Televíziós rendszerváltás határon innen és túl

Dénes Ida 2013. október 31., 19:56

Új korszak kezdődik a magyarországi televíziózás történetében: hatvan esztendő után megszűnik az analóg műsorszórás, helyébe a digitális földi sugárzás lép. Számolhatunk-e a magyarországi digitális átállás bármilyen romániai következményével? A kép finomhangolása érdekében illetékeseket és szakembereket kérdeztünk.

galéria

Hétfőn nincs adás – kisgyermekként így tanultam a hét napjait, hiszen a magyar országhatár közvetlen szomszédságában a hét hat napján az anyaországi tévéadást néztük. Hogy a számomra teljesen természetes helyzet valójában kiváltságos volt, alátámasztotta Kiss Tamás, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa is, akivel a romániai magyarságnak a magyarországi tévécsatornák tükrében vizsgált, igen eltérő szociológiai helyzetéről beszélgettünk. „A rendszerváltás előtti korszakot vizsgálva eléggé egyértelmű helyzet rajzolódik ki. A magyar közszolgálati tévéadást Romániában a határ menti sávban foghatták, vagyis Szatmár megyében, Bihar megye legnagyobb részén, továbbá Szilágy, Arad és Temes megye határhoz közeli részein. A magyar nemzetiségűek ezeken a területeken mindenképp magyar adást néztek, de még a románok is. A nagyváradi, szatmári és nagykárolyi románok is a magyar televízión csüngtek. Nem véletlenül, a magyar tévéadás összehasonlíthatatlanul sokoldalúbb és jobb minőségű volt, mint a román. Ez nagy mértékben befolyásolta a magyar nyelv használatát is, vagyis a partiumi románok magyar nyelvtudásának ez az egyik legfontosabb oka és alapja” – tartja a szociológus. Ugyanezen időszakban Románia más területén nem volt fogható magyar adás, így az sem volt meglepő, ha jelentősebb sporteseményekkor partiumi barátokhoz, rokonokhoz vándoroltak a belső-erdélyi, székelyföldi magyarok.

A rendszerváltás utáni időszak jelentős változásokat hozott a román közszolgálati csatorna kínálatában is, az igazi áttörést azonban a Pro Tv megjelenése jelentette: a hazai médiatérbe 1995. december elsején robbant be az első román kereskedelmi csatorna. Hasonlóan fontos stációnak számít a Duna Tv megjelenése is: 1992 karácsonya után egész Románia területén látható volt a műholdas csatorna adása. Az „összmagyarság műholdas televíziójának” nézettségén később a magyarországi kereskedelmi csatornák begyűrűzése rontott. Az RTL Klub és a TV2 1997 októberében kezdte a sugárzást, fogható volt a határ menti területeken. Székelyföldre később a kábeltévék és előfizetéses rendszerek vitték be, a határ mentén a közszolgálati adók privilégiumát, Székelyföldön pedig a Duna Tv és a Pro Tv elsőbbségét vették át. „A kábeltévék elterjedése erőteljes magyarosodást hozott: általuk a székelyföldiek is kapcsolódtak a magyarországi médiatérhez” – állapítja meg Kiss Tamás.

Mivel pontos kimutatással nem rendelkezünk arról, hogy a határ menti magyarságot milyen mértékben érinti a magyarországi digitális átállás, csak feltételezésekkel élhetünk. „Elképzelhető, hogy vannak olyan szegényebb sorban élő társadalmi rétegek, amelyek esetében problémát jelenthet a magyar televíziók analóg sugárzásának megszűnése, de a tétje korántsem akkora, mint évtizedekkel ezelőtt lett volna” – állítja a szociológus. Míg Erdélyben a magyar nyelvű televíziózás többnyire az előfizetéses rendszerek révén valósult meg, Partiumban nem volt rá szükség, ezért feltételezhető, hogy a határ menti magyarok egy része az utóbbi időben is analóg módon vette az adást.

Becslések és adatok

Nyitott tehát a kérdés, hogy milyen mértékben befolyásolja a digitális átállás a határ menti magyarság tévézési lehetőségeit. A romániai Országos Audiovizuális Tanács (CNA) RMDSZ által delegált tagja, Turos Loránd is csak országos adatokkal szolgált. Eszerint európai összehasonlításban is fejlettnek számít a romániai kábeltévé és műholdas szolgáltatás, az összlakosságnak csak négy százaléka vételezi a földi sugárzású analóg adást régi típusú antennákkal. A magyarországi Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Kommunikációs igazgatóságának pedig nincs adata arról, hogy a Magyarországgal szomszédos romániai határvidék magyar lakosságát milyen szinten érinti az átállás. „A romániai társszervünk képviselőjétől kapott tájékoztatás szerint egy korábbi felmérés alapján Romániában 4-4,5 százalékra tehető a földfelszíni módon televíziózó háztartások aránya. Vélhetően a magyar határ közelében élő magyarság körében sem lehet több ez az arány 5 százaléknál, így a határ menti területen kb. 5000 érintett háztartásról lehet beszélni” – áll a hatóság szerkesztőségünkhöz eljuttatott értesítésében.

Magyarországon egyébként a felmérések szerint 416 ezer háztartás volt érintett a digitális átállásban, azaz a háztartások 11 százaléka. A becslések szerint 100 ezer, szociálisan rászoruló háztartásba szerelik be az NMHH munkatársai az ingyenes set-top-boxokat és antennákat.

Aki logót lát, váltson

Vígh Zoltánt, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) digitális átállás-koordinátorát arról kérdeztük, hogy mi a teendője annak a határ mentén élő felhasználónak, aki nem kábeltévé-előfizető, nem rendelkezik műholdvevővel, kizárólag analóg módon, szoba- vagy tetőantennával, kis túlzással „rozsdás kötőtűvel” vette a magyar adásokat. „Ugyanarra az eszközre van szükség, mint Magyarországon, ezért a műszaki kompatibilitás érdekében célszerű Magyarországon beszerezni a berendezéseket, vagyis a Mindig Tv matricás vagy magyarországi DVB-T vételre alkalmas set-top-boxokat” – tudtuk meg a szakembertől. Az előzetes számítások alapján nagyjából hasonló lesz a digitális sugárzás lefedettsége, mint az analógé volt. „Fontos különbség, hogy míg az analóg jelnél a formális vételkörzeten kívül is fogható az adás, legfeljebb hangyás, szellemképes a kép, addig a digitálisnál egy bizonyos pontig van jel ugyanolyan minőségű, mint az adótorony közvetlen közelében, utána viszont nincs. Ha valaki eddig rossz minőségben vette az adást, november elsejétől egyáltalán nem látja, mások viszont a korábbinál sokkal jobb minőségű adást kapnak” – magyarázta Vígh a váltás várható következményeit.

Az átállásnak jobbára csak előnyei vannak – jobb képminőség, gyermekvédelmi zár, intelligens műsorújság, filmek eredeti nyelven, feliratozás, rögzítés, újranézés –, de vajon akadnak hátrányai is? Mi a helyzet például a pontos idővel? – kérdeztük Vígh Zoltánt. „A digitális világban nem létezik pontos idő, hiszen valamennyi digitális műsorterjesztő hálózat valamennyit, és nem feltétlenül egyformán késik a pontos időhöz képest – hangzott a válasz. – A tényleges eseményhez képest akár 10-20 másodperces késés is lehet. Ez nem azt jelenti, hogy nem lesz déli harangszó a tévében, hisz annak nem az a fő jelentősége, hogy nagyon pontosan jelezze az időt. A késés csak ott szokott problémát okozni, ahol egyszerre működik digitális és analóg szolgáltatás. Olaszországban például megeshet, hogy ha két egymás melletti helyiségben követik egy futballmérkőzés közvetítését, az egyik helyen már megszületett a gól, a digitális adás nézője pedig azt látja, hogy még kergetik a labdát. De ez tényleg csak a kétféle terjesztési mód találkozásának esetében okozhat feszültséget, egyébként nem.”

„A váltás egyik közvetlen hozadéka, hogy így több csatornát lehet sugározni – mondta el Vígh. – Eddig három tévécsatornát sugároztak országosan, ezzel szemben digitálisan 31 sugárzására van mód, ráadásul ebből három nagy felbontású (HD). A másik két analóg frekvencián további 25 csatorna digitális sugárzására van lehetőség. Közvetlen hozadék a mobilinternet céljára való frekvenciafelszabadulás is: bizonyos sávok felszabadíthatók a műsorszórás alól, ezeket pedig távközlési szolgáltatók használhatják szélessávú internet szórására olyan országrészekben is, ahol még vezetékesen is nehéz szélessávú internet-szolgáltatáshoz jutni.” A digitális átállás nem érinti a rádióadásokat, s még egy ideig biztosan nem is fogja. Bár rádiócsatornák is foghatók az új rendszerben, a hagyományos sugárzási módot ez nem váltja fel a rádiók esetében.

Az MTVA digitális átállás koordinátora kiemelte: csak azokat érinti közvetlenül a digitális átállás, akiknél az m1, RTL Klub és TV2 adása alatt a képernyő egyik felső sarkában a digitális átállás logóját volt látható szinte folyamatosan, illetve időnként láttak egy-egy átúszó tájékoztató feliratot, ami a megszűnő adásmódra hívta fel a figyelmet. Aki nem látta ezeket a figyelmeztetéseket, semmilyen teendője sincs.

Távoli jövő?

Ha a digitális átállással Magyarország uniós kötelezettségnek tesz eleget, mikor kerül sorra Románia? „Egyelőre csak azt lehet tudni, hogy mikor lesz vége az analóg adásnak – jelentette ki Turos Loránd, az Országos Adiovizuális Tanács tagja. – Uniós előírás ugyanis, hogy 2015. június 17-én le kell kapcsolni az analóg adókat, a továbbiakban sem helyi, sem országos televízió nem végezhet földi analóg sugárzást. Kísérleti jelleggel folytat már digitális sugárzást az Országos Rádiókommunikációs Társaság Bukarestben és Szebenben, a Pro Tv-nek is van egy kísérleti adója Bukarestben. Egyetlen előnye annak, hogy Romániában későn fogtak hozzá a digitális átálláshoz, hogy a legújabb szabványoknak megfelelően tudnak majd sugározni, azaz DVB-T2 MPEG 4-es kódolás lesz” – tudtuk meg Turos Lorándtól.

Támogatás

A digitális átállásban érintett határon túli magyarság megsegítése érdekében az NMHH együttműködési megállapodást kötött a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-vel. A segítségnyújtás folyamatát a Magyarországgal szomszédos határvidéken Románia esetében a BGA Pro Transilvania Kft. koordinálja. Ez utóbbi szervezet október 28-án meghirdette a Digitális kultúra fejlesztése a határon túli magyarok körében című nyílt pályázatát, melynek erdélyi régióban igényelhető kerete összesen 36 760 000 forint. A pályázat értelmében egyszeri és utófinanszírozott formában hozzájárulást igényelhetnek a Magyarország területén lakóhellyel nem rendelkező, Romániában – elsődlegesen Temes, Arad, Bihar, illetve Szatmár megyében – élő, magukat magyarnak valló magánszemélyek, akik állandó lakóhelyükön csak hagyományos, analóg módon – ingyenesen és előfizetői szerződés nélkül – televízióznak, azaz kizárólag olyan televízióval rendelkeznek, amelyet hagyományos szoba- vagy tetőantennával használnak. A hozzájárulás mértéke legfentebb 8000 Ft-nak megfelelő lej, amelyet abban az esetben kaphat kézhez a pályázó, ha benyújtja a lebonyolító szervezethez a nevére és címére szóló, pályázati felhívásban megfogalmazott céllal összhangban levő, set-top-box beszerzését igazoló számla fénymásolatát, az adatlapot, valamint a hozzájárulási szerződést kitöltve, aláírva. A szükséges dokumentumok letölthetőek a www.bgazrt.ro honlapról, de a BGA Pro Transilvania Kft. tervezi, hogy a közeljövőben különböző erdélyi magyar szervezeteken keresztül közvetlenül is megszólítja az érintetteket. A pályázatok leadásának határideje 2014. január 31. További tájékoztatást a 0266-206160-as telefonszámon kérhetnek a határ mentén élő magyarok hétfőtől péntekig 9 és 13 óra között.

Digitális átállás: miről is beszélünk?

A digitális átállás a földfelszíni televíziózás számára azt jelenti, hogy megszűnik a hagyományos, azaz az analóg földfelszíni sugárzású televíziós műsorszórás, és helyébe a digitális földfelszíni sugárzás (más néven DVB-T, Digital Video Broadcasting) lép. A magyarországi digitális átállás közvetlenül azokat a román–magyar határ mentén élőket érinti, akik hagyományos szoba- vagy tetőantennával a magyarországi analóg földfelszíni adást nézik. Az analóg lekapcsolás után hagyományos antennával és televízióval csak akkor lesz elérhető az m1, az RTL Klub és a TV2 előfizetési díj nélkül, ha a nézők egyszeri, 8000 forint körüli költséggel beszereznek egy megfelelő vevőkészüléket – úgynevezett set-top-boxot –, amelyet a televíziókészülékhez csatlakoztatnak. Az új tévékészülékek már tartalmazzák a vevőegységet. A magyarországi átállás két ütemben zajlott: az első július 31-én, a Romániával szomszédos területeket is érintő második október 31-én zárult.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.