Közösen ünneplik a reformációt

A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében megtartott rendezvényen Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, a zsinat ügyvezető elnöke a zsinat tagjait és a meghívott díszvendégeket köszöntötte. Arról beszélt, hogy

az erdélyi reformátusok és evangélikusok a történelem folyamán többször szükséghelyzetben működtek együtt. A 17–18. században a református kollégiumok esetében működött együtt a két felekezet, a református iskolák ugyanis a lutheránus diákok oktatását is felvállalták.

De arra is volt példa, hogy amikor Brassóban a város vezetése betiltotta a református vallás gyakorlását, az evangélikusok fogadták be templomukba a református gyülekezet tagjait. A püspök felidézte: 1920 után az Erdélyi Református Egyházkerület megnyitotta teológiáját az evangélikusok előtt, majd 1948-ban megalakult a Protestáns Teológiai Intézet, amely a református, evangélikus és unitárius egyházak lelkészképzését biztosítja ma is. „A lut­heránus egyház jóval nagyobb hangsúlyt helyez az énekekre, a lutheránus lelkészek zenei képzéseikkel jelentősen hozzájárultak az oktatási intézmény színvonalának növekedéséhez” – fogalmazott a püspök. Kató Béla szerint jelenleg más a helyzet a két egyház viszonyában. „Ma nem szükséghelyzet miatt működünk együtt. Közösen akarunk hálát adni a reformáció megszületéséért. Kölcsönös tisztelettel, a felekezeti identitásokat megőrizve segítjük egymást” – fogalmazott.

Buzogány Dezső egyháztörténész részletes előadást tartott az egyházak történeleméről. Többek között arról beszélt, hogyan vált szét a két egyház 1558–1559-ben: mindössze egy év leforgása alatt az erdélyi szászok többsége inkább a lutheri, a magyarok pedig a helvéti utat választották.

A reformációt ünneplő zsinat tagjai meghallgatták a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet vegyes karának műsorát, majd a külföldi meghívottak köszöntői következtek. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes üzenetben köszöntötte a zsinatot. „Ünnepük legfőbb üzenete, hogy reményt ad a keresztény gyökereitől elszakadó Európában. Van még olyan hely, ahol az elvetett mag bő termést hoz” – fogalmazott. A magyarországi református egyház nevében dr. Fekete Károly püspök beszélt, kiemelve: a reformáció nem lerombolni akarta az egyetemes egyházat, hanem az volt a szándéka, hogy az egyház „igazi” egyház legyen.

Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára úgy értékélt: van miért hálát adni, hiszen az elmúlt 500 év tele volt megpróbáltatásokkal. Azt kívánta a két protestáns egyház képviselőinek, hogy oktatási és egyházi ügyekben továbbra is álljanak ki egymásért.

A tengeren túlról dr. Jack Felch, a Pennsylvania állambeli Lehigh Presbytery moderátora az erdélyi református egyházkerület és a Lehigh Presbytery közös missziói és lelki gondozói szolgálatának immár két évtizedes múltjára emlékeztetett. A reformáció 500. évfordulója kapcsán kifejtette: „az egyház szüntelenül reformálódik, és mindig reformál”.

Jim Ferlina, az Amerikai Egyesült Államok presbiteránius egyházának képviselője édesapja üzenetét tolmácsolta, aki húsz évig dolgozott együtt az erdélyi egyházkerülettel missziói és tanügyi kérdésekben. Dr. Fónyad Pál, az ausztriai Martin Luther Szövetség főtitkára elmondta: Ausztriában együtt intézi a két egyház az oktatási és érdekképviseleti ügyeit. Dr. Margiret Gosker, a hollandiai protestáns egyház reformációi jubileumi nagykövete egy jellegzetes holland református Bibliát hozott ajándékba Kató Bélának. Dieter Bökmeier, a lippei tartományi egyház külügyi előadó tanácsosa arról értekezett, hogy Németországban súlyos társadalmi változás megy végbe, egyházukból fokozatosan kisebbségi egyház lesz, ugyanis egyre több a hitvallás nélküli ember, és egyre gyorsabb ütemben zsugorodnak a gyülekezetek. Uel Marrs, az ír presbiteriánus egyház zsinata képviseletében elmondta: egyházuk 540 egyházközségből áll, és harminc éve ápolják a kapcsolatot a magyar református egyházzal, különösképpen az Erdélyi Református Egyházkerülettel.

Dr. Papp Géza, a romániai református egyház ülésvezető elnöke zárásként felolvasta az előkészített közös nyilatkozatot, amelyet a zsinat tagjai egyhangúan megszavaztak, és a két egyház elnöksége elláthatta kézjegyével a dokumentumot. A dokumentumban többek közt ez olvasható: „kijelentjük, hogy egyházaink együttműködésének fontos, sarkalatos pontját jelentik azok a református vagy evangélikus oktatási intézmények, amelyek befogadták és a tudományok elsajátításában támogatták a magyar nyelvű oktatási intézményektől távol lakó, vagy éppen elszigetelt vidékeken élő erdélyi magyar protestánsokat, így gyermekeink testvérként nevelkedhettek és nevelkedhetnek hitben és tudományban egyaránt”.

 Kiss Előd Gergely