Megkurtított önkormányzatok

Nánó Csaba 2018. február 15., 18:03 utolsó módosítás: 2018. február 15., 18:13

A kormány új adópolitikája miatt idéntől a legtöbb önkormányzat kevesebb pénzből gazdálkodhat. Az erdélyi települések zöme 2018-ban karcsúsított költségvetéssel próbálja átütemezni vagy lefaragni a beruházások egy részét, míg a székelyföldi városok elsősorban kulturális kiadásaikat nyirbálják meg.  Van, ahol a helyi adók emelésével próbálják egyenesbe hozni a kiadások és költségek mérlegét. Lapunknak nyilatkozó városvezetők szerint a bevételek csökkenésével csak azok jártak jól, akik eddig sem terveztek sokat. 

Kolozsvár nyári turistaszezonban: az elmaradó berhuházások miatt a városban egyre nehezebb közlekedni és parkolót találni Fotó: Nicu Cherciu

Gyorsvasutat ígérnek Kolozsvár és Budapest között, miközben a kincses város idén egy parkolót nem fog tudni megépíteni pénzforrások hiánya miatt. Ameddig arra várunk, hogy nyílsebesen eljussunk a magyar fővárosba, mintegy száz vonatjáratot szüntet meg a román állami vasúti társaság. Miközben a nemrégiben kinevezett román kormány több száz kilométer autópálya megépítését ígéri a következő években, a helyi önkormányzatoknak egy járda felújítására sincs pénzük. Ugyanis az idei költségvetésben az önkormányzatok támogatása változik a legjobban. Ennek oka, hogy január 16-tól 10 százalékra csökken a személyi jövedelemadó, amely az önkormányzatok legnagyobb bevételi forrása. Az intézkedés hatására jelentős összegektől esnek el a polgármesteri hivatalok, amit valamilyen formában pótolni kell.

Az RMDSZ azzal a javaslattal állt elő, hogy a jövedelemadóból befolyó összegek a jelenlegi 71,5 százalék helyett ezután 100 százalékban maradjanak helyben. Kezdeményezésüket a pénzügyi szakbizottság megszavazta ugyan, ám ezt követően a parlamenti vita során a liberális párt egyik gyulafehérvári képviselőjének sikerült megtorpedóznia az elképzelést azzal, hogy RMDSZ-ellenes beszédet tartott. Ennek nyomán több liberális honatya a szavazáskor kiment a teremből. A kormánypárti törvényhozók kitartottak saját elképzelésük mellett, így a javaslatot visszautasította a parlament. Az RMDSZ politikusai szerint a kormány által kidolgozott támogatási elképzelés elfogadható része, hogy minden önkormányzatnak lesz egy minimális működési költsége, lakosonként 750 lej. Ez az összeg ugyanakkor nem lehet kisebb 1 millió lejnél a községek esetében, legalább 3 millió lejnek kell lennie a városok és minimum 5 millió lejnek a megyei jogú városok esetében.

Az erdélyiek sínylik meg a legjobban

Kolozsvár sok szempontból Románia leggyorsabban fejlődő városa, ugyanakkor a legdrágábbak közé is tartozik.

A kincses város idén 257 millió euróból (1,2 milliárd lejből) gazdálkodik, ez 40 millió euróval kevesebb a tavalyi büdzsénél.

A visszaesés a kormánynak az adóvisszaosztás révén nyújtott összeg lefaragására vonatkozó intézkedésének tudható be. Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere lapunknak elmondta: a kincses város esetében a nagyobb infrastrukturális befektetések kerültek átütemezésre. A parkolóházak építését hosszabb, 5 illetve 7 éves időtartamra ütemezték. Hozzátette, a kulturális pályázatok keretét a városháza nem módosította a 2017-es évhez viszonyítva. Ennek ellenére a kolozsvári magyar színház vezetősége nemrég arról tájékoztatott, hogy idén díszletekre sem nagyon jut pénzük, így a bemutatásra kerülő darabok csak „minimalista” módszerrel oldhatók meg. Magyarán, több lesz a stúdióelőadás, amelyek megvalósítása gyakorlatilag kevesebb pénzbe kerül. De a gépkocsivezetők sem örvendezhetnek túlságosan a parkolók építésének elodázása miatt, hiszen Kolozsváron már alig lehet közlekedni, parkolóhelyet pedig egyre nehezebb találni.

Várad megújuló arculata: az idei kilencmillió eurós hiány több projekt folytatását is érinti Fotó: Oradea.ro

Nagyváradnak eleve kisebb volt a költségvetése Kolozsvárnál.

„A járulékcsökkentés 9 millió eurót vitt el a várostól” – tájékozatta lapunkat Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke, a város polgármesterének tanácsosa.

Ennek az összegnek a pótlására a Pece-parti városban 20 százalékkal megemelték az ingatlanadókat, de még ez sem fedezi a kiesett bevételt. Zatykó Gyula szerint Nagyvárad kényszerhelyzetben van, hiszen több megnyert uniós projekt létezik, ahol az önrészt a városnak kell befizetnie. Így az önkormányzat választás előtt állt: vagy lemond uniós pénzekről, ami nem jó ötlet, vagy további adót emel, hogy az önrészt be tudja fizetni. Így is kénytelenek voltak lemondani például egy aluljáró megépítéséről, amely a Kolozsvárról Nagyváradra bejövő forgalmon könnyített volna. Zatykó Gyula hozzátette: bár az adónövelés kellemetlenül érinti a lakosokat, badarság lett volna lemondani a beruházásokról, hiszen a megvalósításhoz szükséges anyagiak nagy része uniós pályázatokból származik. Ugyanakkor folytatódnak a beruházások azokba az ingatlanokba, amelyek a kultúrát szolgálják. A városvezetés azzal is tisztában van, hogy a turizmus fellendítéséhez óhatatlanul szükség van magas szintű kulturális rendezvények szervezésére. „Az elképzelés az, hogy ne csökkentsük a kultúrára szánt összeget” – mondta az EMNP alelnöke.

A helyi költségvetés csökkentésével bonyolult helyzetbe kerültek a városok vezetői: ha nem emelik a helyi adókat, akkor jelentős beruházásokról kell lemondaniuk. Ha viszont megemelik, akkor magukra haragítják a lakosságot. Zatykó Gyula szerint az intézkedés elsősorban a jól gazdálkodó erdélyi városokat érintette negatívan. Ahol eddig sem történt semmi, ott kevésbé bánják, de ahol sikerült elérni valamit, ott nagyon megérzik a törvény hatásait.

Székelyföldön is pangás van

Az adóreform következtében megcsappant önkormányzati költségvetés sok helyen a kulturális intézményeket érinti leginkább. Amint azt lapunkban is megírtuk, Hargita megyében például a színházak és táncegyüttesek kiadásainak kényszerű lefaragása hatékonyabb együttműködésre készteti az önkormányzat hatáskörébe tartozó intézményeket. Csíkszeredában az önkormányzat által fenntartott Csíki Játékszín, a Csíki Székely Múzeum és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttest szervezték át, így az idei évben kisebb költségvetésből, és összevont munkakörű, alacsonyabb számú személyzettel kell majd dolgozni. A Csíki Székely Múzeum megszüntetett egy betöltetlen restaurátori állást ugyanakkor leépítették az összes teremőrt és tárlatvezetőt, az ő foglalkoztatásukra már nem maradt lehetőség. A múzeumtól további két állást áthelyeztek a polgármesteri hivatalhoz, így a múzeum jelenleg 23 alkalmazottal működik. A színházban sem jobb a helyzet: a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatalhoz került át a színház hangtechnikusa, aki egyben díszletmunkásként is tevékenykedett, illetve a szervező és az ügyintéző. Felszámolták a jegypénztárosi, a kellékes (aki heteken keresztül önkéntesként dolgozott tovább az intézménynél) és a súgó állását (az utóbbit más típusú szerződéssel foglalkoztatják a továbbiakban), illetve visszavette a város a Csíki Mozi működtetésére elkülönített öt állást is. Ugyanakkor a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttesnek nyolc alkalmazottjától kellett megválnia az átszervezés nyomán.

Szerencsésebbnek mondhatják magukat a székelyudvarhelyiek, hiszen Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a napokban ismertette a magyar kormány azon döntését, amely szerint összesen mintegy 2,5 milliárd forinttal, azaz hétmillió euróval támogatják Székelyudvarhely intézményeit. A támogatás legjelentősebb része a Tamási Áron Gimnázium teljes felújítására fordítható, de nagymértékű támogatásban részesül a kézilabdacsapat, a Tomcsa Sándor Színház, valamint egyházi intézmények is. Gálfi Árpád udvarhelyi polgármester szerint ekkora mértékű támogatást – amely az egyházi és városi intézmények költségvetését gazdagítja majd – még soha nem kapott Székelyudvarhely.

Bizakodó Hargita megyei tanácsosok

Költségvetés szempontjából a Hargita Megyei Tanács jobban áll. Ez derül ki abból az elemzésből, amelyet a napokban végzett Zakariás Zoltán és Nagy Pál, az Erdélyi Magyar Néppárt megyei tanácsosai. Idén nagyjából 227,6 millió lejből gazdálkodhat Hargita megye, amelyből 148,3 milliót működési, míg 79,2 milliót beruházási költségekre fordítanak. A beruházási összeg tartalmazza a tavalyi 32 millió lejes többletet, mely a 2016 végi többlet összeg fele.

Csökkent ugyanakkor az Országos Vidékfejlesztési Programból származó pályázati pénzek összege: míg tavaly 57,3 millió lej érkezett Hargita megyébe, addig idén ez 25,8 millió lej körüli összeget mutat.

A tanácsosok beszámolójából kiderült: 2017-ben 17,9 millió lejnyi hitel visszafizetését vállalta a megyei önkormányzat (2,4 millió lejnyi kamat mellett), 2018-ban pedig 2,9 millió lej és 1,3 millió lej kamat törlesztését tervezik. A hátrányos helyzetűek támogatására – központilag meghatározott összegként – 46,7 millió lejt költenek, míg a megyei tanács hivatalának működésére 23,2 milliót, az oktatásra 6,2 milliót, a kultúrára 9,7 milliót, a sportra 600 ezret, az egyházakra 7,5 milliót, a szociális- és gyermekvédelmi igazgatóságra 35,8 milliót, útkarbantartásra pedig 11 milliót. A működési rész tavalyihoz képest számított hiánya megközelítőleg 24 millió lej, aminek következtében a gyermekvédelmi és szociális igazgatóság utolsó negyedévi költségvetése fedetlen maradt. A beruházásokat vizsgálva kiderül: 1 millió lejt szánnak a Hargita Megyei Tanács hivatalának, 4,6 millió lejt a kórházaknak, 11 millió lejt az integrált hulladékkezelésre, míg 59,5 millió lejből útépítést vállalnának. Utóbbi összegből 56,1 millió lej a megye településeit összekötő utak újjáépítésére van elkülönítve.

A megyei tanács vállalta, hogy 2021-ig 250 millió lej értékben fejleszti a települések közti utakat. Elkötelezett vállalásként 45 milliónyi összeget tervez útkarbantartásra is (kátyúzás, szegélyvágás, egybefüggő aszfaltrétegek lefektetése). A vállalás kapcsán Zakariás Zoltán elmondta: ez a vállalás leginkább egy kampányígéretnek tűnik, hiszen e között és a költségvetésben szereplő, 2019–2021 között előirányzott összeg között óriási különbség van.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Legnézettebb
Hallgassa online rádióinkat