Törvényi szigor a zaklatókkal szemben

Kádár Hanga 2018. február 02., 21:08 utolsó módosítás: 2018. február 02., 21:14

Tavaly év vége óta a közélet a szexuális zaklatásoktól és az ezt keretbe fogó, az Egyesült Államokból indult #MeToo kampánytól hangos. A botránysorozat számos hollywoodi és magyar híresség állásába, szakmai megbecsülésébe került. Büntetőjogászt kérdeztünk arról, milyen esetek számítanak valóban bűncselekménynek. 

Törvényi szigor a zaklatókkal szemben
galéria
A sértettek legtöbbször félelemből nem tesznek feljelentést Fotó: Pexels.com

Büntetőjogi szempontból a zaklatás elnevezésű bűncselekmény tartalmilag teljesen eltér a szexuális zaklatástól – szögezte le Kádár Hunor büntetőjogász (portrénkon). A Sapientia EMTE kolozsvári jogi karának adjunktusa elmagyarázta, a két fogalom jogi tárgya is eltérő: a zaklatás az emberi szabadság elleni bűncselekmény, míg a szexuális zaklatás a nemi élet szabadsága ellen elkövetett bűncselekmény. Sőt az új Büntető Törvénykönyv a szexuális zaklatásnak is két formáját különbözteti meg: az egyik a nemi élet szabadsága elleni bűncselekmény, míg a másik hivatali bűncselekmény.

A zaklatás elsősorban adott személy megfigyelésére, követésére, telefonos hívogatására vonatkozik, amelyet a Btk. 208. cikkelye ír körül. Eszerint azt, aki mást rendszeresen, jogtalanul vagy jogos érdek hiányában követ vagy másnak lakhelyét, munkahelyét, más által gyakran látogatott helyeket megfigyel és ezáltal félelemérzetet kelt a sértettben, 3 hónaptól 6 hónapig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel sújtják. Ha telefonhívással vagy bármilyen más távközlési módon zaklatnak valakit úgy, hogy annak gyakorisága vagy tartalma miatt félelemérzetet keltenek a sértettben, 1 hónaptól 3 hónapig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntethető, amennyiben nem minősül súlyosabb bűncselekménynek, ugyanakkor a vádemeléshez a sértett személy indítványa szükséges.

Egy sms is zaklatásnak minősülhet

Kádár Hunor elmagyarázta: a zaklatásos bűncselekmény elkövetője természetes és jogi személy is lehet, az elszenvedő viszont csak természetes személy. Ilyen esetben az elkövető a személyt követi utcán, étteremben, szórakozóhelyen vagy rendszeresen megfigyeli a zaklatott által gyakran látogatott helyeket. A büntetőjogász hangsúlyozta,

csak abban az esetben valósul meg bűncselekmény, ha a bűncselekménynek minősülő magatartást az aktív alany rendszeresen elköveti.

Ugyanis egy alkalommal történő követés vagy megfigyelés általában nem alkalmas arra, hogy a sértettben félelemérzetet keltsen. A bűncselekmény megvalósulásához az is szükséges, hogy a sértett követése vagy az általa látogatott helyek megfigyelése jogtalanul vagy jogos érdek nélkül történjen. Bírósági engedéllyel történő nyomozói megfigyelés például már nem számít zaklatásnak.

Erdélyben is ismert olyan eset, amely során a magát sértettnek vélő fél telefonos üzenetek által történt zaklatást említett. A Btk. alapján ilyen esetben akkor beszélhetünk bűncselekményről, ha az aktív alany telefonhívások vagy távközlési eszközök útján történő kommunikáció – például sms, mms, fax, email, messenger – révén, azok gyakorisága vagy tartalma miatt félelemérzetet kelt a sértettben.

Fenyegetés és zsarolás

„Ha az elkövető minden nap ugyanabban az órában felhívja a sértettet, és nem szól a telefonba, már félelemérzetet kelthet. De tartalma alapján egyetlen mms vagy email is alkalmas lehet erre, ha például az elkövető olyan személyről küld képet a sértettnek, aki őt a múltban többször is bántalmazta. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a zaklatás alternatív bűncselekmény (infracţiune cu caracter subsidiar): kizárólag a súlyosabb bűncselekmény miatt lehet felelősségre vonni az elkövetőt. Amikor telefonhívás során egy bűncselekmény elkövetésével fenyegetik a sértettet, a cselekmény fenyegetésnek minősül. Ha pedig e-mailben egy kompromittáló videofelvétel nyilvánosságra hozatalával fenyegetik, amennyiben nem hajlandó egy bizonyos pénzösszeget fizetni az elkövetőnek, akkor már zsarolásról beszélünk” – magyarázta a szakember. A zaklatás elkövetésére irányuló kísérlet azonban nem büntetendő.

A szexuális zaklatás más

Az eddigiekkel szemben a szexuális zaklatás teljesen más tartalmú esetekre vonatkozik. Ez ugyanis a szexuális szabadság ellen elkövetett bűncselekmény, amely szexuális természetű kedvezmények követelését feltételezi egy munkahelyi viszony keretében.

Szexuális természetű kedvezmények alatt bármilyen szexuális cselekményt értünk, de ahhoz, hogy zaklatásos bűncselekménnyé váljék, az elkövetőnek több alkalommal kell valamilyen szexuális kedvezményt követelnie a sértettől.

A 223. cikkely alapján ezt 3 hónaptól 1 évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel sújtják. Ugyanakkor ez esetben is a sértett személy indítványa szükséges a vádemeléshez. Tehát a #MeToo kampány keretében említett számos esetet nem tekinthetünk szexuális zaklatásnak, amely során valaki szexuális jellegű kapcsolatra tett ajánlatot egy másik személynek, de csak egy alkalommal. A szexuális követelés ugyanakkor kifejezhető szóban, írásban, távközlési eszközök vagy gesztusok révén, például, ha az elkövető a munkatársak előtt a sértettre célzó obszcén gesztusokat tesz. 

„A bűncselekmény megvalósulása tekintetében közömbös, hogy a sértett eleget tett vagy sem az aktív alany által követelt szexuális természetű kedvezménynek. Ha igen, a szexuális kedvezmény megvalósítása érdekében az elkövető nem alkalmazhatott kényszerítést, de attól még zaklatásról beszélünk. Ellenkező esetben a cselekmény – attól függően, hogy történt-e szexuális behatolás vagy sem – erőszakos nemi közösülésnek vagy szexuális agressziónak minősül” – részletezte a szakember.

Abban az esetben, ha az elkövető a szexuális természetű kedvezményeket a sértettel szembeni hatalmi helyzetét vagy fölényét kihasználva követeli, egyértelműen bűncselekményről van szó.

A szexuális céllal történő hivatali visszaélést is külön részletezi a Btk. 299. cikkelye, amely szerint 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel és az illető köztisztségétől való eltiltással jár az ilyen eset, viszont az elkövetésre irányuló kísérlet szintén nem büntetendő. Ha nemi erőszak történik, a bűncselekmény nyilván nem is kérdéses. Szexuális zaklatás esetén viszont a hangsúly a megfélemlítésre helyeződik, azaz a bűncselekmény eredménye a sértett megfélemlítése vagy megalázó helyzetbe hozatala.

Bizonyítani felvétellel lehet

„Ha a szexuális természetű követelések gyakorisága miatt a sértett – aki eleinte nem vette komolyan az aktív alany követeléseit – már attól tart, hogy az elkövető erőszakos nemi közösülést vagy szexuális agressziót készül ellene elkövetni, egyértelmű, hogy bűncselekményről van szó. De zaklatásról beszélünk akkor is, ha a szexuális természetű követelések gyakorisága ellenére a sértett nem ijedt meg az elkövetőtől, viszont megalázva érzi magát a munkatársak előtt, akik könnyűvérű nőnek tekinthetik. Ha sem megfélemlítve, sem megalázva nem érzi magát az illető, akkor nem beszélünk bűncselekményről” – magyarázta Kádár Hunor. A szakértő hozzátette: ha az elkövetőre egyértelműen igaz valamelyik magatartásforma a fentiek közül, nemigen tud kibúvásra alkalmas kiskaput találni. A tagadás pedig ilyen esetben semmilyen formában nem segít. Bár számos megalapozott ügy esetén az elkövető felelősségre vonása teljesen jogos, a szakértő megjegyezte: a zaklatásos és szexuális zaklatásos ügyek jogi háttere kiváló alkalmat ad tetemes összegű erkölcsi kártérítések kicsikarására.

A bűncselekményt hang- vagy videófelvételekkel lehet bizonyítani, illetve távközlési eszközök révén elküldött írásos üzenetekkel, térfigyelő kamerák által rögzített felvételekkel.

Amennyiben egy személlyel kapcsolatosan felmerül a szexuális zaklatás gyanúja, a potenciális sértett – saját vagy a rendőrség kezdeményezésére – rögzítheti az elkövetővel folytatott beszélgetéseket, sőt megfelelő berendezés révén le is filmezheti. A büntetőjogász szerint, ha a sértett eléggé ravasz, elszánt és nem szégyelli, ami vele történik, gond nélkül csapdába csalhatja a zaklatót és ezáltal bizonyítékot szerezhet be.

Nem előnyös nyilvánosságra hozni

„Romániában nem túl gyakoriak a szexuális zaklatással kapcsolatos ügyek. Valószínűleg azért, mert kevés ügy kerül a hatóság tudomására. Sokan ugyanis nem élnek a magánindítvány lehetőségével, márpedig a sértett személy kezdeményezése nélkül nem göngyölíthető fel az eset. Viszont a zaklatásos esetek egyre gyakoribbak, amióta a Btk. 2014. február elsején bevezette a zaklatást is a bűncselekmények sorába” – fogalmaz a szakember. A jogász szerint egy szexuális zaklatási ügy médiában történő taglalása, főként az elítélés jogerőre emelkedése előtt nem tesz jót sem a sértettnek, sem az elkövetőnek. A sértettben szégyenérzetet kelthet azáltal, hogy a publikum tudomást szerez az ellene elkövetett bűncselekményről és sokszor annak intim részleteiről, ezért védelme érdekében még zárt bírósági tárgyalás is elrendelhető. Kádár Hunor kiemelte, a szexuális zaklatási ügy mediatizálása az elkövető jogerős elítélését megelőzően sérti az ártatlanság vélelmét, hiszen legtöbb esetben egy ilyen eset nyilvánosságra hozatala már a nyomozás során megtörténik. A családon belüli erőszak szintén gyakori alpontja a szexuális zaklatással kapcsolatos ügyeknek, s bár Kádár Hunor szerint büntetése Romániában is éppen annyira megfelel a szükséges követelményeknek, mint más európai országban, egy ilyen ügy akkor kerül a hatóságok elé, ha a sértett fél vagy annak hozzátartozói hajlandóak feljelentést tenni és közreműködni a nyomozó hatósággal.

„Az ilyen jellegű ügyek alacsony száma nem a jogszabályi hiányosságokra vagy a nyomozó hatóságok hibáira vezethető vissza, hanem a romániai lakosság mentalitására. A sértett legtöbb esetben nem tesz feljelentést, mert fél az elkövető családtagtól, anyagilag függ tőle, esetleg tart attól, hogy mit szólnak majd az ismerősök és rokonok. Vagy éppen retteg, hogy egyedül nem tudja majd felnevelni a gyerekeit” – fogalmazott a büntetőjogász. A szakértő szerint ennek ellenére a feljelentések alapján Romániában gyakoribb a családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügy, mint a zaklatásos eset.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Tájékoztatás a sütik használatáról

A Príma Press Kft. által üzemeltetett erdelyinaplo.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

Az erdelyinaplo.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID erdelyinaplo.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ erdelyinaplo.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Statisztikai célú sütik

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A statisztikai célú sütik által gyűjtött információk arra vonatkoznak, hogy pl. a látogató az oldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett nyitott meg, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje stb.

A felhasználónak lehetősége van a normál, illetve anonimizált beállítás közül választani.

Például, a Google Analytics IP-anonimizálási funkciója az IPv4-felhasználók IP-címének utolsó oktettjét, illetve az IPv6-címek utolsó 80 bitjét nem sokkal a cím Analytics adatgyűjtő hálózatba kerülése után nullára állítja a memóriában. Ilyen esetben a rendszer soha nem írja lemezre a teljes IP-címet.

Statisztikai célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Statisztikai célú sütik:

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – minden funkció aktiválásra kerül

ANONIM – a társadalmi-demográfiai funkciókat inaktiválódnak, és az IP-cím anonimizálásra kerül

Statisztikai célú sütik listája: _ga, _gat, _gid.


ANONIM
NORMÁL
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport