Nyugati Szövetség: út a pénzügyi autonómia felé

Makkay József 2018. december 13., 10:38 utolsó módosítás: 2018. december 18., 14:55

Kolozsvár, Nagyvárad, Arad és Temesvár polgármesterei látták el kézjegyükkel a négy város szoros együttműködéséről szóló szerződést. A temesvári esemény óriási sajtóvisszhangot keltett: miközben Bukarestben az ország egységét féltik, az erdélyi polgármesterek számára ragadós a példa. RMDSZ-es és néppárti politikust kérdeztünk az eseményről.

Útelágazás: egyre több erdélyi polgármester hiszi azt, hogy az ő útjai nem Bukarest fele vezetnek Fotó: Beliczay László

Négy erdélyi nagyváros – Kolozsvár, Nagyvárad, Arad és Temesvár – polgármesterei Nyugati Szövetség elnevezéssel kötött együttműködési megállapodást múlt szombaton. A hetekkel korábban bejelentett kezdeményezés aláírói – Emil Boc kolozsvári, Ilie Bolojan nagyváradi, Gheorghe Falcă aradi és Nicolae Robu temesvári polgármester, mindannyian a Nemzeti Liberális Párt (PNL) tagjai – a bánsági nagyvárosban bejelentették, hogy az alapító okirat a városok közötti szoros együttműködést célozza.

Közös nagyberuházásokat terveznek: a négy várost összekötő gyorsvasúthálózatban, régióközi és régión belüli tömegközlekedési hálózatban és egy-egy regionális kórház felépítésében gondolkodnak.

Az uniós és saját forrásokra alapozó terveket lehetővé tevő társulási szerződéssel kapcsolatban a polgármesterek siettek eloszlatni a szeparatizmus vádját. Emil Boc szerint szó sincs semmiféle területi szeparatizmusról, azonban egyértelművé tette: egyetlen ország sem tud gazdaggá válni, ha nincsenek tehetős nagyvárosai.
Kolozsvár polgármestere kiemelte, mindannyian elégedetlenek a Bukarest-központú poli­ti­zálással. Úgy fogalmazott, a központosításon alapuló kormányzati módszert az Európai Unióban működő mintegy háromszáz régió példája alapján lehetne ellensúlyozni, „e fejlesztési motorokat kell itthon beindítani”.

Temesvár polgármestere szerint a most elfogadott alapító okirat a száz évvel ezelőtti Gyulafehérvári Nyilatkozaton alapszik,

és a közösségek szabad társuláshoz való jogát tekinti kiinduló alapnak.
A partiumi, a közép-erdélyi és a bánsági példa ragadós. A héten hasonló kezdeményezésről beszélt Mihai Chirică, Jászvásár polgármestere, illetve Cătălin Cherecheş, Nagybánya városvezetője. Cherecheş már kész tényként kezelte: a Nyugati Szövetség mintájára Észak-Erdélyi Szövetséget hoznak létre Nagybánya, Szatmárnémeti, Zilah, Nagykároly, Máramarossziget és Szinérváralja részvételével. Nagybánya polgármestere újságíróknak azt is elmondta, hogy gyorsforgalmi utat szeretnének építeni Zilah és Nagybánya között, amely a régiót az erdélyi autópályával kötné össze. A rövidesen megszülető új társulás egyik érdekessége, hogy két magyar polgármester is tagja lesz Szatmárnémeti és Nagykároly képviseletében.
Ugyanakkor a másod- és harmadvonalhoz tartozó több kormánypárti politikus kemény szavakkal bírálta a Temesváron aláírt társulási szerződést. A szociáldemokrata párt nevében nyilatkozó helyi politikusok szerint az erdélyi polgármesterek társulása Románia függetlenségét veszélyezteti. Adrian Bourceanu Neamţ megyei önkormányzati képviselő egyenesen úgy fogalmazott: „1918 óta még soha nem született Románia területi épségére ennyire veszélyes kezdeményezés”.

Antal Árpád: változik a világ, csak türelmesnek kell lenni. Ha valaki azt hiszi, hogy pár hónap alatt Románia megváltozik, az téved Fotó: Vargyasi Levente
Félretájékoztat a kormány

Mivel a kormánypárt tisztségviselői szerint a négy liberális erdélyi polgármester olyasmikkel akar foglalkozni, ami nem az ő hatáskörükbe tartozik, megkérdeztem Antal Árpádot, Sepsiszentgyörgy polgármesterét, hogy a romániai közigazgatás jelenlegi szabályai szerint milyen területeken kerülhető meg Bukarest.
A háromszéki városvezető szerint súlyos gondok vannak az uniós alapok lehívásával: eddig több mint 2 milliárd euró támogatás maradt Brüsszelben, amit romániai önkormányzatok felhasználhattak volna, ha a bukaresti kormányzati szervek idejében lépnek. A bukaresti illetékesek mindig azzal érveltek, hogy túl nagy a brüsszeli bürokrácia: az EU hivatalnokai olyasmiket kérnek Romániától, amelyet nem mindig lehet teljesíteni. Miután több romániai polgármester is kinn járt Brüsszelben, és rákérdezett az uniós illetékeseknél, miért támasztanak ilyen igényeket Romániával szemben, a válaszokból kiderült:

a bukaresti hivatalosságok félretájékoztatnak. Brüsszel szerint ugyanazon feltételek érvényesek minden tagországra:

ha Budapest vagy Varsó nagyságrenddel több pénzt tudott eddig lehívni, akkor nem Brüsszelben, hanem Bukarestben kell a gondokat keresni.
Antal Árpád szerint az unió központjában az elv az, hogy egyre több forrás közvetlenül is lehívható legyen. A négy erdélyi nagyváros társulása ezt a lehetőséget célozza meg: a közösen benyújtott nagy infrastruktúra-
projektek megvalósításához pénzt akarnak szerezni.
Antal megerősítette, a romániai önkormányzatok is kétféle módon pályázhatnak uniós projektekre: a kiírásoktól függően Bukaresten keresztül vagy direktben. Éppen a bukaresti bürokrácia miatt szeretne egyre több romániai polgármester egyenesen Brüsszelhez fordulni, ehhez azonban összefogásra van szükség.

Ellehetetlenítik az „ellenzéki városokat”

A román kormány vajon miért érdekelt abban, hogy saját önkormányzatait szegénységben tartva ne hívja le az uniós pénzeket? „Ha megnézzük az ország politikai térképét, világosan látszik, hogy a nagyvárosok polgármesterei sok esetben szemben állnak a kormánypárt vezetőivel, még Bukarest szociáldemokrata polgármestere is. Erdélyben mindössze két nagyvárosnak – Zilahnak és Besztercének – van szociáldemokrata városvezetője, az összes többi RMDSZ-es, nemzeti liberális vagy más párt képviselője.

Ebben az országban mindig az volt a szokás, hogy a kormányzó párt azt a közigazgatási szintet ugrasztotta ki pénzelosztó szintnek, ahol ő erős.

Mivel ebben a mandátumban a megyei tanácselnökök kétharmada kormánypárti, őket részesítik előnyben Bukarestből, amivel saját politikai logikájuk mentén a pártot is erősítik” – magyarázza a romániai közpénzek elosztásának ügyeit Antal Árpád.
Erre válaszul az erdélyi polgármesterek szervezkedése már korábban elkezdődött, mert egyre több városvezető tartja tarthatatlannak az önkormányzatok hosszú évek óta történő vergődését. Az utolsó csepp a pohárban tavaly év végén következett be, amikor a kormány a gazdagabb és nagyobb városok költségvetéséből nyúlt le jelentős összegeket. Ez mindenki számára világossá tette, a bukaresti vezetés azokat bünteti, akik jól dolgoznak és fejleszteni akarnak: egy tollvonással elveszi a megtakarított és beruházásra szánt pénzüket.
A központi régióban korábban Brassóban, majd Nagyszebenben szerveztek hasonló találkozót a székelyföldi polgármesterek részvételével is. Az újabb szintén Temesváron esedékes, ahova meghívják az érintett megyék városainak polgármestereit és a megyék vezetőit is.

Kolozsvárról és Bukarestből másként látszik

Kolozsvár polgármestere, Emil Boc a temesvári okmány aláírását követően olyan beszédet mondott, amelyet bármelyik európai régió vezetője megirigyelhetne: keményen síkra szállt a központosítás leépítése és a régiók fejlesztése mellett. Miközben köztudott, hogy évekkel korábban Románia miniszterelnökeként semmit nem tett a decentralizációért: ugyanazt az agyonközpontosított államapparátust hagyta hátra, amit korábban átvett. Megkérdeztem Antal Árpádtól, mivel magyarázható ez az ellentmondás, a kolozsvári ellenzéki politikus nagy pálfordulása.
„A Nemzeti Liberális Párt kevesebbet tett a központosított állam leépítéséért, mint a szociáldemokraták. Emil Boc utólag azonban sokszor elmondta, Bukarestből a világ egyféleképpen látszik, Kolozsvárról másként. Tény, hogy

ha bárki Erdélyből kormánytisztségbe kerül Bukarestben, azzal szembesül, hogy nem egyszerű keresztülvinni elképzeléseit.

A minisztériumokban létezik egy stabil második vonal, amelyik nem cserélődik, mindig ott marad, miközben a miniszterek jönnek-mennek. Ez a másodvonal minden ilyen kezdeményezést megakadályoz” – magyarázza a székelyföldi politikus. Miközben Bukarestben a visszatartó erők dominálnak, Antal szerint Konstancától Temesvárig mindenki egyetért a decentralizáció és a szubszidiaritás elveivel, de egyre több önkormányzati vezető a pénzügyi autonómia gondolatát is támogatja. A háromszéki városvezető mégis úgy látja,

a mostani erdélyi szövetségek ellenére sem szabad becsapnunk magunkat.

Ez nem szeparatizmus, a négy polgármester mindegyike román, aki büszke románságára. Ők az államigazgatási bénultságra próbálnak ellenszert találni, mert nem megoldás, hogy mindenre Bukarestből kell papírt kérni, amely legtöbbször hónapokat késik.
„Változik a világ, csak türelmesnek kell lenni, mert ez lassú folyamat. Ha valaki azt hiszi, hogy pár hónap alatt Románia megváltozik, az téved. Azok a láthatatlan szervek, amelyek ezt az országot az elmúlt években vezették, és harcolnak azért, hogy a továbbiakban is vezethessék, abban érdekeltek, hogy Románia továbbra is központosított, Bukarest-centrikus állam maradjon. Ez nem egyszerű mérkőzés, amelyet könnyen meg lehet nyerni, de biztos vagyok benne, hogy olyan folyamat, amit nem lehet megállítani” – összegzi véleményét Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere.

Toró T. Tibor: izgalmas és mozgalmas időket élünk, komoly tektonikai rengések várhatóak a geopolitikában is Fotó: Farkas Antal
Toró T. Tibor: valós alternatíva születhet

Az Erdélyi Magyar Néppárt eddigi választási kampányaiban Románia régióinak autonómiájáért és az ország szövetségi állammá történő átalakulásáért küzdött. A párt ügyvezető alelnökét, Toró T. Tibort kérdeztem: hogyan értékeli az erdélyi polgármesterek összefogását?

„Mindenképpen figyelemre méltónak és fontosnak tartom, még akkor is, ha az erdélyi magyarság szabadságharcában, iden­titásmegőrző és közösségépítő törekvéseiben eddig kis mértékben voltak partnerek. Politikai szempontból e kezdeményezésnek igazi jelentősége abban van, hogy

erősíti a román transzszilvanisták politikai közösséggé alakulását, amelynek természetes következménye lesz egy vagy több regionális párt megerősödése és a Bukarest-központú, politikai fősodorral szembeni valós alternatíva megjelenése”

– fogalmazott a néppárti politikus. Toró szerint a pénzügyi autonómiának természetes – mondhatni kötelező – következménye a közigazgatási autonómia. Ebbe pedig sokkal könnyebben beilleszthetőek az erdélyi magyarság autonómiatörekvései, mint az egységes és homogén román nemzetállami modellbe.
Toró úgy látja, a föderális államstruktúra felé való elmozduláshoz több feltételnek kell egyszerre teljesülnie. Egyrészt meg kell lennie a kritikus tömegnek: olyan támogatottsággal bíró politikai erőnek, amely ebben látja a megoldást. „Ennek esélyét kétségtelenül növeli az erdélyi nagyvárosok kezdeményezése, főleg akkor, ha erre Bukarest elutasító választ ad, amely valószínűleg csak segíteni fogja a mozgalom erősödését” – hangsúlyozta a politikus.

Nagyhatalmi döntések függvénye

A helyi történéseken túllépve Toró szerint azt is látni kell, hogy e folyamatban a geopolitikai csillagállás is meghatározó. Románia jelenleg kulcsszerepet játszik az Amerikai Egyesült Államok, azaz Nyugat és Oroszország között zajló újabb hidegháborúban. Ilyenkor az értékek – igazságosság, jogbiztonság, emberi, netán közösségi jogok – mindig háttérbe szorulnak a nagyhatalmi érdekekkel szemben. Esély akkor mutatkozik, ha a belső átalakítási igény találkozik valamelyik – lehetőleg a győztes – nagyhatalom érdekeivel.

A néppárti politikus szerint a föderalistáknak a belső igényt kell felerősíteni, politikailag artikulálni és közben figyelni a „nagyok” játszmáira.

„Izgalmas és mozgalmas időket élünk, komoly tektonikai rengések várhatóak a geopolitikában is. Azon kell lenni, hogy a romok ne temessenek maguk alá” – fogalmazott az ellenzéki politikus.
Kérdésemre, mekkora esélyt lát arra, hogy az erdélyi magyarság az Erdély pénzügyi autonómiájáért síkra szálló román politikusi körökkel szövetségre lépjen, Toró úgy fogalmazott: „a néppárt egyértelműen ezt szeretné, és erre figyelmezteti folyamatosan a magyar nemzetpolitika döntéshozóit is. A Bukarest-központú politikai érdekérvényesítés – amelyet a képviselet monopóliumát kisajátító, »labanc« szemléletű RMDSZ-vezetés immár negyed évszázada egyedüli üdvözítő útnak jelölt meg a magyar érdekek érvényesítésére – megmutatta korlátait. Bármennyire is próbálja ezt elfedni a kudarcot is sikerként felmutató pártpropaganda”.
Az eddigi Bukarest-centrikus politizálás helyett Toró szerint ideje esélyt adni a regionális érdekérvényesítés alternatívájának is, amelynek most, az erdélyi nagyvárosok polgármestereinek kezdeményezése jó alkalmat ad. Érdemes lenne ennek szellemében felülvizsgálni a jelenlegi kormánypártokkal kötött paktumot. „Megérett az idő egy új paradigma kidolgozására, és jó lenne ezt az erdélyi magyar politikai szervezeteknek közösen megtenniük, nem egymás ellenében. A néppárt készen áll tudását és politikai kapcsolatait betenni a közösbe” – fogalmazott az EMNP ügyvezető elnöke.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat