Elfelejtett magyarok Erdély és Moldva határán – a festői környezetben fekvő Gyergyóholló gyors leépülésének története

Szucher Ervin 2020. november 05., 08:45 utolsó módosítás: 2020. november 05., 09:51

Az 1960-as években Gyergyóholló lakói megúszták a kollektivizálást. Húsz esztendővel később Ceaușescu falurombolási terveiből szinte csodával határos módon kimaradtak. Az 1990-ben „beütött” demokráciát viszont nem valószínű, hogy túlélik, és erről a kegyetlen demográfiai adatok vallanak. A Hargita megye szélén fekvő településen jártunk.

Hollópataka egyre szórványosabban lakott magyar falurésze. Fél évszázaddal ezelőtt nehéz volt kideríteni, ki a magyar és ki a román Fotó: Szucher Ervin

Kis jóindulattal talán egy-két évtizedet biztosíthat még az Úr a Hargita megye északi részén élő gyergyóhollói és hollósarki magyarságnak. Az Erdély és Moldva találkozásánál fekvő községben soha nem volt magyar többség. De volt idő, amikor a románok is magyarul beszéltek. Azóta nagyot fordult a világ: ma már az itt maradt székelyek is alig beszélik a magyar nyelvet. Egyrészt beolvadtak, másrészt nincs is kihez szólniuk anyanyelvükön. „A hollósarki állami iskola első működési évében megkérdeztem egy gyereket, hogy milyen országban vagyunk. – Oláhországban – felelte a kisfiú. Pedig magyar gyerek az Istenadta” – jegyezte le a faluba kihelyezett tanító. Ez nem mai és nem tegnapi történet. Még csak nem is Trianon utáni, hanem 1910-es.

Süket fülekre találó harangkongatás

„A magyar tisztikar figyelmét a keleti határvonalnak ez a része meglehetősen elkerülte. Pedig nemcsak Magyarországnak, hanem az egész Monarchiának jelentős érdeke, hogy e fontos hely kellő gondozásban részesüljön. (…) Kellene, hogy a magyar urak kirándulásokat tervezzenek erre a vidékre. A hatóságok főbb emberei is személyesen szálljanak ki a határvidéki községekbe. A különböző népakadémiák és szabadegyetemek előadói itt is jelenjenek meg. A tanulóifjúság ránduljon ki ide tanáraival. A főiskolai hallgatóság figyelme terjedjen ki a határra is. Szóval, érintkezzenek az intelligens magyarok minél gyakrabban a legkeletibb országrész lakosaival, hogy ekképpen állandó vérkeringés jöjjön létre a nemzet belső teste és a határvidék népe között. A magyarság, ha lelki hatást gyakorolna a végvidékek lakosaira, rövid időn belül magyar hitvallást tennének az elveszett, de megtalált szívek…” – írta Földes László, Gyergyóholló egykori tanítója.
A fiatal pedagógus megállapításai olyanok, mintha nemrég vetették volna papírra, holott Földes mindezt már 1913-ban A magyarságért című könyvében jegyezte. A vészharangok kongatása hiábavalónak bizonyult.
A száz évvel ezelőtti hatalomváltás nem kedvezett a hollói és hollósarki magyarságnak. Az első világháború kitörése után 1914 decemberében gróf Tisza István kormányfő felhívására a község központjában összegyűlő népes románság önszántából és egyértelműen nyilatkozta, hogy „a magyar nemzet hadviseléséhez életükkel és vérükkel hozzájárulnak”. Amint Farkas Aladár helytörténész is írja, a románok semlegessége miatt 1916-ig csend és nyugalom honolt a Kis-Beszterce völgyében. A második világégés is hasonló forgatókönyvet szült: erről a hollói ortodox templom udvarán lévő márványtábla tanúskodik nyolc helyi színromán katona nevével, akik a magyar hadseregben harcoltak.
A Gyergyóvidék csücskéből származó székelyek most is határozottan állítják: soha semmi gondjuk nem volt a számbelileg népesebb románsággal. Magyarokat csak az 1960-as években űztek ki a faluból – őket sem nemzetiségük miatt. Történt, hogy három borszéki kommunista agitátor, Lukács Vencel, Molnár Teréz és Vild Antal kollektivizálási „hittérítő” feladattal érkezett a községbe. Magabiztosan, fölényeskedve jöttek, majd gyáván, szaladva menekültek.

Megkopott hagyományok

A legtöbb magyar az anyanyelven való tanulás és a jobb megélhetés reményében hagyta el szülőfaluját. A 72. évét taposó Kurkó Árpád rögtön az elemi iskola elvégzése után 1959-ben elkerült Hollóból. Testvérei román tagozaton kezdték meg az ötödik osztályt, őt szülei az akkor még magyarok és románok által fele-fele arányban lakott Tölgyesre, majd Ditróba küldték magyar osztályba.
„Hollóban már az 1950-es években összevont osztályok működtek, ahol az áldott emlékű Fodor Árpi bácsi volt a tanítónk. A kisebbségi létnek az volt az előnye, hogy viszonylag hamar és jól megtanultuk az állam nyelvét. Igaz, abban az időben a helybéli román gyerekek is jól beszéltek magyarul. Jóformán nem is tudtuk, ki a román és ki a magyar” – emlékszik vissza Kurkó Árpád. Hozzáfűzi, hajdanán nemcsak egymás nyelvét, hanem vallását és szokásait is tisztelték az itt élők.

A háború után a felnőtteket a nincstelenség és gürcölés, a gyerekeket a háztáji munka és az önfeledt szánkózások meg fürdőzések kötötték össze.

„Itt mindenki munkásgyereknek számított. Kiskorunk óta kaszáltunk, kapáltunk, csordát hajtottunk, fát vágtunk. Húsvétkor egymás szüleihez kopogtunk be locsolni, aprószentek idején és újévkor együtt jártunk házról házra kántálni, hintezéskor együtt szórtuk a búzát, amiért egy lej ütötte a markunkat. De volt közös kukoricafosztás, fonóba járás meg csűrdöngölés is” – idézi fel a bő fél évszázaddal ezelőtti népszokásokat a csíkszékivé vált, de mindmáig magát hollóinak tartó nagyvállalkozó.
Mindebből szinte semmi nem maradt mára.

Az utánpótláshiányt és az identitászavart a népi kultúra, az évszázados hagyományok is megsínylik.

Szülői unszolásra néhány gyerek még el-elmegy a második-harmadik szomszédig locsolni vagy kántálni. Pedig ha nem itt, a hóborította fenyvesek tövében, a befagyott patakok mentén, a füstölgő kéményű házikók közt, ha nem e mesebeli környezetben, akkor hol élhetne jobban egyik legrégebbi szokásunk?
A szocializmus és a technika egy újabb szokást is meghonosított: a mozizást. „Akkortájt háromféle műalkotás létezett: jó film, rossz film és orosz film” – süti el a szovjet kolhozokra célzó poént Szászgáspár József egykori mozigépész. A hangos mozgókép egycsapásnyira megnyerte a falu ifjúságát, főként, ha a kultúrotthon filmvásznáról Winnetou vagy Old Shatterhand „célozta meg” a közönséget. Az akkori szokás szerint a falusi moziban hetente kétszer váltottak műsort, ami igencsak növelte az érdeklődést. A Hollóból 1969-ben elkerült férfi most is nosztalgiával gondol egy-egy közkedvelt alkotásra, annak főhősére vagy éppenséggel a szocialista munkaterv megvalósításának furfangos módozatára.
A kábeltévé, újabban meg a világháló térhódítása a falusi filmvászon szétfoszlását jelentette. A mozigép és a rajta pörgő celluloid tekercs visszaszorult az idősebb nemzedék emléktárába, akárcsak az egykori, közkedvelt hősök. A hetedik művészetként számon tartott filmet a kultúra régebbi ágaival és a néphagyományokkal együtt mintha végleg elmosta volna a községet átszelő Kis-Beszterce.
„A fiatalok elmentek, aki meg itt maradt, azt nem érdekli a hagyományápolás” – állapítja meg Ferencz István. Az ötven körüli férfi nem csak az évei alapján számít középkorúnak.
Annak a nemzedéknek a képviselője, amely még visszasírja a hajdani Gyergyóhollót, de képtelen tenni a régi szép idők visszahozásáért. Néha keresi a szavakat, jól beszéli anyanyelvét, ám időnként mégis szinte észrevétlenül áttér a románra.

A főút mentén fekvő falu ortodox jelképei Fotó: Szucher Ervin
A faluturizmus, mint mentőötlet?

A mostoha körülmények ellenére az évtizedek során Gyergyóholló és a hozzá tartozó Hollósarka kitermelte azt az értelmiségi réteget, amely hazatérése esetén nagyot lendíthetett volna a községen. Ha minden tizedik egyetemet végzett fiatal itt kereste volna a boldogulás lehetőségét, a község nem tartana ott, ahol a part szakad. Sem népesség, sem gazdaság szempontjából. Elég, ha Kurkó Árpádon kívül Valer Dorneanura, az alkotmánybíróság elnökére, Bartis Antal agrármérnökre, Nagy István, Gyergyószentmiklós jegyzőjére, Bartis Balázs meteorológusra, Tamara Țăran angoltanárnőre, Bartis Mihály erdészre, Kurkó Ferenc magánvállalkozóra gondolunk, de a listát még hosszan lehetne folytatni.

A települést közrefogó Besztercei-havasok és a Gyergyói-havasok kínálta természeti csoda, az egyik irányból Borszék, a másikból Durău közelsége nem indította be a faluban maradottak fantáziáját?

Esetleg a befektetőkét… Gyergyóholló és környéke akár a faluturizmus paradicsomává is kinőhetné magát. A kisnyomtávú ipari vágányon pöfékelő gőzösre ugyan nem lehet alapozni, hiszen az 50-es években letett síneket egy évtizeddel később felszedték. A borvízkutak sincsenek kiépítve, a nárciszmezőt jóformán egyetlen turistakalauz sem ismeri, az első világháborús lövészárkokról, parancsnoki fülkékről és alagutakról is csak a helybéliek tudnak. Túraösvényből több is van, de a bakancsos barangolókat és hegymászókat inkább a borszéki barlangok vagy a Csalhó vonzza.
Bár egyre több a megüresedett ház, még egyetlen portát sem alakítottak vendégfogadóvá. Az önkormányzatnak volt egy próbálkozása: néhány évvel ezelőtt fél autóbusznyi vendég elszállásolására alkalmas panziót épített, amelyet jobbára csak az átutazó kamionsofőrök vesznek igénybe. Azok, akik Erdély és Moldva találkozását választják kirándulásuk helyszínéül, jobbára a két, valamikor sokkal színvonalasabb, de a természeti adottságai miatt mindmáig vonzó Borszéken vagy Durăun szállnak meg. Pedig a stílusos gerendaépületre, pontosabban a helyszínének a legendájára turizmust lehetne építeni. A mintegy másfél hektáros területen fekvő vendégfogadó nem véletlenül kapta a Betyárok esztenája nevet. A legenda szerint valaha itt találkoztak, mulattak, és eszelték ki újabb és újabb csíny­tevéseiket az erdélyi és moldvai betyárok. A csendőrök elől bujkáló Haralambie Niculiță neve most is szimpatikusan hangzik a környékbeliek számára. Egy 1936-os hatósági jellemzés szerint a bélbori férfiú arról volt híres, hogy amit a gazdagoktól begyűjtött, továbbadta a szegényeknek.

Gyergyóhollón az ásványvízforrások is kiaknázatlanok maradnak.

A falubeliek még megfordulnak a hat bevizsgált kútnál, de a gyenge hozamuk miatt örülnek, ha idejükből és türelmükből pár üveg megtelik. Ipari palackozásról szó sem lehet. A 19. századi ércbányászat halva született, a kitermelési kísérletekkel egykorú besztercei faúsztatásnak és tutajozásnak a Moldva felé vezető műút megépítése vetett véget. A taplógyűjtés és a különböző használati és dísztárgyak készítése, amely a kétezres évek elejéig foglalkozásszámba ment, mára szinte feledésbe merült. Az ipari ványolót az árvíz mosta el, az erdei gyümölcsfeldolgozó üzemet a szocializmus tette tönkre. Mivel mind a törvényes, mind a törvénytelen fakitermelés és feldolgozás lényegesen visszaszorult, a helybélieknek jóformán csak a zord környezetben folytatandó állattartás lehetősége marad megélhetési forrásként. Nagyjából ugyanaz, mint három évszázaddal ezelőtt.

Aki teheti, menekül

„Minek is maradnának itt a fiatalok tanulmányaik elvégzése után, miért jönnének vissza az elballagott diákok? Azért, hogy nagyszüleik nyugdíjából tengessék az életüket? Hát van itt munkalehetőség? Lehet itt érvényesülni?” – áradnak a kérdések a sok mindent látott és megélt Zudor Lászlóból. A választ maga az élet adja meg.
Gyergyóhollóról nem lehet azt mondani, hogy Isten háta mögötti község, ám hiába fekszik mindkét faluja a forgalmas országút mentén, mégsem az a hely, amely tárt karokkal várná vissza tanult fiait. A magának erdélyi férjet találó egy-két moldvai lány kivételével még a hegyen túli országrész elmaradott falvaiból sem telepedik ide senki. A megözvegyült 94 esztendős öregember szerint ilyen körülmények közt nem is csoda, hogy

a szocialista rendszer bukása után is 1700 főt számláló Holló lakossága három évtized alatt kevesebb, mint a felére zsugorodott.

Az agyvérzésen, szívinfarktuson és két prosztataműtéten átesett, szellemileg mindmáig friss öregúr gyors agytornát végez. Nyolcvannégy ifjat számol össze, aki az utóbbi években végleg kirepült a hollói fészekből. És ezek csak a környékbeli fiatalok, jegyzi meg a pontosság kedvéért, hisz a többit már nem is tartja számon. Az ő gyermekei szintén a faluból elszármazottak sorát gyarapítják. Az öregnek azzal van szerencséje, hogy székelyesen szólva, nem ahajt, hanem csak ehejt, Csíkszeredában, illetve Brassóban élik mindennapjaikat.
Laci bácsi egyébként hét évtizeddel ezelőtt frissen nősült fiatalemberként került ide a szomszédos Tölgyesről, ahonnan a Hollóba helyezett feleségét követte. Még most is nosztalgiával emlékszik arra az időszakra, amikor az egészségügyi iskolát végzett felesége naponta akár két-három kisded születésénél is bábáskodott. Manapság nagy szó, ha évente ennyi csecsemő látja meg a fenyők mögül előbukkanó napvilágot. Magyar gyerekről szinte szó sem lehet. A vegyesházasságból világra jöttekből szüleik ortodox románokat faragnak.

A 94 esztendős Zudor László hetvenéves ittlétének emlékei között mesél életéről Fotó: Szucher Ervin

Márton István tölgyesi plébános három esztendeje szolgálja a hollóiakat, de keresztelni még nem keresztelt. Azonos helyzetben az ikertestvére, Márton József is, aki Borszékről jár ki a hollósarki leánygyülekezetbe. Három év: nulla esketés, nulla keresztelő.

Székelykapun keresztül mentett magyar múlt

Kurkó Árpád azon kevesek közé tartozik, akik ugyan már rég búcsút intett szülőfalujának, mégsem szakadt el tőle. Ellenkezőleg: az idő teltével egyre több szállal kötődik Hollópatakához, ahhoz a részhez, ahol a magyarok zöme élt. Ő maga is itt született, itt nőtt fel. Akárcsak szülei, nagyszülei. A nagyapjának öt testvére volt, a Ditróba férjhez ment lány kivételével a többi Hollóban élte le az életét. A nagy család leszármazottjai közül már senki nem lakik a faluban. Amikor Kurkóval a találkát egyeztetjük, annyit mond: „a községházánál el kell térni jobbra, majd fel kell jönni a patak mentén egészen addig, amíg megjelenik két székelykapu.” Ennél pontosabb leírást a telefon helymeghatározó programja sem tudott volna megfogalmazni.
Három percnyi autózás után a tisztán csordogáló patakon felfele, a fenyves által borított két meredek domb között egyszer csak egy kis parasztház, vele szemben egy hatalmas, de ízléssel tervezett és rönkből épült villa látványa tárul elénk. Az egyikhez kicsi, a másikhoz óriási székelykapun kell belépni. „Ide szoktam félrevonulni feltöltődni, itt szervezem a családi találkozókat, ide hozom el a munkatársaimat” – mondja a tehetős üzletember, miközben végigvezet erdőszéli birodalma minden kis zegzugán.

A csíkszentkirályi ásványvíz-palackozó üzem tulajdonosa siet hozzátenni, hogy nem kivagyiságból épített ekkora nyaralót. Egyszerűen így próbált valamit tenni az immár hat évtizede elhagyott szülőfalujáért.

Ugyanebből a meggondolásból mentette meg a teljes enyészettől néhai Dakó Ferenc jellegzetes kis parasztházát, amely a nagyapja szemközti telkére épült. Vagyonánál talán csak a szerénysége nagyobb: Kurkó gondosan elhallgatja, hogy sok más formában segíti Hollót, egyházát és közösségét. Mint ahogy mecénáskodik Székelyföld és Erdélyország más szegleteiben is.

Kurkó Árpád nagyvállalkozó kisebbik székelykapuja előtt Fotó: Szucher Ervin
Múltidéző magyar tankönyv

A község két falujában szinte egymást érik a magyarság lehetséges tájházai. A legtöbbjükből az öregek kihaltak, a fiatalabbak elköltöztek. Ha nem következik be gyökeres változás – márpedig mitől következne, hiszen a csodáknak is van határa –, Gyergyóhollóban és Hollósarkán nem csak az anyanyelv és a népszokás hal ki, a magyarság is eltűnik. A falu legidősebb magyarjaként ismert és jobbára csak Zuderként emlegetett Zudor László szerint már csak az öregekkel lehet magyarul társalogni. A középkorúak értenek, tudogatnak anyanyelvükön, de az első szófordulatnál átváltanak románra. A fiatalok nyelvtudása jóformán a Nem tudom magyarul! típusú mentegetőzésre szorítkozik.
„Amikor ide kerültem Gyergyóhollóra, még színjátszó csoportunk is volt. Jártuk is a vidéket, Tölgyest, Borszéket, még Gyergyóba is eljutottunk! A mai gyerekek nemhogy magyar színdarabot, de magyar karácsonyi éneket sem képesek megtanulni… Húsz év múlva se magyar hagyomány, se magyar nem lesz” – nyugtázza szinte könny­be lábadt szemmel Laci bácsi. A régi szép idők felidézésére a szekrénybe nyúl, és két eredeti fényképalbumot kotor elő. Mint mondja, van jó pár magyar tankönyve, ami már nem kell senkinek. Valamikor a 90-es évek elején RMDSZ-elnökként szerezte be Csíkszeredából. Szomszédasszonya, Csíki Irén volt az, aki megszervezte a fakultatív anyanyelvoktatást. Az egykori önkormányzati képviselő hétvégeken kolozsvári egyetemistákat hozott a községközpontba, akik írni-olvasni tanították a gyerkőcöket. Aztán néhányukat Nagyenyedre vitte a kollégiumba.
„Azóta hosszú idő telt el és sok minden változott:

én már nem vagyok pártelnök, a faluban nem működik az RMDSZ, nincs nyelvoktatás, nincs magyar pedagógus, és maholnap magyar gyerek sincs”

– állapítja meg. Valahogy úgy jártak ezzel a hollóiak, mint Laci bácsi a cipőjavító szakmájával. Nemcsak a divatból, de lassacskán a köztudatból is kikopott. Elfogytak a cipészek, mert elfogyott a rájuk való igény. A jóval 20 százalék alá apadt hollói és hollósarki magyarságot nem kellett felfalnia a románságnak, és nem kellett felszántania Nicolae Ceaușescu falurombolási tervének. Csak idő kérdése, hogy mikor számolja fel önmagát. Pedig Földes tanító bácsi már száztíz évvel ezelőtt megkongatta a harangot…

3 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Tájékoztatás a sütik használatáról

A Príma Press Kft. által üzemeltetett erdelyinaplo.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

Az erdelyinaplo.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID erdelyinaplo.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ erdelyinaplo.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Statisztikai célú sütik

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A statisztikai célú sütik által gyűjtött információk arra vonatkoznak, hogy pl. a látogató az oldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett nyitott meg, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje stb.

A felhasználónak lehetősége van a normál, illetve anonimizált beállítás közül választani.

Például, a Google Analytics IP-anonimizálási funkciója az IPv4-felhasználók IP-címének utolsó oktettjét, illetve az IPv6-címek utolsó 80 bitjét nem sokkal a cím Analytics adatgyűjtő hálózatba kerülése után nullára állítja a memóriában. Ilyen esetben a rendszer soha nem írja lemezre a teljes IP-címet.

Statisztikai célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV

Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

Statisztikai célú sütik:

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – minden funkció aktiválásra kerül

ANONIM – a társadalmi-demográfiai funkciókat inaktiválódnak, és az IP-cím anonimizálásra kerül

Statisztikai célú sütik listája: _ga, _gat, _gid.

 

ANONIM
NORMÁL

Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

 
Székely Sport