokkal könnyebb magyarnak lenni, mint románnak. Mint meséli, az egyetemen még ki-kinevették hiányosabb nyelvtudása és jellegzetes akcentusa miatt. Mire befejezte a tanulmányait, annyira belejött a román nyelvű kommunikációba, hogy a dékán állást kínált a jászvásári mérnökin. Oktatói pályafutása addig tartott, amíg ráébredt: nála butább emberekből nehéz okosabbakat faragni. Nyugdíjas éveit kollégái román nyelvű szakdolgozatainak lektorálásával és javításával tölti. A Facebookon meg azokat a hőbörgő honfitársait javítja, akik nemcsak a magyarok, de még a saját történelmüket sem ismerik.

Ha nincs jövő, ki óvja a múltat?

A világjárvány senkinek nem tett jót, az első két hullám Szucsáván viszont egyenesen pusztított. Emberi áldozatot ugyan nem követelt az RMDSZ-esek sorából, viszont a szervezeti életet lebénította. Különben mivel lehetne magyarázni a székhelyen 2019 karácsonyára díszített kis műfenyő jelenlétét 2021 őszén? Most már nincs is értelme lebontani, viszont felmerül a kérdés: 2031 karácsonyára lesz-e ki újból felállítsa?
„A gond, hogy sem a városban, sem a környékén nincsenek magyar gyermekek. Az iskola, a társadalom egynyelvűségre törekedett, sajnos én sem tanítottam meg őket magyarul” – sajnálkozik a nyugalmazott vegyészmérnök. A Szucsávára nősült kutató annak idején attól tartott, hogy ha erőlteti, csemetéi akár megutálhatják apjuk nyelvét, és ezáltal a kultúráját, nemzetét. Csakhogy, ha az itt maradt magyarok leszármazottjai nem tanulták meg a nyelvet, más nem fogja beszélni. Szucsáva ugyanis nem az a város, amely egyetemistákat vagy vállalkozókat vonzana az ország másik szögletéből.

Szép, szép Bukovina, de Károly herceg mégsem ide jár kaszálni”

– jegyzi meg Hapencic Klára utalva a brit trónörökös ízlésére, igényszintjére, Erdély iránti vonzalmára. Nemhogy fiatal magyar családok nem telepednek le Szucsáván, még a helyi románok is jobbnak látják elhagyni a vidéket. A település egyszer már elveszítette fővárosi rangját. Mint ahogyan a monarchiáját is. Mindez nagyon régen történt, sebei mégsem gyógyultak be.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Tájékoztatás a sütik használatáról

A Príma Press Kft. által üzemeltetett erdelyinaplo.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

Az erdelyinaplo.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID erdelyinaplo.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ erdelyinaplo.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Statisztikai célú sütik

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A statisztikai célú sütik által gyűjtött információk arra vonatkoznak, hogy pl. a látogató az oldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett nyitott meg, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje stb.

A felhasználónak lehetősége van a normál, illetve anonimizált beállítás közül választani.

Például, a Google Analytics IP-anonimizálási funkciója az IPv4-felhasználók IP-címének utolsó oktettjét, illetve az IPv6-címek utolsó 80 bitjét nem sokkal a cím Analytics adatgyűjtő hálózatba kerülése után nullára állítja a memóriában. Ilyen esetben a rendszer soha nem írja lemezre a teljes IP-címet.

Statisztikai célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Statisztikai célú sütik:

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – minden funkció aktiválásra kerül

ANONIM – a társadalmi-demográfiai funkciókat inaktiválódnak, és az IP-cím anonimizálásra kerül

Statisztikai célú sütik listája: _ga, _gat, _gid.

 

ANONIM
NORMÁL
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

 
Székely Sport